"Titkos" madárvonulás - kevesek által látott, elképesztő madarak Magyarországon

A madárvonulás sokkal, de sokkal nagyobb volumenű jelenség annál, mint sokan gondolják. Minden nagy testű, látványos madárra – például a darvakra, vadlibákra – fajok tucatjai és egyedek százai jutnak, amiket gyakran nem könnyű észrevenni, megtalálni. Ezekből mutatunk most be néhányat.

Az egyik ilyen faj ez az első pillantásra kolibrinak tűnő, valójában a Kárpát-medencét övező magashegységek sziklafalain fészkelő hajnalmadár, mely itt nem tipikus helyen, fán látható (Fotó: Orbán Zoltán).


 

Az észak-déli mellett "magassági" vonulás is létezik

Hazánk nem csak átvonulóterülete az északról dél felé (tavasszal pedig visszafelé) tartó madaraknak, amik gyakran több ezer, akár tízezer kilométert is meghaladó távú úton vannak. Sok madár hozzánk érkezik telelni. Ezek között külön típust alkotnak azok, melyek nem feltétlenül nagy távolságból, hanem a magas hegyek télen zord környezetéből látogatnak hozzánk. Persze nem minden faj, illetve egy-egy fajon belül sem minden egyed.

Az Alpok (Dolomitok, Olaszország) több ezer méter magas vonulatai ... (Fotó: Orbán Zoltán).
Az Alpok és a Kárpátok vonulatai (a képen az olaszországi Dolomitok) a repülő madarak
mértékével mérve karnyújtásnyira vannak csak Magyarországtól. Képgaléria (7 fotó) a
hegyekről és két itt élő madárfajról – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

... télen sarkvidéki környezetté válnak (Alpok, Ausztria), ahol az akár több méter vastag hótakaró jelenti a legkedvezőtlenebb tényezőt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az itt fészkelő havasi pinty (Dolomitok, Olaszország) mégis állandó, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... a hegyek között marad (Alpok, Ausztria), ahol gyakori vendége a  síközpontok ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... etetőinek is (Fotó: Orbán Zoltán).

Hasonló viselkedésű faj a havasi csóka is, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... mely népes csapatokban lakja a sziklafalakat (Dolomitok, Olaszország). Annak ellenére, hogy ez a két, példaként felhozott és a nyugati határunktól alig néhány száz kilométerre már gyakorinak számító faj könnyedén elérné Magyarországot, alig van hazai megfigyelési adata (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Azok a hegyvidéki fajok, melyek nálunk keresnek téli menedéket, az eredeti élőhelyükhöz hasonló területeket keresnek fel Magyarországon.

Az Alpok kicsiben - csupasz sziklafal a Börzsönyben (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezek között fontossági sorrendben első helyen a külszíni kőbányák bányaudvarai,
a sziklakibúvásos hegyoldalak és a várak épített kőfalai és sziklalábazatai
állnak. 3 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A hegytetőre épült várak (a Krasznahorkai vár [Szlovákia] a leégése előtt) lábazatánál elterülő nyílt, gyepes és sziklás sávok ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... és a rakott kőfalak a sziklai fajok számára a magashegységeknek megfelelő táplálkozó- és pihenőhelyet jelentenek (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A hét elején a Balaton-felvidékre látogattunk, hogy a Badacsony kőbányáit és a Szigligeti várat szemrevételezve megkeressük két olyan faj korai érkezőit, melyek telelőként évről évre felkeresik hazánkat. Nem véletlen, hogy ez a terület is a madármegfigyelők egyik hazai Mekkája, ahova a madarakhoz hasonlóan a távcsöves közösség tagjai is rendszeresen elzarándokolnak.


A Balaton északi partvidékének bazalthegyei remek telelőhelyet kínálnak
legalább két magashegyi énekesmadárfajnak (Fotó: Orbán Zoltán).

 

"Olyan, mint egy búbosbanka, egy fakusz és egy díszes lepke keveréke – Mi az?"

Ahhoz, hogy megtaláljuk ennek a hihetetlenül hangzó, de a valóságot még félig visszaadni sem képes találós kérdésnek a gazdáját, a bányaudvarban, a sziklafal előtt megállva kézi távcsővel, teleszkóppal (nagy nagyítású "egycsövű", állványos távcsőtípus) centiről centire át kell fésülnünk a falat.

A badacsonytördemici kőbánya a hajnalmadár egyik állandó hazai előfordulási helye ősszel és télen (Fotó: Orbán Zoltán).
Hasonlóan a többi bányaudvarhoz, első pillantásra a badacsonytördemici sem
tűnik igazán vonzó turisztikai célpontnak.

Kilátás a Badacsonyról (Fotó: Orbán Zoltán).
Való igaz, hogy az innen nyíló kilátás sokkal látványosabb. 2 fotó – katt a képre.

Kilátás a Badacsonyról (Fotó: Orbán Zoltán).


A sziklafal alatt megállva a feladat a veréb méretű madár megtalálása a sok-sok ezer
négyzetméteres, repedésekkel és falfülkékkel tarkított felületen, ami több embernek
is akár óráiba telhet. Ha jó helyen vagyunk jó időben, akkor is többnyire "csak" ezt
látjuk, de már ez is olyan óriási sikerélmény, hogy minden ősszel és télen
madarászok százai utaznak rengeteg kilométert azért, hogy lássák.
Lejátszáskor a minőséget érdemes HD-re állítani
(Videó: Orbán Zoltán).

Szárnyait "villogtató" hajnalmadár a badacsonytördemici kőbányában (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha azonban türelmesek vagyunk, óriási szerencsénk van, és "véletlenül" van nálunk
egy okostelefon a madár hangjával, akkor sokkal közelebb is kerülhetünk hozzá,
és testközelből figyelhetjük meg elképesztő felépítésű testét és viselkedését.
Ezt mutatja be ez a 26 fotóból és magyarázó képaláírásból álló válogatás
– katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Két tipikus ...  (Fotó: Orbán Zoltán).

... hajnalmadárpóz (Fotó: Orbán Zoltán).

A sziklafalakon nem gyakori a növényzet, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... ezért különösen látványos az itt vadászó hajnalmadár megfigyelése (Fotó: Orbán Zoltán).

A nem teljesen összezárt szárnyon még feltűnőbbek a kárminpiros foltok, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... amik azért a csukott szárnyakon is látszanak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezen a fotón  a hajnalmadár klasszikus madárnézéssel - fél szemmel szemléli a világot, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... ezen viszont láthatjuk, hogy a két szem úgy helyezkedik el a koponyában, hogy a falon kúszó madár a feje elforgatása nélkül is belássa a mögötte levő tér egészét (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha sikerül közel kerülnünk, akkor feltárul a faj igazi sziklamászó specialitása, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... a hatalmas, ívelt, tűhegyes végű, jégcsákányszerű karmokkal felfegyverzett lábak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezek a karmok bármilyen sziklaformátumhoz megfelelőek (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezek a karmok bármilyen sziklaformátumhoz megfelelőek (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezek a karmok bármilyen sziklaformátumhoz megfelelőek (Fotó: Orbán Zoltán).

A legfantasztikusabb élmény mégis a hajnalmadárra jellemző ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... "szárnyvillogtatás" megfigyelése (Fotó: Orbán Zoltán).

Csukott ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... és nyitott szárny (Fotó: Orbán Zoltán).

Mint egy nagy lepke (Fotó: Orbán Zoltán).

A viselkedés, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... a villogtatás akkor is jelzi a madár hollétét a fajtársaknak, ha táplálkozás közben kénytelen mellőzni az éneklést, a hívóhangadást (Fotó: Orbán Zoltán).

A madarat megfigyelő ember számára ez a viselkedés nagy ajándék, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... mert ezt a látványt nem lehet megunni (Fotó: Orbán Zoltán).

A hozzánk teleni érkező hajnalmadarak nyugalmi tollruhásak, nászidőszakban a hímek torka sötétszürke (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha igazán szerencsések vagyunk, néhány pillanatra faágra ülve is láthatjuk madarunkat (Fotó: Orbán Zoltán).

"A magyar kolibri" - akár ez is lehetne a kép címe a fán üldögélő, a sziklafalak repedéseiben rovarfogáshoz alakult hosszú, hajlott csőrű, és fura színezetű hajnalmadarat faágon ülve látva (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A várak vendégei

Badacsonytól látótávolságra található a Szigligeti vár, ezért ha a bányaudvarokban nem láttuk, vagy csak "telhetetlenek" vagyunk, látogassunk el ide is, hátha szerencsénk lesz egy másik magashegyi telelő fajhoz – a havasi szürkebegyhez.

A Szigligeti vár a havasi szürkebegyek egyik ismert hazai telelőhelye (Fotó: Orbán Zoltán).
A szigligeti vár a havasi szürkebegyek egyik ismert telelőhelye. 5 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A Balaton-felvidék a legkevésbé sem magashegyi élőhely, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... de a várfal külső, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

...  sziklakibúvásokkal ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... és gyepekkel tarkított élőhelyei pont megfelelnek a fajnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Havasi szürkebegy (Fotó: Bajor Zoltán).
Bár most nem találtuk meg a "begyeket", a madarászok archívumában lapul néhány
korábban itt készített kép kedvcsinálónak. 3 fotó– katt a képre
(Fotók: Bajor Zoltán).

Havasi szürkebegy (Fotó: Bajor Zoltán).

Havasi szürkebegy (Fotó: Bajor Zoltán).
 

 

Lilliputi lilék a hegyekből és a messzi északról

A hegyvidékről egy képzeletbeli ugrással az Alföld végtelennek tűnő pusztáira látogatva is találkozhatunk magashegyi vendéggel. A havasi lile nem énekesmadár, hanem egy fekete rigó méretű, miniatűr gázlómadár. A talajon költ, és kétféle élőhelyen fordul elő – szigetszerű fészkelőállományai találhatóak az Alpok, a Kárpátok és a Mediterráneum hegységeinek fahatár feletti füves, kőgörgeteges területein. A költőpárok zöme azonban nem itt, hanem a messzi észak kopár tundráin neveli fiókáit. Innen érkeznek rendszeresen, bár kis számban minden évben átvonuló példányai Magyarországra. Ezekkel elsősorban a Hortobágy legeltetett, szikpadkás élőhelyfoltjain lehet találkozni – olyan helyeken, ahova véletlenül senki nem téved (mivel ott "nincs semmi"). Ezért ez a madár is a csak a kevés szakember előtt ismert és látott fajok közé tartozik.

Havasi lilék őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).
És még ha jó helyen járunk is, akkor sem könnyű megtalálni a madaraknak
éppen otthont adó néhányszáz négyzetméteres területet. A képen látható
szikhalom-szerűségek valójában nem talajképződmények, hanem a
nyugalmi tollruhájukban is fantasztikus színezetű havasi lilék.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Havasi lilék őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

Havasi lilék őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

Havasi lilék őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

Havasi lilék őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ugyanezen a területen futhatunk össze egy még elképesztőbb színezetű rokon fajjal – az aranylilével. Ez az árnyalattal nagyobb, de még mindig csak rigónyi madár a kontinens északi térségének fenyérein, felföldi legelőin és tundráin költ. Sokat elárul ezeknek a gyepes élőhelyeknek a hasonlóságáról az, hogy rendszeresen megfordulnak őszi és tavaszi vonuló csapatai Magyarország Tiszától keletre húzódó legelőin, árasztásos és belvizes területein, halastócsapolásain.

Aranylile őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).
Aranylile őszi vonulásban a Hortobágyon. Gondoljunk bele, ez a "visszafogott"
tollruha a faj nyugalmi színezete! 7 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Aranylile őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

Aranylile őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

Aranylile őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

Aranylile őszi vonulásban a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

Aranylile őszi vonulásban tücsköt fog a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

Aranylile őszi vonulásban tücsköt fog a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Köszönet a kollégáknak a terepi munkához, és így a cikk megszületéséhez nyújtott segítségért!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A vörös fogoly idegenhonos faj Magyarországon, jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot (Fotó: Horváth Márton)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri az agrárminisztert, hogy vonja vissza a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet, hiszen az idegenhonos faj jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot.

MME Madárbarátok Boltja 2020.10.20-tól határozatlan ideig szünetelteti a személyes kiszolgálást. A webshopon keresztül leadott rendeléseket fogadni tudjuk és postázzuk. Köszönjük megértésüket!

Az állásfoglalás aláírása 2020. október 14-én (Fotó: MME - Egerer Anna)

Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok.  A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös...