Zöld aggodalmak a természetvédelmi átszervezések kapcsán

Több természet- és környezetvédő társadalmi szervezet határozottan kiáll a természetvédelmi hatóságok tervezett átalakításának jelenlegi formában való megvalósítása ellen. Persányi Miklósnak írt levelükben felhívják a figyelmet, hogy ebben a kérdésben átfogó, nyílt vita szükséges a társadalmi szervezetek, a szakemberek valamint az érintett intézmények és hatóságok munkatársainak bevonásával.

Tisztelt Miniszter Úr!

Hazánk változatos élővilága, a nyugat-európainál kevésbé átalakított tájai és természeti értékei az egyik legfontosabb hozzájárulás, amellyel Magyarország csatlakozása az Európai Uniót gazdagította. Olyan örökségről van szó, melyet nemzedékek hosszú sora őrzött meg, jelenlegi változatosságában hátrahagyni az utánunk jövő generációk számára pedig a mi feladatunk. Ez a hozomány azonban jelenleg komoly veszélyben forog.

A természeti értékek megóvására hivatott intézményrendszer sok esetben – pénzügyi, jogszabályi, szemléleti hiányosságok miatt – eddig sem működött megfelelően, a most végrehajtandó átalakítások azonban alapjaiban forgatják fel a természetvédelem rendszerét, veszélyeztetik működőképességét és a természetvédelmi munka erősödése helyett éppen hogy annak fellazulása irányába mutatnak. A hatósági struktúra átalakítását önmagában nem ellenezzük, erre hazánk uniós tagsága és a jelenlegi rendszer problémái miatt alighanem szükség van. Az azonban, ahogyan ez az átalakulás megvalósul, számos kételyt támaszt és aggodalmat szül, hogy az újonnan létrejövő hatósági rendszer az eddigieknél is sokkal kevésbé lesz képes a természetvédelem érdekeit érvényesíteni. Az egyesített környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi hatóságoknál a természetvédelmi munkára létesített összesen 60 státusz nem biztosítja, hogy az új hatóságok a rájuk nehezedő hatalmas ügyszám mellett képesek legyenek alapos, szakmailag megalapozott és körültekintő döntéseket hozni. A nemzeti parkok korábban a területeket jól ismerő természetvédelmi őrökre támaszkodva végezték hatósági feladataikat. Ezek hiányában a területi központokban ülő, kis létszámú hatóság aligha lesz képes az egyes ügyekben a helyismeretre alapozó, szakmailag megfontolt és a helyi jellegzetességeket is figyelembe vevő munkát végezni.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az Európai Unió jogrendszere által megkövetelt feladatnövekedés – különös tekintettel a Natura 2000 hálózat bevezetésére – nemhogy kisebb, de a jelenlegi létszám mellett sem teljesíthető maradéktalanul! A tervezett átalakítás egyoldalú és egyszerűsítő, így nem ad választ a korszerű igazgatási rendszerrel szembeni elvárásokra. A hatósági feladatkör áthelyezésével egyidejűleg – avagy azokat helyben hagyva – erősíteni kell a kezelői jogköröket. A nemzeti park igazgatóságok területi illetékességét az új rendszerben elsősorban a védett és fokozottan védett természeti területek adják.

Bizonyára Miniszter úr előtt is ismert az a tény, hogy e területek elenyésző hányadán van kezelői jogosultsága az igazgatóságoknak, még az állami területek túlnyomó többségét is olyan gazdasági társaságok kezelik, amelyek felett sem hatósági, sem egyéb szabályozó (ösztönző) eszközökkel a természetvédelmi kezelésért felelős szerv így nem fog rendelkezni. A szervezeti átalakítás így már önmagában is a természetvédelem szintjének csökkenését eredményezi, olyan ellentmondásos és erőtlen rendszerbe kényszerítve az igazgatás egy részét, amelyet a stabil közigazgatási rendszerrel rendelkező államok sehol a világon nem mernének felvállalni. A hatóságok lehetőségei azáltal is szűkülnek, hogy a tervezet szerint a hatásvizsgálat, illetve az egységes környezethasználati engedély kiadását követően lefolytatott építési és üzembehelyezési engedélyezési eljárások során az új, egységes hatóság szakhatósági hatásköre megszűnik. Ezáltal lehetetlenné válik, hogy az építési engedélyezés során felmerülő, a tervezett beruházásokra vonatkozó új adatok és információk fényében a hatóság az adott beruházás környezeti hatásait figyelembe véve mérlegeljen. Az egységes hatóság kialakítása mindemellett a természetvédelmi hatóságoknak az engedélyezési eljárás során az eddigiekben biztosított vétójogát is megszünteti, állásfoglalásuk pusztán egy lesz a vélemények közül, és nem áll módjukban, hogy a természetvédelmi szempontból elfogadhatatlan kérelmek elutasítását kivívják. A természetvédelem érdekérvényesítő képessége ezáltal tovább csökken. Ugyancsak problémásnak látjuk, hogy az egységes hatóság munkája során csak a hatóság végső döntései lesznek megismerhetőek az ügyfelek számára, az egyes szakterületek álláspontjai – melyek jelenleg önálló szakhatósági állásfoglalásként az eljárásokba ügyfélként bekapcsolódó társadalmi szervezetek számára is elérhetők – belső előkészítő anyagként nem lesznek nyilvánosak. A hatósági eljárások átláthatósága és nyilvánossága ezáltal csökken.

A társadalmi kontroll nehezítése ellentétben áll mind a társadalmi részvételre vonatkozó hazai törvények szellemével, mind pedig az Európai Unió céljaival. Mindebből egyértelműen látszik, hogy az átalakítás végeredményeként a jelenleginél gyengébb természetvédelmi hatóságok fognak létrejönni. Ez nemcsak a civil társadalom számára aggasztó, de ellenkezik az Alkotmánybíróság 28/1994. számú határozatával is, mely kimondja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog magába foglalja a Magyar Köztársaság azon kötelezettségét is, hogy az állam a természetvédelem már meglevő szintjét nem csökkentheti. A természeti környezetünkért aggódó civil szervezetek számos esetben kritizálták a természetvédelmi hatóságok munkáját, egyben felhívták a figyelmet a hazánk uniós csatlakozása nyomán a természetvédelmet fenyegető veszélyekre. Arra azonban, hogy legrosszabb félelmeink ilyen gyorsan valóra válnak, magunk sem számítottunk.

Ebben a helyzetben az alulírott természet- és környezetvédő társadalmi szervezetek határozottan kiállnak a természetvédelmi hatóságok tervezett átalakításának jelenlegi formában való megvalósítása ellen, egyben felhívjuk a figyelmet, hogy ebben a kérdésben átfogó, nyílt vitát tartunk szükségesnek a társadalmi szervezetek, a szakemberek valamint az érintett intézmények és hatóságok vezetőinek valamint munkatársainak bevonásával. Magyarország természeti öröksége olyan közös kincs, melynek sorsáról csak nyilvános társadalmi párbeszéd során dönthetünk. Fentiekre tekintettel kérjük Miniszter urat, hogy a természetvédelem igazgatási rendszerével kapcsolatos terveket és javaslatokat a civil szervezetekkel egy tematikus egyeztető fórum keretében lehetőleg december első felében ismertesse, illetve vitassa meg. Mindez természetesen nem helyettesítheti a jogszabály kialakításában, és részletes véleményeztetésében szükséges egyeztetéseket, de – különösen az idő rövidségére tekintettel – nagyban előmozdíthatja a szakmai érvek gyors befogadását és a kölcsönös tájékoztatást.

Biztosítjuk Miniszter urat, hogy a várható döntéstől függetlenül továbbra is segítő szándékkal kívánunk együttműködni mind a Minisztériummal, mind a területi szervekkel. Ennek talán legidőszerűbb formájaként az elkövetkezendő időszakban a területi szervek hatósági és kezelői munkáját kiemelt figyelemmel kísérjük, s javító szándékú észrevételeinket szívesen bocsátjuk közre.

A további sikeres együttműködés reményében:
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged Csermely Környezetvédelmi Egyesület, Szeged Fauna Egyesület, Budapest Futóhomok Természetvédelmi Egyesület, Kecskemét Független Ökológiai Központ, Budapest Galga Környezetvédelmi Egyesület, Iklad Gömöri Környezet- és Tájfejlesztő Egyesület, Szuhafő Hulladék Munkaszövetség, Budapest Kerekerdő Alapítvány, Szombathely Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Veszprém Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület, Budapest Tokaji Természetvédelmi Egyesület, Tokaj Védegylet, Budapest WWF Magyarország, Budapest Zöld Akció Egyesület, Miskolc

Kapcsolódó hírek

Közönséges késeidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Viszonylag nagytermetű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya akár 25 gramm is lehet. Elterjedési területe a mérsékelt égövi Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, ahol több alfaját is leírták már.

Torzonborz madár párosító játék

Köszönjük Szert-Szabó Dorottyának, és kedves márkájának, a Torzonborznak, hogy csatlakozik a Gondoskodó Termék programunkhoz!

Tojó fehérhátú fakopáncs

A fehérhátú fakopáncs minden tekintetben a legérdekesebb harkály fajunk. A Harkályvédelmi Szakosztály a faj országos felmérést tűzte ki célul a 2021-22-es években. Az alábbiakban a 2021-es felmérés eredményeit mutatjuk be.