Fenyőrigó
Fenyőrigó

Nevek és kódok

Magyar név
Fenyőrigó
Tudományos név
Turdus pilaris
Angol név
Fieldfare
EURING-kód
11980
HURING-kód
TURPIL

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Rigófélék
Turdidae

Testméretek

Testhossz (cm)
25-26
Szárny fesztávolság (cm)
39-42
Hím tömege (g)
80-120
Tojó tömege (g)
80-120

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Hazánkban kisszámú költőfaj középhegységeinkben, télen viszont nagy csapatokban telel Magyarországon. Tápláléka változatos, télen gyommagvakat, kökényt, galagonyát, csipkebogyót, borókát, vadszőlőt egyaránt fogyaszt. Magányosan szinte sosem mutatkozik. Tavasszal és nyáron a legfőbb tápláléka a földigiliszta, de rovarokkal és csigákkal is táplálkozik. Európai állománya stabil, tőlünk északabbra gyakori költőfajnak számít. Fészkelőhelyein sok tekintetben úgy viselkedik mint a mi fekete rigónk: az ember közelségét megszokva néhol tipikus városi madárrá vált. Észak-európai állományának jelentős része hazánkban vészeli át a hideg hónapokat, de keményebb teleken még tőlünk is délebbre vonul. Rendszerint tél végén láthatók nálunk legnagyobb csapatai, amikor ismét fészkelőhelyeik felé veszik az irányt.

Élőhelye, költése:

Hazánk e faj elterjedésének egyik legdélibb határa, de az utóbbi évtizedekben terjeszkedik délnyugat felé. Alföldi és középhegységi területeken is költhet, de a zárt erdőket elkerüli. Hazánkban a nedvesebb élőhelyeket választja költőhelyül, ezért az árterekben, ligeterdőkben, valamint a középhegységekben számíthatunk megjelenésére. Északi költőhelyein sokszor nagyon bizalmasan viselkedik. Évente egyszer, legfeljebb kétszer költ. Fészkét fára építi, melynek pontos helyét a tojó választja ki és ő is építi meg. Rendszerint 5-6 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költ ki, de mindkét szülő eteti a fiókákat.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 30 - 100 párra tehető (1998-2002), az országos állományváltozás trendje nem ismert (2000-2012, nincs elegendő adat).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: október-április hónapokban nagyobb számban, de a fészkelők nyáron is előfordulnak


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfrodulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 


Fenyőrigó ágon üldögél (Videó: Orbán Zoltán).


Fenyőrigó rönketetőn (Videó: Orbán Zoltán).

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2017) Magyarország madarai: Fenyőrigó. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-turpil Letöltés dátuma: 2017-06-29