Madarak és légvezetékek - elkészült az MME konfliktuselemzési kiadványa

A most megjelent kiadványunkban a madarak és légvezetékek konfliktusát elemezzük Magyarországon a 2010. évi ismereteink tükrében. A kiadvány első része részletesen feltárja a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának problémakörét, és bemutatja az elmúlt évek kiterjedt felméréseinek eredményeit. A második rész foglalkozik a megoldási lehetőségekkel, bemutatja a légvezetékek mentén történő madárvédelem eddigi gyakorlatát, valamint részletezi a jövőre vonatkozó javaslatokat és lehetőségeket.

Áramütést szenvedett fehér gólya teteme vasúti felsővezetéken (Fotó: Máthé Zoltán).

 

Az elektromos energia általános használata az iparban, majd a háztartásokban a 19. század végétől kezdett világszerte elterjedni, amely természetesen az elektromos áram nagy távolságokra történő szállításának igényével is együtt járt. Az elektromos hálózatok nagymértékű fejlesztésével párhuzamosan már a 20. század elején beszámolnak a föld feletti elektromos szabadvezetékek (továbbiakban légvezetékek) mentén megfigyelhető madárpusztulásokról is, azonban a probléma nagyságrendjére csak az 1970-es években kezdtek el felfigyelni világszerte.


Elektromos szabadvezetéknek (légvezetéknek) ütközés következtében
elpusztult fokozottan védett túzok (Fotó: Lóránt Miklós).

 

Ma már tudjuk, hogy az elektromos vezetékek jelentik számos védett és veszélyeztetett madárfaj számára az egyik fő veszélyforrást, és a felelős természetvédelmi szervezetek mindenhol kiemelt ügyként kezelik a probléma mielőbbi megoldását. Számos országban folynak évtizedek óta jelentős erőfeszítések a légvezetékek okozta madárpusztulások csökkentésére, valamint egyre átfogóbb tanulmányok és javaslatok is születnek a témában, azonban a probléma teljes körű megoldására alig találunk példát.

A probléma nem csak a természetvédőket aggasztja. Az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és pénzügyi kárt okoznak a madarak által okozott zárlatok. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve pedig közvetetten a fogyasztók is érintettek, mivel egy-egy madár által okozott áramkimaradás jelentős pénzügyi veszteségeket okozhat például egy ipari üzemben. Ezt, valamint környezetvédelmi felelősségüket felismerve az áramszolgáltató vállaltok is egyre több országban próbálnak együttműködni az állami és a civil természetvédelemmel a probléma megoldásában. Az önkéntes alapú együttműködés mellett több országban születtek a közelmúltban olyan nemzeti jogszabályok is, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására, valamint nemzetközi természetvédelmi egyezmények (pl. a Berni és a Bonni Egyezmény) is megoldást sürgetnek a problémára.


 Vezetékre szerelhető"FireFly" madáreltérítő - a szélben forgó-villogó
szerkezet elsősorban a túzokok figyelmét hívja fel a repülő
útvonalat keresztező akadályra (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Magyarországon a 2008-ban aláírt Akadálymentes Égbolt Megállapodásban vállalt madárbarát átalakítások ütemezéséhez és végrehajtásához mára rendelkezésünkre állnak a főbb adatok:

  • számos légvezeték-szakaszon standard módszerekkel felmértük a madárpusztulás mértékét, pontos adatokkal rendelkezünk az ezeken a szakaszokon áramütött fajok eloszlásáról és az egyes oszloptípusok veszélyességéről;
  • megbecsültük, hogy hol helyezkednek el a főbb konfliktusterületek a madarak áramütése és légvezetéknek ütközése szempontjából, valamint, hogy az egyes prioritáskategóriába tartozó élőhelyeken mennyi légvezeték húzódik;
  • tudjuk, az összes hazai oszloptípusra, hogy milyen költséghatékony átalakítással tehetőek madárbaráttá;
  • készülnek a tervek, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően az újonnan kiépülő vagy rekonstruált légvezeték-szakaszokon kizárólag madárbarát szerkezetek kerüljenek beépítésre;
  • megbecsültük, hogy az egyes madárbarát átalakításoknak milyen átlagos költségvonzata van országosan, illetve az egyes prioritáskategóriába tartozó madár-élőhelyeken.


 Szigetelőpapucs (zöld) és vezetékszigetelés (fekete) együttes alkalmazása
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Nem áll azonban rendelkezésre olyan alaptérkép, vagy adatbázis, amely a már átalakított, vagy szigetelt szakaszok helyéről, valamint az átalakítás idejéről és minőségéről ad információt. Ezen kívül a leglényegesebb nyitva maradt kérdés az átalakítások ütemezésében és finanszírozásában történő megegyezés. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jelentős pályázati forrásokat rendelt az átalakítások finanszírozására a legfontosabb területeken, azonban egyelőre kérdés, hogy a rendelkezésre álló kereteket ki tudják-e korlátlanul meríteni a pályázatokkal túlterhelt természetvédelmi szervezetek. Az áramszolgáltató vállalatok is kivétel nélkül, de változó mértékben vállaltak hozzájárulásokat a munkák végrehajtásában.

A jelentős előrelépések elismerése mellett kijelenthető, hogy amennyiben az aláírók tartani akarják magukat az Akadálymentes Égbolt Megállapodásban vállaltakhoz, miszerint 2020. január 31-ére madárbarát lesz Magyarország középfeszültségű szabadvezeték-hálózata, akkor az eddigieknél egy nagyságrendnyivel nagyobb anyagi felelősségvállalásra lesz szükség az elkövetkező kevesebb, mint 10 év során.


A kiadvány letölthető és elolvasható itt >>

 

Kapcsolódó oldalak

 

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

 Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a
TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt keretében

 

Kapcsolódó hírek

Tengelicek és zöldike 4. emeleti erkély etetőjén (Fotó: Orbán Zoltán).

A március végéig, április közepéig tartó kora tavaszi időszak elsősorban nem a rovarevők, hanem a magevők számára jelent nagyobb kihívást.

Búbosbanka (Fotó: Lóki Csaba).

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) rajzpályázatot hirdet „Búbosok és tarajosok” címmel 2015 év madaráról – a búbosbankáról, és 2015 év kétéltűjéről – a dunai tarajosgőtéről.

Sarki csér (Forrás: guardian.com).

Ha a madárvilág rekordereiről esik szó, egy közülük elég közismert, talán még azok között is, akik nem foglalkoznak holmi tollas ügyekkel. A sarki csér, egy jóképű, narancssárga csőrű, fehér tollazatú madár, mely vonulása közben évente több mint 80 000 km-t tesz meg. Ezzel nemcsak a madarak közt számít abszolút elsőnek, hanem az emlősök között is.