Kiemelt hírünk - Frissítve: 2013. május 19. 10:04 (Dejtári pótnap eső miatt)
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, még a belvárosi ...
A Magyarországon fokozottan védett fehér gólya a magyar nép, az Alföld kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek. A közkedveltség ...
2013. május 21. Változatos élőhelyeken, négy helyszínen zajlott a rendezvénysorozat, amellyel egyben a Madarak és Fák Napját is ünnepeltük. Aktivistáink közreműködésével ...
2013. május 16. A parlagi sasokat nem csak a mérgezés és egyéb illegális emberi tevékenységek veszélyeztetik. Ez a nagytermetű ragadozó más madárfajokhoz hasonlóan igen ...
2013. május 15. Május 11.-én a Budakeszi Vadaspark is Madarak és Fák napi rendezvényt szervezett, és felkérésüknek eleget téve az MME is képviselte magát a programon. Délelőtt ...
2013. május 14. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013. május 11-én nagyszabású Madarak és Fák Napja programot ...
Odúkészítés mesterfokon címmel rendezték meg az akasztói általános iskolában 2013. május 11-én a Madarak és Fák Napja programot az MME Bács- Kiskun ...
2013. május 10. Az MME rajzpályázatot hirdet „2013 a gyurgyalag védelmének éve” és a „Tavaszi madárles” kapcsán, „A gyurgyalag csodálatos élete” címmel. Pályázni ...
Lezárult az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázatunk. Örömünkre szolgált, hogy sok-sok színvonalas pályamunka érkezett hozzánk, amelyeket ...
Május 11-én szombaton reggel 6-13 óra között, változatos programmal ünnepli a Madarak és Fák Napját az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja, a kókai vadászháznál. ...
2013. május 7.
Igazi sikertörténet a hazai madármentésben! Rudolf, a súlyos mérgezésből felgyógyult parlagi sas az elengedését követően párba állt egy fiatal tollruhás ...
Frissítve: 2012. szeptember 11. (védekezés futónövényekkel)
2009 nyárközép óta ha nem is túl nagy számban, de folyamatosan érkezik bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak tégla és beton épületek szigetelésébe, illetve elvétve fa épületekbe vagy házak fa burkolatába. További problémaként szokták jelezni a harkályok kora hajnali dobolását a fém ereszen, ami megkeseríti a lakók életét azzal, hogy lehetetlenné teszi a nyugodt alvást. Ahhoz, hogy legyen esélyünk megszüntetni a harkályok épületrombolását, meg kell értenünk alapvető viselkedésük okait, továbbá azt, hogy mi magunk okozzuk a problémát azzal, hogy benyomulunk a harkályok élőhelyére, miközben nem a megfelelő építési technológiát alkalmazzuk.
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!
Ahhoz, hogy legyen esélyünk elkerülni a harkályoknak a felvételeken is látható falrombolását (Videó: Orbán Zoltán), ...
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!
... meg kell értenünk viselkedésük mozgatórugóit (Videó: Mészáros László).
A harkályok testfelépítése A világon élő több mint 200, a verébtől a varjút meghaladó méretig változatos nagyságú és megjelenési formájú harkályfaj közös jellemzője, hogy testük különleges módon alkalmazkodott a fák vastagabb ágai és törzse nyújtotta élőhelyhez. Karmuk a ragadozó madarakéhoz hasonlóan erős és hegyes, hogy a faágakon és a törzsön függőlegesen is meg tudjanak kapaszkodni. Farktollaik csévéje (szára) merevítőborda-szerűen kemény, hogy megtámassza a kapaszkodó madár testét, megakadályozva a hanyatt dőlést. Csőrük vésőszerű, hogy akár a legkeményebb fafajokat is meg tudják munkálni. Nyelvük hosszú, akár a testhossz kétharmadában is kinyújtható, ragadós bevonatú, és többszörösen szakállas szigonyfejhez hasonlóan „szőrös” hegyű, hogy a járataikból ki tudják piszkálni a farontó bogarak lárváit, vagy egyes fajok fel tudják nyalogatni a kicsorgó fanedvet.
A harkályok (a képen nagy fakopáncs) erős, hegyes csőre és egész testfelépítése ...
... azt a célt szolgálja, hogy ezek a madarak (a képen közép fakopáncs) képesek legyeneka kemény fából is táplálékot szerezni és a fatörzsekbe költőodút készíteni.
Miért kopácsol a harkály? A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál, ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erős csőrüket. A harkályok a táplálékukat – a közhiedelemmel ellentétben – nem kizárólag a fák belsejéből, hanem a kéreg alól vagy akár a talajról (elsősorban hangyabolyokból) szerzik, de esznek magokat és terméseket (mogyoró, makk, fenyőtobozból fenyőmagot), és zsákmányolnak fészekben ülő, még menekülésre képtelen madárfiókákat is. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínűleg a fában magukat előre rágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja, és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni őket.
Fenyőben élő cincér faj lárváinak járatai. ...
... A farontó bogár lárvára vadászó harkálynak ...
... a fa kérgén és törzsén keresztülhatolva át kell törnie a lárva járatok falát, hogy a nyelvesegítségével kipiszkálhassa a zsákmányt.
A harkályok szondázó lyukai szépen kirajzolják a farontó bogár lárvák járatait ebben a kidőlt, korhadó fában az MME központi irodájának is otthont adó Jókai kertben, a fővárosban.
Harkályok lyuggatta harkályfa az MME központi irodájának is otthont adó Jókai kertben. ...
... Egy olyan állatcsoportnak, ami így elbánik a fém eszközöket is elnyűvő keménységű fákkal, épületeink erősnek tűnő szigetelése meg sem kottyan.
A harkályok képesek még a fémet is megrongálni, csőrük nyomot hagy az alumínium vagy bádog lemezen is, a képen mesterséges odú bejáratát védő fém szoknyán.
A harkályok nem csak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentős mértékben segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, verebek) életét is. Annak köszönhetően, hogy a nálunk élő harkályok veréb és varjú nagyság közötti méretűek, egy harkályokban fajgazdag területen a nagyobb madarak (kék galamb, füleskuvik, szalakóta, seregély) is költeni tudnak.
Végül de nem utolsó sorban, a harkályok udvarló, területkijelölő hangadásra is használják a fákat. Kellő tapasztalattal az egyes harkály fajok a jelző hangjuk alapján el is különíthetők, amint a hangerősítőként működő száraz ágakon, törzseken messze hangzó géppuskaropogás-szerű doboló hangot keltenek.
Miért „esznek házat” a harkályok? A betelefonáló, levélíró érdeklődők egyik legelső kérdése (a Mit tehetünk? mellett), hogy Miért rombolnak a harkályok, és miért a mi házunkat találták meg? A szinte magától adódó táplálékkeresési válasz azonban még fa épületek esetében sem egyértelmű, mert a madarak itt nem a falakat alkotó rönköket, hanem a burkolati lambériát rongálják meg, és a vékony, festékkel kezelt anyagba a táplálékukat jelentő nagyobb méretű farontó bogár fajok lárvái nem telepednek meg. A képet tovább bonyolítja, hogy a beszámolók szerint a harkály konfliktusok több mint 90%-a beton és téglaházat érint, melyek közös tulajdonsága, hogy Nikecell/Hungarocell szigetelésűek, jellemzően újonnan szigeteltek, és többnyire 3-4 szintesek. Figyelembe véve a harkályok életmódját és az épületeink számukra vonzó tulajdonságait, a falrongálások hátterében több magyarázat is állhat.
A legvalószínűbb ok: a jelzőhang-adás Ha ráütünk egy Nikecell szigetelésű ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó felület messze hangzó dobként működik, ami a harkályok számára jól kihasználható. A terepszemléink ezt a magyarázatot látszanak igazolni azzal, hogy harkály épületrongálásokra ott kerül sor, ahol a lakóterületeink benyomulnak a madarak erdős élőhelyeire, és a madarak az épületeink azon oldalain "dolgoznak", ráadásul a tetőhöz közeli legmagasabb harmadban, melyek a vadon, az élőhelyeik felé néznek.
Épületeink, különösen a 2-4 szintes, Nikecell szigeteléssel ellátottak ...
... a harkályok számára kiaknázható élőhelyet jelenthetnek. ...
... Sajnos nekünk kellően erősnek tűnő burkolatú szigetelés a harkályok számára - a fák törzséhez hasonlítva - vajpuha anyag, ...
... könnyen forgácsolható, és ha a madarak bármely okból felfigyelnek rá, ...
... a ház oldala máris tele van lyukakkal. ...
... A harkály járta ház körül mindenütt láthatók a megbontott szigetelés apró golyói.
Az épületek szigeteléstípusa, magassága és a harkály probléma közötti
összefüggésre további bizonyíték lehet, hogy a viselkedés csak azt
követően jelenik meg azokon a helyeken, ahol előtte évtizedek alatt sem
fordult elő, miután a Nikecell szigetelésű házak felépülnek, illetve a
régi épületekre ilyen burkolat kerül. A fűtési energia árrobbanása
következtében egyre több régi társasházat szigetelnek ezzel a
módszerrel, így a konfliktus helyzetek száma is gyarapodik.
A legrosszabb eset: a költőodú-készítés Az érintett épületeknél végzett vizsgálódásaink alapján nagy esély van arra, hogy a harkályok akár fészekodú-építésre is használhatják a Nikecell szigetelésű falfelületeket. Több helyszínen a madarak nem egyszerűen "meglékelték" a szigetelést fedő habarcsot és rabichálót, de az öklömnyi lyukon be is hatoltak, és a fal síkjával párhuzamosan haladva - mintha odút készítenének - több tenyérnyi kiterjedésben teljesen kivájták, a bejárati nyíláson keresztül kipucolták a szigetelő anyagot. Nagy a veszélye annak, hogy egy-egy ilyen madár rájön arra, a fához képest mennyivel gyorsabb és könnyebb minden igényt kielégítő (esőmentes, hidegtől és ragadozóktól védett) költőodút készíteni a szigetelésbe. Amennyiben ez a helyzet bekövetkezik, a fiókák az "odút" elhagyva a falon gyakorolják a harkály lét alapjait (kapaszkodás, csőrhasználat: táplálékkeresés, jelzőhang adás, odúkészítés), ami a tanulásos-megfigyeléses tapasztalatszerzés miatt a falrongálási probléma területi megerősödéséhez és a viselkedés nagyobb távolságú exportjához vezethet.
Amint a következő, épülőfélben levő, még be sem fejezett háznál készült képeken is látható, ...
... a harkályok nem mindig elégszenek meg azzal, hogy kisebb-nagyobb mélyedéseket vájjanak a szigetelésbe, gyakran tovább haladnak, és mintha költőodút készítenének, nagy kiterjedésű üreget készítenek a fallal párhuzamosan haladva. A fotókon pontokkal jelöltük a kopogtatással meghatározott üregek hozzávetőleges méretét. ...
... A kép jobb felső harmadában látható apró nyílások a szigetelést fedő rabicháló lyukai, melyek akkor váltak láthatóvá, amikor a harkály belül haladva teljesen kipucolta a műanyagot. ...
... Ugyan ezen a falszakaszon egy másik lyuknál, hasonló okból, azért lehet "átlátni a falon", ...
... mert a madár csőre néhol áttörte a vakolatot is. ...
... Egyébként a harkályok rendkívül precízen képesek irányítani a csőrvágásokat, és szinte maradéktalanul tudják a szigetelést mind a falról, mind a vakolat és rabicháló közül kiszedni....
... A ház lábánál felgyülemlő kitermelt anyag mennyisége is jelzi kár és a probléma nagyságát. ...
... Egy másik helyszínen a harkály a párkányszerűen, díszítő jelleggel kialakított szigetelésben "balra fordulva" folytatta az üregkészítést.
Ásványianyag-keresési magyarázat További lehetőség, hogy a harkályok azért törik fel a falakat, mert ásványi anyagokat keresnek. Ez a viselkedés, a földfalakból csipegetés, széles körben elterjedt a madárvilágban, az állatok így elégítik ki ásványi anyag és nyomelem szükségletüket, vagy méregtelenítik szervezetüket. Mivel a külső téri homlokzati vakolóhabarcsok a típusuktól függően (mész, cement vagy műanyag bázisúak lehetnek) tartalmazhatnak a madarak számára értékes anyagokat, előfordulhat, hogy a madarak ilyen élettani okból, falszemcséket keresve bontják meg a házfalat. Táplálékkeresés Előfordulhat, hogy a harkály probléma előidézésében közvetlen szerepe van a kivitelezéskor a technológiai utasítások be nem tartásával vagy nem megfelelő alkalmazásával elkövetett emberi mulasztásnak. Egy építész kivitelező arról a megfigyeléséről számolt be, mely szerint ott tapasztalt harkály rombolást, ahol a téglafal felhúzását követően csak több hónap elteltével került fel a szigetelés. Ilyenkor a fugákban megtelepedő, a szigeteléskor csapdába kerülő ízeltlábúak szabadulni akarva kaparó hangjukkal csalogathatják a falhoz a harkályokat. Ez elkerülhető, ha a falat a "késleltetett" szigetelés elkezdése előtt rovarriasztós vagy rovarirtós permetezéssel előkezeljük.
A legnehezebben igazolható lehetőség: a kíváncsiság Nem hagyható figyelmen kívül az a magyarázat sem, hogy a harkályok puszta kíváncsiságból keresik fel az élőhelyükön a figyelmüket a nagy nyüzsgéssel (építkezés, állványozás, burkolás) felkeltő falakat - ezeket a számukra természetes élőhelyet jelentő felületeket. A harkályok a világot alapvetően a csőrükkel kopogtatva fedezik fel, és már láttuk, hogy a vékony vakolattal fedett szigetelés mily kevéssé ellenálló egy ilyen vizsgálódással szemben.
Sajnos egyik magyarázat sem kínál könnyű megoldást, ráadásul a harkályok falrongáló viselkedésének hátterében valószínűleg nem is csak egyetlen, hanem több ok is állhat.
Miért probléma a harkályok falrongálása? A harkályok falba vájt lyukai mindenekelőtt olyan esztétikai problémát jelentenek, melyek az épületek forgalmi értékét is csökkenthetik, nem is beszélve a rengeteg idegeskedésről és az újbóli javítások költségéről. Ennél nagyobb gond azonban, hogy ha nem tudjuk a harkályokat távol tartani a faltól, a lyukak száma és mérete folyamatosan nőhet, ami nem csak a hőszigetelés hatékonyságát csökkenti, de a helyszíni szemlék adatai alapján elkezdődik az üregek más állatok: cinegék és denevérek általi elfoglalása, illetve a szigetelés és a fal beázása. Télen ez a beszivárgott víz megfagy, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a külső vakolat súlyával terhelt szigetelés kisebb-nagyobb szakaszokon elválhat a faltól és akár le is szakadhat, különösen akkor, ha a kivitelezéskor nem, vagy a szükségesnél kisebb számban alkalmaztak rögzítő dűbeleket, tányéros csavarokat.
Amennyiben nem tudjuk a harkályokat időben eltávolítani a faltól, elkezdődik a szigetelésbe vájt lyukak beázása, illetve ...
... az üregek más állatok általi elfoglalása. A képen olyan cinege fészek látható, amit a harkály szedett ki egy régebbi szigeteléslyukból, de olyan tájékoztatást is kaptunk, mely szerint denevérek költöztek be a harkályok vájta lyukba.
Ami bizonyosan nem megoldás Csakúgy, mint a parlagi galambok távoltartása esetében, a harkályoknál sem jelentenek valódi megoldást a drága ultrahangos készülékek, amik a lakók elmondása szerint hosszú távon ráadásul nagyon zavaróak az emberi fül számára is.
Az erős, váratlan hanggal (hangágyúval) történő riasztás sem járható út, kisebb részben a madárérzékelő és hangvezérlő automatika drágasága (tervezés, gyártás, kalibrálás, szerelés, fenntartás), másrészt a települések zajvédelme (lásd petárdázás tilalma) miatt. Arról nem is beszélve, hogy nem sok értelme lenne hanggal megpróbálni megoldani egy olyan helyzetet, ahol éppen a zaj, a harkályok hajnali dobolása a fém ereszen vagy antenna tányéron a probléma.
Őszintén beszélve a kérdésről, mivel esetenként milliós károkról van szó, nem kerülhető meg a harkályok kilövésének elméleti lehetőségének vizsgálata sem. Mindjárt az elején tisztázni kell hogy ez két okból sem járható út. Egyrészt azért, mert az összes harkály fajunk természetvédelmi oltalom alatt áll, tehát védett, másrészt azét, mert ez még időszakos megoldást sem eredményezne. A harkályok számára alkalmas élőhelyeken több faj számos egyede él, a költési időben a párok és a kirepült fiókák alkotta családok, a költési időszakon kívül pedig, mivel nem vonulók, kóborló állományok. Tehát egy-egy madár eltávolítása maximum időleges megoldást jelentene, az pedig nyilvánvalóan még kevésbé járható út, hogy minden harkályt kiirtsunk! Meg kell értenünk, hogy a harkály probléma hátterében mi magunk állunk azzal, hogy benyomulunk az élőhelyeikre, miközben számukra jól hasznosítható műtárgyakkal szó szerint magunkhoz is csalogatjuk őket.
A probléma biológiai alapú kezelése − falak befuttatása kúszónövényekkel Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a harkályok házrongálása ellen a riasztás nem vagy csak esetlegesen hozhat eredményt, a legbiztosabb, bárhol használható megoldást harkályálló építési technológiák alkalmazhatósága jelentené. Utóbbiak kemény vagy kapaszkodásra alkalmatlan felülettel fizikailag szigetelnék el a madarakat a puha, sérülékeny szigeteléstől.
A falakra felfuttatható kúszónövények a riasztásnál (lásd később) jobb, jó eséllyel száz százalékos biológiai jellegű megoldását kínálhatnak a harkályok elleni védekezésben. Ennek magyarázata, hogy a harkály nem száll lombozatra, landoláshoz az ágak és a törzs (vagy a fal) nyílt, levelekkel nem fedett felületére van szüksége. Ezért ha a számukra vonzó falakat sűrű futónövényzet fedi, eszükbe sem jut az épületre szállni és ott rongálásba kezdeni.
Az örökzöld borostyánt a megtámadott, vagy megvédeni kívánt épületre felfuttatva egész évben levélszőnyeggel takarja a falat, ami így már nem vonzó a harkályok számára.
A kúszónövényes befuttatás további előnye − a szépsége mellett −, hogy a(z állandó) levéltakaró nyáron árnyékolja és természetes úton tartja hűvösebben az épületet, télen pedig némileg csökkenti a hőkisugárzást.
Mindezekből az következik, hogy a harkályok elleni védekezés érdekében évelő, és lehetőleg örökzöld, tehát nem lombhullató kúszónövényt, borostyánt érdemes használni, mely egész évben takarja a falat. A futónövények többsége lombhullató, ősztől tavaszi, pont a "legharkályveszélyesebb" időszakban nem fedi kellő mértékben. Az is előfordulhat, hogy a csupasz ágak még vonzzák is a harkályokat, ezek azonban ilyen esetben valószínűleg inkább a kéreg repedéseiben keresgélnének, nem pedig a falat próbálgatnák. Az örökzöld és lombhullató növények esetleg eltérő harkályvédő hatásáról sajnos nincsenek információink.
A futónövényes védekezés − bár ideálisnak tűnik − hátránya, hogy lassú, minél nagyobb a falfelület annál több időre (évekre) van szükség a teljes falfelület lefedésére. Többszintes épületek esetében érdemes építőmérnök vagy statikus szakvéleményét kikérni arról, hogy az adott falburkolat, szigetelési technológia elbírja-e a növényzet tömegét, illetve ehhez milyen esetleges plusz feltételek megléte szükséges.
A probléma esetlegesen működő biológiai alapú "kezelése" − a riasztás A harkályálló építési technológiák bevezetésével kapcsolatban a legjobb esetben is csak évek alatt várhatók
eredmények, az érintett tulajdonosoknak viszont azonnali segítségre van
szüksége. Ezért felvázolunk néhány olyan viszonylag egyszerű módszert, melyek
eredményesek lehetnek.
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a riasztó eszközök hatása nagyon esetleges, a harkályok viselkedését ilyen egyszerűen többnyire nem lehet befolyásolni, amint azt ez az elképesztő videó is bizonyítja! Ráadásul mi a felvételen látható kígyónál sokkal kevésbé közvetlen és "hatékony" (a hüllő sem "működött") eszközöket tudunk csak bevetni (Forrás: YouTube).
Függöny jellegű "rémzsinór" megoldások Amennyiben nem probléma az eszköz kinézete, gyorsan és olcsón készíthetünk harkály riasztót 1,5 l-es PILLE palackokból:
A fal síkja elé 30-40 cm-rel sűrűn egymás mellé akasztott riasztó zsinórokra a lezárt PILLE palackokat 20-25 cm-re egymás alá kötözzük. Így az eszköz nem csak fizikailag akadályozza meg a harkályokat abban, hogy a falra szálljanak, de ...
... napos időben a csillogó műanyag, ...
... a szellőben forgó könnyű tartályok árnyéka, és szélkelepszerű hangja riasztóan is hat a madarakra. ...
... A palackok nyaka olyan kialakítású, ami megkönnyíti a zsinór hurkos rögzítését. ...
... A zsinórok aljára kötözött palackba vizet tölthetünk, ezzel szabályozhatjuk a zsineg feszességét és a palackok állásszögét. ...
... Az MME munkatársa a harkályriasztó zsinórt mutatja be a lakóknak egy terepszemle alkalmával Budapesten, a Rózsadombon, ...
... amit aztán a lakók alkalmaztak is a ház három oldalára kifüggesztve, melynek köszönhetően ezeken a falszakaszokon az elmúlt időszakban - egyenlőre - megszűntek a harkály "támadások", ...
... viszont a madarak rákaptak a még nem védett erkélyes-ablakos oldalra (balra). A palackos riasztó zsinór akár a fal teljes magasságába belóghat. ...
... A lényeg az, hogy a zsinór a faltól fél-egy palacknyi ...
... távolságra lógjon, mert így a szél forgatni tudja, ami növeli a riasztó hatást.
Az épületek utca frontja esetében érezhetik úgy az emberek, hogy nem mutatna jól egy ilyen "sufnituning" eszköz a házon. Ilyenkor vásárolhatunk tüll függönyt, kreatív térelválasztó függönyöket vagy álcahálót, amit kifüggeszthetünk az érintett falfelület elé 30-40 cm-re, így az anyag szabadon lengedezhet, ami tovább fokozza a riasztó hatást. Bármelyik eszközt alkalmazzuk is, ügyeljünk arra, hogy a lehető legnagyobb falfelületet fedjük le a távoltartó anyaggal, különben azt kockáztatjuk, hogy a madarak kikerülik és megszokják az eszközt, ami az egész védekezést ellehetetlenít
Amennyiben a körülmények olyanok (az ablakunk a közelben van), az ilyen riasztó, távoltartó függönyökhöz mozgató zsinórt is kötözhetünk, amit meg tudunk húzni, ha halljuk vagy látjuk a harkályt, és így fokozhatjuk az eszköz hatékonyságát.
Felhívjuk a károsultak figyelmét arra, hogy a védett madarak riasztásához minden estben (egyes hatósági értelmezések szerint viszont csak az aktív [pl. hanghatást alkalmazó] eszközökhöz) engedélyt kell kérni a területileg illetékes zöldhatóságtól (részletek >>)!
Ragadozómadár-sziluettek További megoldási lehetőséget kínálnak a madarak ablaknak ütközését megakadályozó, ott jól bevált, üveg felületre ragasztható ragadozómadár-sziluettek háromdimenziós változatai. A
harkályok leggyakoribb ragadozói a velük megegyező élőhelyen élő, a fák
és az ágak között is vadászó héja és karvaly, melyek láttára a
harkályok is élénk menekülő, elkerülő magatartással reagálnak, ezért a
3D-s, nagy testű, élethű héja modell jó eséllyel beválhat, mint a
harkály távoltartó eszköz.
Az életnagyságú héja sziluett ...
... messziről is nagyon jól látható, amiből készül mindkét oldalán felhasználható változat is, aminek egyik oldala élethű madár, ...
... a másik hagyományos ...
... árnykép ...
... mintázatú. ...
... A sziluettet erős műanyag zsinórral 40-50 cm-rel a fal síkja elé kell függeszteni, illetve rögzíteni a két szárnyon és a farkon lévő lyukakon keresztül. ...
... Mivel a fal síkja előtt lóg, napsütésben ennél az eszköznél is érvényesül az előző oldalon, a PILLE palack függöny kapcsán már említett árnyékolási kettőződés, ...
... melynek következtében a falon ...
... két ragadozó sziluett is megjelenik. ...
... Az eszközből készül "rémszemmel"...
... kiegészített verzió is, ...
... ami messziről is jól láthatóan "nézi", és reményeink szerint
hatékonyabban tartja távol a harkályokat.
A sziluettek elvi alkalmazhatóságának hátterében a kisebb zsákmányállat-madarak
öröklött viselkedése áll. A klasszikus kísérletben kislibák felett
mozgattak ragadozó árnyképet (nyak nélküli kis fej, rövid csőr, elöl
lévő kerek szárny, hosszú és keskeny farok), amire a fiókák rejtőzködő
lekushadással reagáltak, mert ez a sziluett a rájuk veszélyt rejtő
ragadozó madarak (héja, karvaly, sólymok) sajátossága. Ha ugyan ezt az
árnyképet 180 fokkal elfordítva (hosszú nyak, hátul lévő kerek szárny,
rövid farok) mozgatták a madarak felett, akkor azok nem reagáltak rá,
mivel ez az árnykép a rájuk veszélytelen récék, libák, hattyúk
jellemzője.
Hasonló, de az állatvilágban szélesebb körben rögzült félelemre épít a "rémszem" eszköz, ugyanis a fej méretéhez (vagy a megjelenési felülethez, például lepkeszárnyon) képes nagy, mereven bámuló szemek, vagy ennek imitációi, elkerülésre, meghátrálásra késztetik a legtöbb madarat és emlőst, mert a merev nézés kihívást, a rangsorban betöltött felsőbbrendűséget (dominanciát) jelent. Etológiai vizsgálatok alapján a "bámuló szem" effektust egymás mellé közel, bagolyszem-szerűen elhelyezett nagy méretű foltok is kiváltják. Sok zsákmányállat kihasználja a szemfoltok riasztó hatását, gondoljunk csak a lepkék szárnyán lévő szem szerű foltokra, amik a szárny hirtelen kinyitásakor a közeledő ragadozóban olyan érzetet kelt, mintha egy nagy méretű, merev nézésű, veszélyes állat felé közeledne. Ezért számítunk arra, hogy a szemfoltokkal kiegészített sziluettek is hatékonyak - talán hatékonyabbak - lesznek a harkályok riasztásában.
A szemfoltok riasztó hatását nagyon sok állat (a képen nappali pávaszem) alkalmazza a ragadozók elriasztására.
A sziluettek már megrendelhetők az MME boltban! A nagy kereslet miatt a vásárlás előtt érdemes felhívni a boltvezetőt, hogy van-e raktáron ezekből. Az eszközök alkalmazásának eredményeiről folyamatosan beszámolunk ezeken az oldalakon.
A riasztás buktatói − csak esély, nem bizonyosság! Amennyiben nem az okokat és lehetőségeket szüntetjük meg a megfelelő építési technológiákkal, nem marad más megoldás, mint az előző oldalon ismertetett, biológiai alapú védekezés, riasztás. Csakhogy ezzel számos probléma lehet! A legfontosabb, alapvető ezek között, hogy autonóm, fejlett intelligenciájú, kíváncsi, ugyanakkor rendkívül jól alkalmazkodó madár csoport viselkedését szeretnénk befolyásolni, megváltoztatni. Ezért nagyon fontos, hogy a riasztó eszközöket lehetőleg közvetlenül a rongálások elé 40-50 cm-re, akár az érintett falfelület több pontjára függesszük ki, és akár hetente többször is helyezzünk át. amennyiben nem így teszünk, a madarak megszokják az eszközöket, és ezt követően gyakorlatilag semmiféle bevethető megoldás nem lesz többé hatásos, mert semminek nem dőlnek be! A szükségmegoldások keresése közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy olyan madarakat próbálunk elriasztani a házainktól, középületeinktől, melyek velünk élnek a zajokkal, fényekkel erősen terhelt városokban, falvakban, tehát nem dőlnek be akárminek. Az alábbiakban néhány típushibát mutatunk be:
Elméletileg a csillogó CD és DVD korongok beválhatnak riasztó függönyként, de az épületnek a harkályok számára semleges részeire (erkély és felső üvegfal két szélén) ...
... egyesével szétszórva ...
... kihelyezve ...
... csak elpufogtatjuk az eszközben rejlő lehetőségeket. ...
... Ugyan ez a hiba érhető tetten a következő két képen is, ahol a fényes korongok ugyan már összefüggő "rémzsinórt" alkotnak, de ...
... nem a lyukak elé, nem szabadon forgó módon, ráadásul az önmagában is csillogó csatornára került kiakasztásra, ami a riasztó hatást teljesen kioltotta. ...
... Így, elszigetelten és nem célszerűen alkalmazva a madárriasztóként árult ...
... csillogó műanyag szalagok nem egyszerűen csak hatástalanok, de kifejezetten önsorsrontók is, mivel a madarak hozzászoknak ezekhez. ...
... Ennek következtében aztán már a sok tízezer Ft-os, ...
... Olaszországból beszerzett műhéja is hatástalan, ...
... a képeken látott lyukakat a harkályok több műhéjától néhány méterre, ...
... ráadásul közvetlenül a hatástalan CD függöny mellett vájták.
A legbiztosabb megoldás lehetne − harkályálló technológiák alkalmazása A harkály probléma kezelését két irányból lehet megközelíteni:
az okok építési technológiai alapú megszüntetésétől vagy
a madarak biológiai alapú riasztásától, elszigetelésétől.
Az egyetlen bárhol alkalmazható, valóban biztos és tartós megoldáshoz, az érintett hatóságoknak ki kellene dolgozniuk, be kell vezetniük a harkályálló építési technológiákat:
a mainál jelentősen nagyobb szilárdságú (önmagában harkályálló) szigetelőanyagokat,
puha szigetelő anyagok (pl. Nikecell) használata esetén a madarak megkapaszkodását lehetetlenné tevő simaságú vagy a jelenleginél erősebb, vastagabb, a madarak számára megbonthatatlan szilárdságú vagy anyagú szigetelőréteg fedőburkolatok alkalmazását.
Amennyiben a Nikecell szigetelést ilyen, hagyományosan alkalmazott ...
... műanyag- vagy üvegszövet rabichálóra felvitt vékony védő és díszítő habarcs burkolat fedi, ...
... az a harkályok számára könnyen áttörhető, megbontható. ...
... A számunkra puszta kézzel elszakíthatatlan, ezért erősnek tűnő üveg- vagy műanyagszövet rabichálót ...
... a keményfát is megdolgozni képes erős csőrcsapások probléma nélkül felszakítják. ...
... A harkályok könnyű, üreges csontú, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak nagyon vigyáznak rá, ezért a néhány próba koppintás alapján túl keménynek tűnő anyagokkal (pl. beton és téglafal) nem is próbálkoznak tovább. Így jó esély van rá, hogy a képen is látott, ...
... vastagabb burkolóréteg megoldást jelent a problémára. Ezt azonban csak akkor lehet bizonyosan kijelenteni, ha a mintadarabok kiállták a többszöri kalitkás harkálypróbát. ...
...Bal oldalon a szimpla, jobb oldalon a duplájára növelt, elméletileg harkályálló védőburkolatú Nikecell szigetelés minta a harkály próba előtt.
Új, valóban harkályálló, ugyanakkor a technológiailag megvalósítható és megfizethető építési szabványok kidolgozása, tesztelése és bevezetése nyilvánvalóan hosszú folyamat, több hatósági jogkörű intézmény és állami szervet érintő, alapvetően nem biológiai, hanem építéstudományi kérdés. Ezért az MME keresi a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), hogy elinduljon a közös gondolkodás a probléma kezelésre, továbbá 2009. október 28-án, az egyik károsulttal közösen, beadványt tettünk a "zöld ombudsmanhoz" azzal a kéréssel, hogy segítse a kérdés megoldását egy szakmai munkacsoport felállításának kezdeményezésével (tovább a hírhez >>). 2011. július 26-ai keltezéssel választ kaptunk az országgyűlési biztosi hivataltól, a jogi állásfoglalást itt olvashatja el >>. Az ezzel kapcsolatban kiadott hírünket megnézheti itt >>.
A mesterséges odúk harkályok elleni védelme A mesterséges madárodúk esetében nem ritka eset, hogy a harkályok elkezdik kitágítani a röpnyílást. Ilyenkor megoldást jelenthet, ha bádog vagy vékony alumínium lemezből, például fém italos dobozból, szoknyát készítünk a nyílás köré.
Harkályok röpnyílás tágító munkájának ...
... nyomai 'B' típusú mesterséges odúkon. ...
... Harkályok ellen védő fém szoknya mesterséges odún. ...
A nagyon aktív harkályok ellen sokszor még a fém lemez ...
... sem véd, amint ezt a képeken bemutatott fatörzs odú is jól szemlélteti (Fotók és videó: Orbán Zoltán).
Amennyiben Önt is érinti a harkály probléma, kérjük, írja meg a tapasztalatait ide >>
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) évtizedek óta dolgozik a madarak és élőhelyük védelmén keresztül a természetért és az emberért. Az egyesületnek 10 000 fős tagsága, és országosan 31 helyi szervezete van.
Ha kíváncsi a madárvilág és madárvédelem friss híreire, írja be nevét,
email címét, és kattintson a FELIRATKOZÁS gombra, hogy hírlevelünket elküldhessük Önnek is.
