Elpusztult a madárpár egyik tagja! - Mit tehetek?

A kistestű énekesmadárfajoknál (széncinege) nem ritka a 12-14 fiókás fészekalj sem. Ennyi utód felnevelése csak kétszülős családmodellben lehetséges (Fotó: Bajor Zoltán).

Széncinege fészekalj mesterséges odúban (Fotó: Bajor Zoltán).

A madarakra számos veszély leselkedik
Az emberiség jelentős részét hosszú-hosszú évszázadok óta nem fenyegetik ragadozók, mert ezeket eleink elsőként önvédelmi, aztán a háziállatok védelme érdekében megritkították, kiirtották. Az énekesmadarak életéből azonban még a településeken sem tűntek el a ragadozók, sőt, egyes rájuk vadászó fajok állománysűrűsége itt a természetesnek sokszorosa. Míg a tápláléklánc nélkülözhetetlen részét képező fészekragadozók a tojásokra és fiókákra jelentenek csak természetes kockázatot, a túlszaporodott házi macskák a felnőtt egyedeket is képesek zsákmányul ejteni. Települési környezetben a pár egyik tagja eltűnésének hátterében legnagyobb valószínűséggel házi macskák állnak, mivel az eleségkeresgélő madarak többet tartózkodnak a talajon, ami nagyban megkönnyíti ezeknek az ügyes szőrmés vadászoknak a dolgát.

A civilizációs környezet számos olyan nem biológiai jellegű veszéllyel is fenyeget, melynek elkerülésére az állatok nincsenek, nem lehetnek felkészülve. A kistestű madárfajok települési állományai esetében ezek közül az ablaknak ütközés és az autók általi elütés okozza a legnagyobb veszteséget.

Ablaknak ütközés következtében elhullott
házi rozsdafarkú.
 
Elütött hosszúfülű denevér (Fotó: Orbán Zoltán).
A járműforgalom jelentette veszély nem szelektív, minden
alacsonyan repülő (hosszúfülű denevér) ...
 
Elütött menyét (Fotó: Orbán Zoltán).
... és az úton átkelő állatra (menyét) veszélyt jelent.
Cérnába gabalyodott, elhullott fekete rigó (Fotó: Orbán Zoltán).
A rejtett környezetszennyezés gyakran okoz elképesztő állati
baleseteket. Ez a hím fekete rigó azért pusztult el, mert ...
 
Cérnába gabalyodott, elhullott fekete rigó (Fotó: Orbán Zoltán).
... a lábujjaira tekeredett pamutcérna az ágakba
 csavarodva csapdába ejtette.
 
Műanyag zsinórba gabalyodott, elhullott molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).
Még nagyobb gondot jelentenek a sok elemi szálból álló
műanyag zsinórok ("bálamadzag"), melyek a
fészekanyagba kerülve okoznak
elhullást (molnárfecske), ...
 
Műanyag zsinórba gabalyodott, amputálódott lábú fehérgólya fióka (Fotó: Orbán Zoltán).
... vagy végtag (a képeken fehérgólya fióka lábának) ...
Műanyag zsinórba gabalyodott, amputálódott lábú fehérgólya fióka (Fotó: Orbán Zoltán).
... amputálódását (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Honnan tudjuk, hogy baj van?
Az esetek többségében nem azzal töltjük az időnket, hogy heteken keresztül naponta órákon át figyeljük az etető madárpár munkáját, ezért eleinte nem is tűnik fel, hogy egyikük eltűnt. Leggyakrabban onnan tudjuk, hogy valami nincs rendben, hogy a fészekben vagy alatta naponta találunk egy-egy elpusztult fiókát.

 

Mit tehetünk?
A nagyobb testű, különösen a fokozottan védett ragadozómadárfajok és gólyák esetében az egyik szülő elhullása esetén a fiókákat az MME és a nemzeti parki őrszolgálat szakemberei általában kiszedik a fészekből, és lehetőség szerint hasonló korosztályú fészkekbe adják egyesével örökbe. Ez a módszer az elárvult énekesmadár fiókák esetében is működik, legkönnyebben azoknál a fajoknál alkalmazható, melyek kolóniában (pl. fecskék) vagy mesterségesodú telepeken (cinegék, verebek) költenek.
 

Tojásos énekesmadárfészkek esetén
A nem fokozottan veszélyeztetett, gyakori madárfajok elárvult tojásos fészkei esetében nem érdemes mentési akcióba kezdeni. A mesterséges keltetés drága és speciális berendezést igényel, nem is beszélve fajspecifikus inkubációs körülmények (hőmérséklet, páratartalom) ismeretétől. A tojásokkal magára maradó szülő többnyire napokon belül otthagyja a fészket, új párt keres magának, és ha teheti, pótköltésbe kezd.  A tojásos fészek akkor tekinthető elhagyottnak, ha a madár a megkezdett folyamatos kotlás időszakában (ez az utolsó tojás lerakása után kezdődik) órákra, fél vagy egy napra magára hagyja a fészket. Aktív tojáskeltetéskor ezek a madár nélküli "ablakok" néhány percesek, maximum fél-egy órásak lehetnek. Amint bizonyosak vagyunk abban, hogy a költés meghiúsult, távolítsuk el a fészket, hogy a potenciális fészkelőhely ismét a madarak rendelkezésére álljon.
 

Fiókás énekesmadárfészkek esetén
Annak köszönhetően, hogy a magevő énekesmadarak többsége is rovarokkal eteti a fiókáit, ha van a közelünkben olyan állatkereskedés, ahol be tudunk szerezni lisztkukacot, apró tücsköt, viaszmolylárvát, akkor ezeket kis tálkában tegyük ki a magára maradt szülő szokásos vadászterületére. A madár nagyon gyorsan felfedezi ezt, és rendszeresen hord innen is táplálékot a fiókáknak.

Házi rozsdafarkú fészekalj (Fotó: Lehoczky Kriszián).
Ez a házi rozsdafarkú fészekalj már az egyik szülő elhullása
előtt is bajba került
egy napokig tartó szeles, esős
hidegfront miatt.
 
Házi rozsdafarkú fészek védelme hűvös időben (Fotó: Lehoczky Kriszián).
A kotló madár annyira szelíd volt, hogy a szélfogó
kartonlapok felszegelése közben sem
hagyta el a fészket.
 
Házi rozsdafarkú eleséget gyűjt (Fotó: Lehoczky Kriszián).
Miután a hím elpusztult, az életben maradt rozsdafarkúnak
egyedül kellett gondoskodnia ...
 
Házi rozsdafarkú fészekalj (Fotó: Lehoczky Kriszián).
... a fiókákról.
Magára maradt házi rozsdafarkú etetésének segítése lisztkukacokkal (Fotó: Lehoczky Kriszián).
A kihelyezett lisztkukac (és tücsök) ...
 
Magára maradt házi rozsdafarkú etetésének segítése lisztkukacokkal (Fotó: Lehoczky Kriszián).
... azonban segített, ...
 
... a tojó minden negyedik-ötödik etetéskor a tálkából hordott eleséget
a fiókáknak, melyek végül rendben fel is növekedtek és ki is
repültek (Fotók és videó: Lehoczky Krisztián).


 

Kezeljük helyén a dolgot!
Ne felejtsük el, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha a természeti törvények ellen dolgozva bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, fészekaljat és fiókát! Erre csak a veszélyeztetett fajok esetében van szükség, de a legfőbb cél ott is a megfelelő élőhelyi viszonyok helyreállítása, mert enélkül az ilyen állatok végül csak állatkertekben maradhatnak fenn.

Meg kell értenünk, hogy a  ragadozók, a betegségek és balesetek okozta elhullás a természeti folyamatok szerves része. Éppen ezen hatások ellensúlyozása érdekében költ a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer (esetleg háromszor), évi akár  harmincnál is több fiókát felnevelve. Mivel ezek a fajok több évig, akár egy évtizedig is élhetnek, stabil állomány fennmaradásához nincs szükség minden fióka túlélésére. Sőt, ez kimondottan kedvezőtlen lenne, mivel olyan állományrobbanást eredményezne, melynek következtében rövid időn belül elfogyna a táplálék, betegségek terjednének el, és az állomány magától összeomlana.

A gyakori énekesmadarak fiókáinak mentése nem természetvédelmi, hanem természetvédelmi szemléletformáló tevékenység. A fiókamentés a nem veszélyeztetett madaraknál elsősorban az emberek lelkiismeretének megnyugtatásáról, tenniakarásának kielégítéséről szól. Legyünk tisztában azzal, hogy ha egyetlen ilyen faj fiókáját sem mentenénk meg, az állományok azt sem éreznék meg, még a városokban sem. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne segítsünk a madarakon, ebben segít ez az oldal is, de ezt csak ott, akkor és úgy tegyük, hogy a jó szándék ne okozzon nagyobb kárt a madaraknak!

 

Kapcsolódó oldalak

 

 

 

    

 

 

Orbán Zoltán