Sasok és sólymok határok nélkül: a Natura 2000 területek védelme kulcsfontosságú, de nem elégséges a nagy mozgásképességű ragadozómadaraink fennmaradásához

A Natura 2000 hálózatot az Európai Unió növény- és állatfajainak, valamint élőhe­lyeik védelmére alakították ki. A területek kijelölésének alapját az adott területen előforduló fajok és élőhelyek képezték.


A hálózat elemei lefedik a kijelölés alapjául szolgáló, helyhez kötött és kis disz­perzió képességű fajok jelentősebb populációinak élőhelyeit, azonban kevéssé ismert, mennyire fe­dik le a hálózat elemei a nagy diszperzió képességű fajok által használt területeket.

Egy vizsgálat során két ragadozómadár-faj, a kerecsensólyom és a parlagi sas fiatal, nyomkövető eszközzel felszerelt egyedeinek mozgását vetettük össze a Natura 2000 területekkel. A harminchat kerecsensólyom és a huszonkét parlagi sas a szülői revír elhagyása, és a revírfoglalás közötti időszakban kijelölte a két faj számára alkalmas területeket. A magyarországi adatok összes­ségét tekintve 100%-nak, mind a kerecsensólymok, mind a parlagi sasok esetében, a koordináták kevesebb, mint 50%-a esett Natura 2000 területre. A jelölt egyedek tehát idejük kevesebb, mint felét töltötték a védelmet adó Natura 2000 területen, életük legsérülékenyebb időszakában. A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható >>

Műholdadós másodéves parlagi sas
Műholdadós parlagi sas (Photo: Piero Ferrandes).

 

Az eredmény jelzi, hogy bár a Natura 2000 területek elengedhetetlenül szükségesek e fajok védelméhez, fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan szabályozók, és pénzügyi eszközök, amelyek biztosítják a nagy diszperzió képességű fajok védelmét a Natura 2000 hálózat területein kívül is.
 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

 

Kapcsolódó hírek

Az MME szóvivője, Orbán Zoltán, a Hiteles Tájékoztatásért Díj átvételét követően - jobbra mellette egykori kollégája, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője látható (Fotó: Bodnár Katalin)

Az idei báli szezon egyik legrangosabb hazai eseményeként rendezték meg Budapesten a XVI. Jótékonysági Szóvivő Bált, ahol a Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének (MSZE) Hiteles Tájékoztatásért Díját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, Orbán Zoltán kapta

A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat (Fotók: Orbán Zoltán)

Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

A BTO (British Trust for Ornithology) és az általa kiadott havilap, a Britsh Birds együtt immár több évtizede megválasztja az év legjobb madártani témájú könyvét. A tavalyi évben 54 versenyző közül a kék vércse ökológiájáról és megőrzéséről - a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában készült - magyar, szlovák és angol nyelven is kiadott Kék könyv (The...