NAPI MADÁRVÉDELEM > Madárvédelmi eszközök > Odúk és költőládák > Ellenőrzés, karbantartás

Legfrissebb híreink

Új odúcsaláddal készül az MME az énekesmadarak másodköltésére


Kiemelt hírünk

Az idén tíz éves jubileumát ünneplő Madárbarát kert program célja a természetvédelem társadalmi szintű népszerűsítése. Ebben a legfontosabb segítőink ...

Tovább »

Fülemülék éjszakája 2012.

Hallgassuk meg együtt a fülemüle éjjeli énekét!


Utolsó frissítés:2012. május 4. 08:30
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, ...

Tovább »

Kitüntetések átadása az MME 2012. évi Küldöttközgyűlésén


2012. május 20.

Egyesületünk tegnap tartotta évi rendes Küldöttközgyűlését, ahol a helyi csoportok küldöttei dönthettek a felmerülő kérdésekről. Az MME legfőbb ...

Tovább »

Játékos programokkal ünnepelték a Madarak és Fák Napját Jósvafőn


2012. május 19.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal közösen játékos programokat szervezett a Madarak és Fák Napjára a jósvafői ...

Tovább »

Kuszma egy budapesti iskolában


2012. május 19.
Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az idén első alkalommal választotta meg az "Év hüllőjét", amely a lábatlan gyík - népies nevén a kuszma ...

Tovább »

102 ember vett részt a tápiószelei Fülemülék éjszakáján


2012. május 19.
Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja - 3 másik helyszín mellett - Tápiószelén, a Blaskovich Múzeum parkjában szervezte meg a Fülemülék éjszakáját 2012. ...

Tovább »

Újabb országot hódított meg Panni


2012. május 18.
Egy héttel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy Panni a mentett, jeladós parlagi sas már 9 országban járt. Azóta Moldovát is meghódította, visszakanyarodott Erdélybe ...

Tovább »

Természetvédelmi és ornitológiai táborok Dombóváron


2012. május 17.
Az MME Dombóvári Helyi Csoportja természetvédelmi és ornitológiai táborokat szervez júniusban és augusztusban. Változatos programjaikat ifjú madarászoknak ...

Tovább »

Az odúk felét foglalták el a madarak a városmajori telepen


2012. május 17.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja Bajor Zoltán vezetésével ellenőrizte a Városmajorban található odútelepet. A péntek délutáni sétára 30 érdeklődő érkezett. ...

Tovább »

Rekorder lappantyú a Kolon-tavi Madárvártán


2012. május 17.
A hazai gyűrűzési adatbázis legöregebb lappantyúját fogta Sápi Tamás és Németh Ákos a Kolon-tavi Madárvártán. A hím madarat 2003 júliusában gyűrűzték ...

Tovább »

Jó hangulatban telt a madarásztúra a várpalotai Nagy Bivalyos horgásztónál


2012. május 17.
Az MME Veszprém Megyei Helyi Csoportja és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság gyűrűzéssel egybekötött madarásztúrát szervezett Várpalotára a ...

Tovább »

Több mint 100 ember vett részt a tokaji partifecske hajózáson


2012. május 16.
Az MME az idén harmadik alkalommal szervezte meg a tokaji partifecske hajózás nevű programot 2012. május 12-én és 13-án. A vasárnapi viharos, hideg idő ellenére ...

Tovább »

Madarásztúra Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én


2012. május 16.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja madarásztúrát szervez Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én (szombaton). A túra Szögliget központjából vezet ...

Tovább »

A gyurgyalag nyerte az „Év madara 2013” szavazást


2012. május 16.
Lezárult az MME internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik ...

Tovább »

Emlékeztető: közeledik a május 21-ei adóbevallási határidő!


2012. május 15.

Kellemetlen következményei lehetnek annak, ha elfelejtjük időben benyújtani kötelező adóbevallásunkat, ezért emlékeztetnénk minden érintettet, ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban 2012. május 19-én


2012. május 15.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár játékos családi napot tart a Madarak és Fák Napja alkalmából 2012. május 19-én, (szombaton). A helyszínen megtalálhatók ...

Tovább »

Esti vörös vércse megfigyelés Budapesten az I. kerületben 2012. május 18-án


2012. május 15.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja esti vörös vércse megfigyelésre hívja a madárbarátokat az I. kerületi Mészáros utcába 2012. május 18-án (pénteken). Az ...

Tovább »

Nyílt nap a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban 2012. május 19-én


2012. május 14.
Az MME Rákosi Vipera Védelmi Programjának munkatársai ismét nyílt túrát szerveznek a Kunpeszér melletti védelmi és oktató központban 2012. május 19-én ...

Tovább »

Újabb összefoglaló kisfilm a kerecsensólyom megfigyelésről


2012. május 14.
Elkészült a második rövidfilm a kerecsensólymok webkamerás megfigyeléséről. Míg az első rész a madarak fészekfoglalásáról és a tojásrakásról szólt, ...

Tovább »

Nyomtatás

Nagyon fontos a rendszeres odúellenőrzés!

A mesterséges odúk alkalmazásával foglalkozó szakkönyvekben, ismeretterjesztő cikkekben és tájékoztatókban szinte mindig szerepel egy rövid utalás arra, hogy „ősszel ellenőrizzük a kihelyezett odúkat”. A következőkben azt nézzük meg, hogy a figyelmeztetés nem légből kapott, ez a gyakran mellőzött, el nem végzett munka milyen madárvédelmi kockázatot, akár konkrét veszélyt jelenthet a madarak, a fészekaljak számára. 

Odútkarítás (Fotó: Orbán Zoltán).
A régi fészkeket a költés végén, de legkésőbb ősszel érdemes
eltávolítani. Seregély fészek (Fotó: Orbán Zoltán).


Nyári költésellenőrzés
A legtöbb kisebb testű madárfajnak általában évente két, ritkán három fészekalja is van, és többnyire minden költés számára új fészket készítenek, aminek praktikus okai vannak: a fészkek fizikai rongálódása a kotlás és az etetés során, a ragadozók általi ismertség, az ürülékkel és toll tok „korpával” való szennyeződés, élősködők megtelepedése a fészekanyagban. Az odúlakó énekesek esetében ezekhez járul még, hogy a behordott fészekanyag miatt a költőüreg fizikailag feltöltődik. Utóbbira szemléletes példa a házi és a mezei veréb, mely madarak egy-egy fészke is teljes mértékben kitölti az odúk belső terét. Ezért a rendszeres odúellenőrzések egyik legfontosabb oka a régi fészkek eltávolítása. Ha tehetjük, a tavaszi-nyári időszakban havonta legalább egyszer nézzünk be az odúkba, és ha láthatóan használt, szennyezett, ellapult fészket találunk, azt dobjuk ki.

Száncinege fiókák (Fotó: Bajor Zoltán).
A költési időszak alatti odúellenőrzés nagy élményt is egyben.
Széncinege fiókák.


Őszi és tél végi nagytakarítás
Attól függetlenül, hogy nyáron megtettük-e, a költési szezon végén, szeptember tájékán mindenképpen ellenőrizzük és takarítsuk ki az odúkat, vágjuk le a besűrűsödött ágakat. Az odúkat a madarak nem csak a költési, de a telelési szezonban is előszeretettel használják. A fagyos éjszakákon, különösen, ha több madár együtt húzza meg magát az odúkban, a zárt tér szélvédettebb, melegebb búvóhelyet jelent. A téli odúhasználat legbiztosabb jele az éjszakázó madarak felhalmozódó ürüléke, amit időnként érdemes kiönteni. Alkalmanként előfordul, hogy egy-egy legyengült vagy beteg madár az odúban pusztul el, akár lehetetlenné téve a további éjszakázást, ezért a télen tovább folytatott havi odúellenőrzés és –takarítás fontos a madarak jóléte szempontjából.

Madárülülék odúban (Fotó: Bajor Zoltán).
Télen az odúban éjszakázó madarak ürülékét érdemes időszakonként
kitakarítani.


Védett emlős vendégek
Különösen nagyobb, erdei odútelepeken találkozhatunk odúfoglaló emlősökkel, elsősorban pelékkel a mesterséges odúkban, melyeknek 3 faja (erdei, nagy és mogyorós pele, a kerti pele hazai státusza bizonytalan) él hazánkban. Ezek a ritkán látható kis emlősök védettek, ezért ne háborgassuk őket. Ritkán előfordulhat, hogy megfelelő természetes faodvak hiányában denevérek költöznek a mesterséges odúkba. Ha ilyennel találkozunk, érdemes őket áttelepíteni a közelbe kihelyezett, kimondottan az ő számukra készült denevér odúba. Ha az átköltöztetés mellett döntünk, óvatosan, lehetőleg bőrkesztyűvel fogjuk meg a „bőregereket”, majd a denevér odú alul lévő bebújó nyílásához téve mászassuk be őket. Végül a madárodúból kiszedett denevér ürülékkel kenjük be a denevér odú röpnyílásának a környékét, hogy az állatok könnyebben megtalálhassák új otthonukat.

Mogyorós pele mesterséges odúban (Fotó: Bajor Zoltán).
Egyes területeken a mogyorós pele viszonylag gyakori vendég
lehet az odúkban.


Méhek, lódarazsak kilakoltatása
Faodvakba a madarak és emlősök mellett sok rovarfaj, elsősorban méhek, darazsak, köztük a lódarazsak is beköltöznek, kilakoltatásukról itt olvashat. 

Lódarazsak (Fotó: Bajor Zoltán).
A lódarázs fészkeket a késő őszi hidegben lehet veszélytelenebbül
kilakoltatni az odúkból (Fotók: Bajor Zoltán).


Harkályok akcióban
A harkályok odúkészítő munkájukkal többnyire segítik az odúköltő énekesmadarak életét. Olykor-olykor azonban előfordul, hogy a harkályok szemet vetnek a mesterséges odúkra, és a röpnyílásnál elkezdik megbontani. Ezt egyszerűen megelőzhetjük, ha fém üdítős dobozból „szoknyát” vágunk, majd szegelünk a berepülőnyílás köré. A harkályok épület rombolásáról, és ennek megakadályozásáról itt olvashat többet.

Mókusrágta mesterséges odú bejárata (Fotó: Orbán Zoltán).
Mókus munkája egy "B" típusú odún.
 
Harkályok ellen védő fém szoknya mesterséges odú röpnyílásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Harkály odútágítása ellen védő fém szoknya.


Hibás odúk cseréje, karbantartása
A rendszeres odúellenőrzések legfontosabb oka az elöregedett, hiányos, törött odúk cseréje. A hibás odúk, költőládák azért jelentenek fokozott veszélyt a madarakra, mert nem egy-egy egyed, hanem akár teljes fészekaljak pusztulását okozhatják. Az odúk elöregedését késleltethetjük, ha időtálló anyagokból és kellő gondossággal készítjük el: a könnyen szétázó farost lemezt vagy bútorlap helyett fenyőt, akácot vagy OSB lapot használjunk, a kész odút fessük le, a tetőre tegyünk kátránypapír vagy bádogszigetelést.

Az egyik leggyakoribb odú hiba a tetők felnyílása, leesése, melynek következtében a fészekaljak megázhatnak, a közvetlen napsugárzás miatt hőgutát kaphatnak, és a ragadozók számára is elérhetővé válnak. A tető problémák hátterében többnyire a szél áll, de előfordul, hogy fészekfosztogató nyest, nyuszt vagy mókus a tettes. Mindkettő ellen védekezhetünk, ha az odú tetejét dróttal rögzítjük.

A következő meghibásodás hátterében a faanyag elöregedése, megrepedése áll, melynek következtében az odú oldalfalai, fenéklemeze részben vagy egészben kitörik. Különösen odúhiányos helyeken, például az alföldi pusztákon, ahol a szalakóták, búbosbankák, füleskuvikok állománynagyságát elsősorban nem a táplálék, hanem a költőhelyek hiánya befolyásolja, a madarak képesek a leglepusztultabb odúkba is beköltözni, ami folyamatos balesetveszélyt jelent a madarakra. Ennek sajnálatos példája egy szalakóta volt, mely etetés közben belecsúszott a röpnyílás alatti repedésbe és elpusztult. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a bőséges rovar tápláléknak hála a kirepülés előtt álló fiókákat a megmaradt szülő egymagában is képes volt etetni. Ennél az odúnál a további baleset elkerülése érdekében, ideiglenes megoldásként, a repedésbe faágat drótoztunk. A legbiztosabb megoldás az, ha a láthatóan elöregedett, pergő festésű, repedezett odúkat, költőládákat újra cseréljük. Az odútelepítésről itt, az odúkészítésről itt olvashat részletesebben.

Repedt mesterséges odúban elpusztult szalakóta (Fotó: Orbán Zoltán).
A képen látható szalakóta belecsúszott a röpnyílásnál keletkezett repedésbe ,
és szabadulni képtelenül ott pusztult. ...
 
Repedt mesterséges odú szükség karbantartása (Fotó: Orbán Zoltán).
... A repedés ideiglenes jellegű helyszíni betömésével a másik
öreg etető madár számára biztonságossá tett odúból a nagy
fiókák kirepültek. 


A táblázatban ismertetett alaptípusok mellett számos egyéb mesterséges odú, és a madarak megtelepítését segítő eszköz, megoldás létezik. Ezekről tájékozódhat odú honlapunkon és az MME bolt Web oldalán, ahol számos odútípust és odúváltozatot vásárolhat. 






Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>


Köszönjük!


Orbán Zoltán