Túzoknász kezdődött a pusztákon

Tavasz van. És bár minden évszaknak megvan a varázsa…de a tavasz az mégis más! „Benedek zsákban hozza a meleget” a népi mondás szerint, és milyen igaz. Meleggel, élettel, élni akarással, duzzadó rügyekkel, virágokkal, madárdallal, illatokkal telik meg a határ; az élet a folytatást követeli új nemzedékekben.

túzok (fotó: Motkó Béla)


A dermesztő, komor téli napokra már senki nem akar emlékezni. Tavasz van, zsong a határ. Keleten még a horizont alatt lobog a nap, de a pacsirta éneke már a magasba emelkedik. A dűlőutak mellett lassan virágzik a kökény, és ahogy a kökény kibontja virágait úgy fordulnak habos-fehérbe a magyar Alföld madáróriásai, a túzok kakasok is.

A túzokdürgés titokzatos dolog; ahogy szeptemberi hajnalokon megborzong az ember a bőgő bikát hallgatva, úgy csodálja a szem ezeknek a nagy pusztai madaraknak a nehezen érthető és mérhető alakváltozását. Az bizonyos, hogy akik látták már az alföldi rónák csodáját, soha nem felejtik azt.

túzok dürgés (fotó: Motkó Béla)
A dürgés fázisai (Fotó: Motkó Béla)


A dürgés során az addig peckesen lépegető kakas egészen döbbenetes alakváltozáson megy keresztül! A dürgő madár alig emlékeztet korábbi önmagára, egész megjelenése kibomlott fehér rózsára emlékeztet, bajusztollai a labdányira felfújt torokzacskó miatt az égnek merednek, nyakának két oldalán kékes sávban előtűnik a nyak bőre. A farok tollakat a hátára csapja, szárnyait úgy forgatja ki, hogy a fehér fedőtollak látszanak. A teljes dürgésbe átfejlődött kakas ezt követően ide-oda, illetve harmad-, negyed fordulatokkal körbe-körbe tipeg, közben kifordított szárnyai fel és alá himbálóznak, a felfújt torokzacskó közelről jól hallható buffanó hangot hallat. A dürgés minden esetben bonyolult szertartás, melynek célja a tojó csalogatása, vizuálisan és akusztikusan megmutatva a hím egyed utódnemzésre való alkalmasságát. A túzokdürgés megfigyelésére legalkalmasabbak a hajnali-kora reggeli és a délutáni-késő délutáni órák, a kakasok ezekben a napszakokban a legaktívabbak.

A kakasok már a tél utolsó hónapjában „átöltöznek”. Nyugalmi ruhájukat felcserélik a nászidőszak díszesebb mentéjére és elfoglalják ősi dürgő-helyeiket. „Tréningező” kakasokat már március elejétől láthatunk, de ekkor még nem történik párzás. Általában március derekán, végén már indul a dürgés főidőszaka, amely eltart április végéig, május elejéig. A párzások többsége is ebben az időszakban történik. Az ivarérett tojók a dürgő kakasokat maguk keresik fel, egyszerű, de a jó rejtőzködést tekintve éppen ideális összeállítású tollruhájukban. A túzokok nem ülnek hosszú lakodalmat. A sikeresen párzott tojók elhagyják a dürgő-helyeket és attól kisebb-nagyobb távolságban megkezdik életük legnehezebb, legveszélyesebb időszakát, a kotlást és majd a fiókanevelést.

Ha Ön is szeretné látni a túzokok fenséges nászát, tartson velünk ökotúráinkon!

Az MME ökotúrái itt érhetők el >>


1% az MME támogatására - www.mme.hu
MME 1% rendelkezési nyilatkozat.

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!







Fatér Imre
A fenti kis képen túzok látható
(Fotó: Motkó Béla)


Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...