Útmutató a helyi jelentőségű természeti értékek védelméhez

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, valamint a Magyar Természetvédők Szövetségének alapvető célja a helyi jelentőségű védett természeti területek számának növelése. E célt számos eszközzel próbáljuk elérni, amelyek közül egyik a széleskörű tájékoztatás. Ennek része ez a kiadvány, amelynek közvetlen célja, hogy segítséget nyújtson a helyi jelentőségű természetvédelmi területek kijelölése és védetté nyilvánítása során mind az önkormányzatok, mind pedig a civil szervezetek számára.
A kiadvány segítségével szeretnénk felhívni az önkormányzatok figyelmét a helyi védettség fontosságára, a védettséggel járó feladatokra, valamint arra, hogy milyen előnyei, hasznai származhatnak egy helyi jelentőségű védett területből a településnek. A civil szervezeteket ösztönözni szeretnénk arra, hogy kezdeményezzenek, illetve kapcsolódjanak be a védetté nyilvánítási folyamatokba, vegyenek részt annak szakmai és politikai egyeztetésében, érdekérvényesítésben, valamint vállaljanak komoly szerepet a területek kezelésében is.

A kiadvány a következőket tartalmazza: a védetté nyilvánítás folyamata (lépésről-lépésre a szakmai előkészítéstől a védetté nyilvánító rendeletig). A védelem következményeinek sorbavétele (az önkormányzat lehetőségei és kötelezettségei a helyi védelem kapcsán). Segédlet a kezelési tervek elkészítéséhez (vizes élőhelyek, erdők, gyepek és agrárterületek). Kérdőíves felmérés tapasztalatai, valamint esettanulmányok.

Mellékletek: a természetvédelmi törvény kivonata, mintalevelek, mintarendelet, társadalmi szervezetek és nemzeti parkok elérhetőségei, ajánlott irodalom, fogalomtár. [munkatársunktól]

Kapcsolódó hírek

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.