Újabb kerecsensólyom pusztult el áramütéstől

Újabb, jeladóval felszerelt kerecsensólyom szenvedett áramütést, ezúttal Szlovákiában. Az esetre a madárra erősített jeladó derített fényt. 

A gyilkos oszlop (Forrás: sakerlife3.mme.hu).

 

"A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében” (RAPTORSPREYLIFE) LIFE13 NAT/HU/000183, az Európai Unió által támogatott természetvédelmi program keretében eddig hat öreg (azaz ivarérett, de nem feltétlenül “öreg”, a szó hétköznapi értelmében) kerecsensólyomra került GPS alapú nyomkövető eszköz. A jelölés célja a költőpárok területhasználatának megismerése, valamint a zsákmány-ragadozó kapcsolat jobb megértése, annak érdekében, hogy hatékonyabb intézkedéseket lehessen hozni az érintett fajok védelmében. A nyomkövetés emellett fontos információkkal szolgál a veszélyeztető tényezőkről is, amint azt a mostani eset is bizonyítja.


A megtalált tetem (Forrás: sakerlife3.mme.hu). 


A szerencsétlenül járt madárra idén tavasszal került fel a legfejlettebb technikát képviselő, kisméretű, külső antenna nélküli, GPS-GSM-UHF alapú nyomkövető eszköz. A hím sólyom fiókaként lett meggyűrűzve 2014-ben, egy Balaton környéki revírben. Idén párjával költésbe kezdett, de fészkelése meghiúsult, mivel eddig ismeretlen okból, eltűnt – feltételezhetően elpusztult – a párja. A hím ezt követően többször megfordult Szlovákiában, a jó táplálkozási lehetőségeket keresve.


Élőhely (Forrás: sakerlife3.mme.hu).


Július 13-án, a jelek alapján valószínűsíthetővé vált, hogy a madár bajba került. A Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület (DRAVCE) munkatársa rövid időn belül kiment a helyszínre, ami egy nagy kiterjedésű napraforgó-tábla, azonban a madarat nem találta, annak ellenére, hogy alaposan átkutatta a területet. Elképzelhető, hogy ekkor még élt a madár, és az ember közeledésére arrébb ment. Ezek után pár napig nem jött jel a madárról. Július 20-án, kérésünkre, segítségünkre sietett a parlagisas-védelmi “HELICON” LIFE projekt. Kiszállt a helyszínre Deák Gábor, Falco nevű keresőkutyájával, ami kifejezetten az ilyen jellegű keresésekre lett kiképezve a projekt keretében. A kutya tíz percen belül megtalálta a sólyom tetemét a sűrű napraforgó-táblában. A tetemet megvizsgálva, a sérülésekből egyértelművé vált, hogy a madár a napraforgó-táblán keresztül húzódó 22 kV-os oszlopsor áldozata lett. A jelek, és a legközelebbi oszloptól való távolság (260 m) alapján feltételezhető, hogy az áramütést követően még élt pár napot a madár, de repülni már nem tudott.


Falco a kutya, és a sólyomtetem (Forrás: sakerlife3.mme.hu).


A szóban forgó vezetékszakasz a DRAVCE elektromos vezetékek okozta természetvédelmi problémákkal foglalkozó LIFE projektjének a mintaterületén fut át, és már többször ellenőrizték, azonban nem találtak áramütött madarat. Ennek valószínű oka, hogy a jelenleg is a területen található ragadozómadarak – vörös vércsék, egerészölyvek – nagy része a napraforgóval szomszédos búzatáblák aratása után érkezhetett a területre. Ez azt is jelenti, hogy a vezeték csak bizonyos időszakokban jelent veszélyt, akkor is éppen az adott mezőgazdasági kultúra függvényében.


Az áramütés nyoma (Forrás: sakerlife3.mme.hu).


A Madárgyűrűzési Központ adatai szerint eddig 21 magyar gyűrűs, áramütést szenvedett kerecsensólyom került kézre, többnyire elpusztulva.  Emellett, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatai szerint tizennyolc, szintén áramütött, nem gyűrűs kerecsensólymot találtak már a magyarországi középfeszültségű oszlopok mentén történt, célzott felmérések során.


A sólyom a jeladóval
 (Forrás: sakerlife3.mme.hu).


A jelenlegi eset is mutatja, hogy bár történtek erőfeszítések a probléma megszüntetésére, az áramütés még mindig komoly kockázatot jelent a madarak számára. A végleges megoldást egy széleskörű, nemzetközi összefogás – akár egy uniós szabályozás – jelentheti, amely kötelezi az áramszolgáltatókat és a kormányokat a veszélyes oszlopok záros határidőn belüli lecserélésére.


A tetem helyzete (zászló) és a keresés track logjai (kék: keresés kutya nélkül;
magenta: keresés kutyával). Az oszlopok a térkép jobb felső részében láthatók.
 (Forrás: sakerlife3.mme.hu). 


Az is bebizonyosodott ismét, hogy a kutyával sokkal hatékonyabb a keresés, így a kutyás egységek bevetése jelentős mértékben hozzájárulhat bizonyos természetvédelmi problémák (áramütés, mérgezés) felmérésében és azok megoldásában.


A terület térképe a tetem helyzetének és a track logok ábrázolásával (Forrás: sakerlife3.mme.hu).

 

Kapcsolódó hírek

A nagyfülű denevér jó állapotú erdőink fokozottan védett faja (Fotó: Forrásy Cs.)

A mérsékelt égövi denevérek között a kisebb elterjedési területtel rendelkező fajok közé, hazánkban a ritkább fajok közé tartozik. Európán kívül a Fekete-tenger környékén, illetve a Kaukázusban él.

Harkályvédelmi tréning

Az MME Harkályvédelmi Szakosztályának szervezésében az Ifjúsági Tagozat 27 jelenlegi és leendő tagja (13 Helyi Csoport képviseletében) vehetett részt egy igen jó hangulatú harkályos tréningen az október 15-17-ei hétvégén. Szállásunk a börzsönyi Hiúz házban volt, ahol első este megismerkedhettünk a Szakosztály munkájával és céljaival, Cserép György megnyitó előadásából....

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.