A „zöld ombudsman” előtt a harkályok házrombolásának ügye

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  beadványt terjesztett a „zöld ombudsman”, azaz a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa elé a harkályok által okozott épületrongálások ügyében.  Az Országgyűlési Biztosok Hivatalát az egyik károsult építési vállalkozóval közösen kereste fel az MME képviselője.

Közép fakopáncs (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az idei évben ugrásszerűen megnőtt a harkályok okozta falbontásos károkozások száma. Az MME szakmai álláspontja szerint a probléma biztos és tartós megoldását nem a madárriasztó eszközök, hanem az építési technológia helyes megválasztása, a „harkálybiztos” hőszigetelési módszerek kidolgozása és alkalmazása adhatja. A probléma kezelésére az MME már felvette a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Építőmérnöki Karával is.

Az elmúlt hetekben érkezett bejelentések alapján az ország egész területén jelentkezik a probléma, mely nagy valószínűséggel összefügg azzal, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az érintett technikával újraszigetelt épületek száma. A terepszemléink alkalmával szerzett tapasztalatok alapján valószínűsíthetjük, hogy a jelenség folyamatosan, a madarak tanulásos viselkedésének köszönhetően egyre nagyobb mértékben jelentkezik a jövőben is! A közvetlen anyagi kár már most meghaladja a több millió forintot; nem említve a garanciális javítási viták és perek lehetőségét.

Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
A harkályok gyakran nem egyszerűen megbontják a Nikecell jellegű
falszigetelést, de abba mélyen behatolva akár több tenyérnyi
darabon ki is vájják ezt, ami nem csak esztétikailag
csúnya, de rontja a hő és víz elleni szigetelés
hatékonyságát is (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A harkályok falrombolása ilyen nagyságrendben még annyira új, hogy előzetes tapasztalatok, precedensek hiányában sem a hatóságok, sem a biztosítók, sem a kivitelezők nem tudnak megfelelően és időben reagálni. A károsultak toleranciáját jelzi, hogy nem a madarakra „haragszanak”, nem a madarak kilövésében látják a megoldást (ez védettségük miatt nem is járható út). A helyzet megoldására a gyártóktól, a kivitelezőktől várnak választ és megoldást hosszú távon.

Beadványunkban az érintett hatóságok és tárcák (természetvédelmi, önkormányzati, jogi, építésügyi), a biztosítók, valamint a kérdés tudományos hátterével foglalkozó intézmények: építőmérnöki műszaki kutatók, etológusok megszólítását és tájékoztatását kértük, hogy közösen keressünk megoldást a harkályok okozta problémára.

Bízunk benne, hogy a megszólított szakemberekkel hatásos és természetbarát megoldást találunk a kialakult helyzetre, szem előtt tartva a lakosság anyagi s lakhatási biztonságát, és a madarak védelmét - békés egymás mellett élésünk jegyében!

Tovább a kérdéssel részletesen foglalkozó oldalra >>
 

Kapcsolódó oldal

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Állománycsökkenés 1999-2019 év viszonylatában: Bíbic - 59,6%; Fürj - 62,7%

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most kiadott elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben folytatódott az agrár élőhelyeken 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, ennek jelei már mutatkoznak a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon!

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a...

Szívesen részt vennél egy európai szintű fajmegőrző program népszerűsítésében? Szeretnéd, hogy a te alkotásod szerepeljen a fokozottan védett rákosi vipera védelmével foglalkozó projekt hivatalos pólóján? Engedd szabadjára a fantáziád és jelentkezz pályázatunkra!