Uniós figyelmeztetés Magyarországnak a vadon élő madarak védelme érdekében

Az Európai Bizottság eljárást kezdeményez 11 uniós tagállam, köztük Magyarország ellen, mert elégtelennek tartja a vadon élő madarak védelme érdekében tett állami intézkedéseket.

Az Európai Unió a közösség természeti értékeinek megőrzése érdekében még a 90-es években létrehozott egy ökológiai hálózatot, a Natura 2000 hálózatot, amelybe minden tagország köteles jelölni és bevonni a természetvédelmi szempontból értékes területeit.

Az Európai Bizottság madárélőhely-leltára szerint néhány madárvédelmi szempontból jelentős terület kimaradt a Natura 2000 jelöltek közül, vagy csak részben lett jelölve.

A Natura 2000 hálózatba tartozó területek egy része úgynevezett különleges madárvédelmi terület (Special Protection Area - SPA). Ezek kijelölését a tagországok saját maguk végzik, a kiválasztás viszont mindenkor objektív, tudományosan igazolható kritériumok alapján kell, hogy történjen. A legtöbb európai országban egy korábbi lista, a fontos madárélőhelyek (Importan Bird Area, IBA) adatbázisa és kritériumrendszere jelentette a kijelölés alapját. Gyakran maga a Bizottság is ezt az információforrást veszi elő a kijelölések felülvizsgálatakor, mint a jelenleg legjobb elérhető információt. Az IBA-leltár összeállítását és felülvizsgálatát a BirdLife International, illetve annak nemzeti tagszervezetei - hazánkban a Magyar Madártani Egyesület - végezték, és végzik ma is.

Bírósági keresetek Ausztria, Németország és Lengyelország ellen

A Bizottság az Európai Bíróságon kezdeményezett eljárást Ausztria, Németország és Lengyelország ellen a madárvédelmi területek elégtelen kijelölése miatt. Mindhárom tagországban sok olyan fontos madárélőhely található, amelyet a korábbi figyelmeztetések ellenére nem, vagy csak részben jelöltek Natura 2000 területté.

Első figyelmeztetés Magyarországnak

A Bizottság írásbeli figyelmeztetést küldött Magyarország, Ciprus, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia kormányainak, jelezve, hogy a különleges madárvédelmi területek kijelölése nem a megfelelő módon történt. A testület abból vonta le ezt a következtetést, hogy összevetette az adott országban kijelölt SPA-területek listáját a korábban már értékes madárélőhelynek minősített IBA-területek nemzeti listájával. A Bizottság Ciprus és Szlovákia esetében állapította meg a legnagyobb hiányosságokat, míg a többi tagállam, így hazánk esetében is a kijelölés kisebb hiányosságaira, különbségeire, részleges voltára hívta fel a figyelmet.
A figyelmeztetett országok kormányzata köteles tudományosan alátámasztani és indokolni az SPA és IBA területek különbségeit, különös tekintettel a kijelölésből kimaradt, vagy csak részlegesen jelölt IBA-területekre.

A Magyar Madártani Egyesület támogatja a Bizottság döntését, és felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy az EU-tagság a gazdasági előnyökön kívül a környezet- és természetvédelmi szabályozás felvállalásával és betartásával is jár. Csak így garantálható, hogy a gazdasági fejlődés nem okoz helyrehozhatatlan károkat az adott ország természeti értékeiben, élőhelyeiben, értékes madárfajaiban.

Magyarország madárvilága többet érdemel

Magyarországon az IBA-területek mintegy 79%-a kapott uniós védelmet a csatlakozás után, azaz ennyi került be a Natura 2000 hálózatba. Ezzel a hányaddal hazánk az európai mezőnyben jó helyen áll. Ugyanakkor kimaradt néhány olyan, madárvédelmi szempontból európai jelentőségű terület, ahol semmilyen más, nemzeti szintű védelem nem óvja a madárvilágot - derül ki a Magyar Madártani Egyesület elemzéséből.

A kisebb eltérések mellett jelentősebb hiányosságok vannak a Jászság, a Mátra, a Gerecse, a Hevesi-sík és a Hortobágy környékén. A hazai IBA-leltár alapján e területek esetében összesen további 160.000 ha különleges madárvédelmi területet (SPA) kellene jelölni a Natura 2000 hálózatba ahhoz, hogy az itt előforduló fészkelő és vonuló madarakat megóvhassuk.

A jászsági IBA-terület mintegy fele kimaradt a jelölésből, pedig itt található a világszerte veszélyeztetett kékvércsék egyik legfontosabb hazai fészkelő- és gyülekezőhelye, továbbá más, globálisan veszélyeztetett madárfajok - mint például a parlagi sas, a kerecsensólyom, vagy a szalakóta is fészkelnek a területen - fogalmazott Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója. Különösen aktuálissá teszi a jászsági kijelölés felülvizsgálatát, hogy a kék vércse és a kerecsensólyom védelmére hazánk jelentős uniós támogatást kap a közösség LIFE alapjából.


További információ:
Eltűnőben az agrár élőhelyek madarai

Kapcsolódó hírek

Az MME Kétéltű–és Hüllővédelmi Szakosztálya az Év kétéltűje programhoz kapcsolódva 2023-ban is rajzpályázatot hirdet „Tócsalakó hegyisárkány – az alpesi gőte” címmel.

Gratulálunk!

Lezárult a barkóscinege rajzpályázat zsűrizése, a pályázatra közel 5000 alkotás érkezett, kicsiktől és nagyoktól.

Gólyales program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales!  A 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás sokkal könnyebbé válik. A nemrég lezárult Téli Madárleshez hasonlóan a Gólyales akció célja a...