X. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia (MTBK)

Zászlóshajók, esernyőfajok és társaik: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért? 2016. április 1-3. Mórahalom. Tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciasorozat (MTBK) következő eseménye, az MTBK műhelytalálkozó (X. MTBK), amelynek témája a Kárpátmedencében őshonos emlősfajokkal kapcsolatos kutatások, különös figyelemmel a természetvédelmi vonatkozásokra.

A műhelytalálkozó szervezői a Magyar Biológiai Társasággal együttműködésben az alábbi szervezetek: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály, Magyar Természettudományi Múzeum,
Kiskunsági Nemzeti Park, Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék.

A X. MTBK is kiemelt küldetésének tekinti a magyar természetvédelemben részt vevő felek közötti párbeszéd és eszmecsere elősegítését. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk határainkon túlról is. Az előadások preferált nyelve a magyar, de angol nyelvű előadás is lehetséges.

Időpont: 2016. április 1-3.
Helyszín: Aranyszöm Rendezvényház, Mórahalom

Főbb témakörök és tervezett szekciók:
1. Fajvédelmi programok
2. Genetikai diverzitás és populációk védelme
3. Élőhelyek degradációja, megőrzése, helyreállítása
4. Visszatelepítési programok, új populációk létrehozása, ex situ védelem
5. Kutatási módszertan
6. Gazdasági és társadalmi vonatkozások, szemléletformálás
 
Az előadásokon kívül lehetőség lesz poszterek bemutatására is.

Regisztrációs és absztraktbeküldés határidő: 2016. január 11.
Fizetési határidő: 2016. február 15.

Szakmai támogatók:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Mórahalom Város Önkormányzata
MME Emlősvédelmi Szakosztály
Magyar Természettudományi Múzeum
MTA Ökológiai Kutatóközpont
SCB Európai Szekció
SCB Hungarian Chapter

Szervezőbizottság: 
Csorba Gábor - elnök (MTM, MME Emlősvédelmi Szakosztály)
Kovács-Hostyánszki Anikó - alelnök (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet)
Mecsnóber Melinda - titkár (Magyar Biológiai Társaság)
Krnács György (Kiskunsági Nemzeti Park)
Mihók Barbara (SCB Európai Szekció)
Molnár Nóra (Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék)
Németh Attila (Kiskunsági Nemzeti Park)
Szepesváry Csaba (MTA ÖK, Duna-kutató Intézet)
Vili Nóra (SCB Hungarian Chapter)

Kapcsolatmtbk10.szervezok@gmail.com

További információkért látogasson el a konferencia folyamatosan bővülő honlapjára (www.mtbk.hu)!

 

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).