Tavaszi fagyok

Az elmúlt napokban kellemes tavaszi napsütés helyett hideg, havas időjárás fogadott bennünket, ha egyáltalán kiléptünk otthonainkból. Azonban ilyen időjárás esetén is van látnivaló a természetben, ha nem is túl szívmelengető, nagyon érdekes, ha megértjük, mit látunk.

Díszfaként ültetett csillagvirágú liliomfa fagy előtt és után (Fotók: Benedek Veronika)

A tavaszi fagyok gyakoriságában, időzítésében hozhat szélsőségeket a klímaváltozás, azonban a mi éghajlatunkon maguk a tavaszi fagyok nem szokatlanok. Gondoljunk csak Janus Pannonius 1400-as években írt, Egy dunántúli mandulafáról c. költeményére! Persze a költő híres versében a mandulafa allegória (vagy szimbólum, de ezen vitatkozzanak az irodalmárok), azonban a képet a természetből kölcsönözte. A nálunk őshonos élőlények jelentős része valamelyest alkalmazkodott ezekhez a körülményekhez. Lássuk először a növényeket!


Fürtös gyöngyike (Muscari neglectum), tavaszi kankalin (Primula veris)
(Fotók: Babai Dániel)

Képzeletben utazzunk vissza őszig, amikor a lombhullató fák levelei lehullnak! Ebben jelentős szerepe van az abszcizinsav nevű növényi hormonnak, de ez a vegyület kevésbé látványos változásokat is előidéz a növények szervezetében: a sejthártyák összetételére is hat, valamint növeli a sejtek szénhidrát tartalmát. Ezáltal a növény „fagyállóbb” lesz. A hideghez történő alkalmazkodás tehát már ekkor megkezdődik. Ha túl kemény fagy jön, a sejtközötti járatokban lévő híg folyadékból a víz elkezd kifagyni, az oldat töményedik, ennek hatására a sejtekből vízkiáramlás indul meg, hogy csökkentse a koncentrációkülönbséget. Végeredményben a sejtben lévő oldat is töményebb lesz, tehát fagyáspontja lecsökken. Így tud a növény tovább védekezni a fagy ellen. A sejtek vízvesztése miatt a növények (nem fásodott részei) lekókadnak.


Az éjszakai lehűlés után a reggel még kókadt virágok napközben magukhoz térnek
(Fotók: Benedek Veronika)

A hirtelen vagy épp tartós, kemény fagyok persze kisebb-nagyobb kárt tesznek a növényekben attól függően, hogy azok mennyire fagytűrők, illetve mikor éri őket a fagy. A nyitvatermők például különleges vízszállító rendszerüknek köszönhetően jellemzően jól tűrik, a kökörcsinek szőrökkel védekeznek ellene, míg a melegebb tájakról származó gyümölcsfáink, például a barackok korán kezdenek virágozni és gyakorta megsínylik a tavaszi fagyokat, hasonlóan a díszfaként ültetett csillagvirágú liliomfához (Magnolia stellata).


Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
(Fotó: Babai Dániel)

Az állatoknak is komoly kihívást jelenthet az ilyen időjárás. A korán szaporodó kétéltűfajok vízbe lerakott petéit vastag zselatinburok védi az éjjeli fagyoktól. Ez azonban nem mindig elegendő, a sekély vizekbe rakott peték áldozatul eshetnek a rosszkor érkező, kemény tavaszi fagyoknak. A szaporodási időszak viszont 1-1,5 hónapig is elhúzódhat, így az elmúlt napok időjárása után a peterakás még folytatódik majd az idén.


Gyepi béka (Rana temporaria) (Fotók: Benedek Veronika, Wenner Bálint)

Ha érdekel, hogy a madarakra hogyan hatnak a tavaszi fagyok, olvass tovább ezen a linken:
https://www.facebook.com/madartaniegyesulet/posts/10157772709241391

 

Írta: Benedek Veronika

Tevékenység: