Veszprémben is köd fogadott bennünket, de ahogy közeledtünk Csopakhoz, egyre tisztult a levegő.

A helyszínen találkoztunk Aczél Gergellyel és családjával, valamint Székely Balázzsal, együtt bementünk a kertbe, a gyerekek letették a koszorút a szobor talpához, majd Balázs és Gergely Csörgeyről meséltek.

Ezután lementünk a Balaton-partra, végigsétáltunk a csopaki strandon, tőkés récéket, búbos vöcsköket és kormoránokat figyeltünk, átböngésztünk néhány vízből kiemelt acélvázat, találtunk több levetett siklóbőrt.

A strandot elhagyva egy mezítlábas ösvényen mentünk végig a madármegfigyelő toronyig, ahol az ősnádast is megnéztük. Balázs elmesélte, hogy a nagy mértékű zavarás miatt sajnos nem sok madár tud költeni itt, pedig ideális hely lenne az egyébként védett nádas.

A következő állomásunk Balatonfüred volt, itt is strandoltunk, egy színes gyűrűs dankasirályt is láttunk, a Tagore-sétányon tőkés récéket, bütykös hattyút és dankasirályokat etettünk.

A hattyú lábán lévő színes gyűrűt is leolvastuk.

Sétánk végén a Kedves cukrászdában melegedtünk át néhány szelet süteménnyel, amellyel a Helyi Csoport vendégelte meg a csapatot.

December 10-én a tapolcai temetőbe is vitt a Helyi Csoport virágot és mécsest Csörgey Titusz és felesége sírjához.