Szakmai összefogás az agrártámogatások megváltoztatásáért

Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok.  A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért. Ennek célja az agrárium jövőjét meghatározó támogatások természetbaráttá tétele.

Az állásfoglalás aláírása 2020. október 14-én (Fotó: MME - Egerer Anna)


A mezőgazdasági termelés az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Valamennyi mértékadó termelési mutató (kijuttatott anyagok használata, gépesítettség mértéke, terméshozam) meredeken emelkedik. Ennek a fejlődésnek ugyanakkor a természeti rendszereink látják kárát: a mezőgazdasági természeti sokféleség 30 %-kal csökkent 15 év alatt, apróvadfajaink állománya vészesen fogyatkozik, a mezőgazdasági termelés alapjául szolgáló vadon élő és háziasított beporzó rovarfajok állományai is aggasztóan alakulnak (75 %-os csökkenés 30 év alatt). A hazai folyamatokkal azonos tendenciát mutatnak a környező országok környezeti vizsgálatai is, Európa egészének mezőgazdasági élőhelyei vannak veszélyben.

Felismerve az elemi közös érdekeket a mezőgazdasági élőhelyek tekintetében, és annak tudatában, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) alakulása érdemben befolyásolja az agrárium jövőjét, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Országos Magyar Vadászkamara állásfoglalást dolgozott ki azon garanciákról, melyek szükségesek, hogy a következő évtizedben a mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése megállítható legyen. A most aláírt, korábban példa nélküli, ágazatokon átívelő összefogás reményt adhat a mezőgazdasági élőhelyeken fenyegető ökológiai válság elkerülésére, az apróvadállományok további csökkenésének megakadályozására és a beporzó rovarok – köztük a házi méh – hazai helyzetének javulására.

Az állasfoglalás teljes szöveg itt tekinthető meg >>

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. 2021-ben a lakosság előző évi szavazata alapján a cigánycsuk nyerte el ezt a címet, így idén ez a madár lesz a természetkímélő gazdálkodási módszerek népszerűsítésének...

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...