Téli madáretetés

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Hazánk környezetállapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak − nekünk pedig rengeteg megfigyelési élményt , különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük.

Széncinege etetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Segítség az oldal használatához

A téli madáretetés a legtöbb fajt érintő, akár hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi tevékenység. A felhasználható eleségek és a felkínálás módjának sokfélesége, az etetőre látogató madarak változatos viselkedése, életmódja és biológiai igénye, a madáretetéshez kapcsolható szabadidő eltöltési, pedagógiai alkalmazási és turizmusfejlesztési lehetőségek miatt a kapcsolódó ismeretek részletes áttekintése nem lehetséges egyetlen oldalon. Ezért az alábbi összefoglaló fejezetekben csak az általános információkat ismertetjük, az ezekhez kapcsolódó részleteket a honlap ablak bal oldalán, a Téli madáretetés menüpont alatt látható almenüpontokban olvashatja.

Az etetés az egyik legnagyobb madármegfigyelési élmény kínáló
természetvédelmi tevékenység (Videó: Orbán Zoltán).

Mikor etessünk?

Az etetési időszak dandárja Magyarországon az első fagyok beköszöntétől (általában november elejétől) ezek tartós megszűnéséig (akár április közepéig) tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést − különösen ha új helyen szeretnénk elindítani ezt − már az ősz beköszöntével, szeptember elején elkezdjük. Különösen akkor, ha az aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék terméshozama.

A gyepet alkotó növényfajok szemmel gyakran alig láthatóan apró magjai
nyár végétől akár a következő tavaszig alapvető táplálékbázist
jelentenek a magevőknek (Videó: Orbán Zoltán).

 

Ilyen korai kezdésnél elég néhány marék magot kiszórnunk (mivel a boltokban ilyenkor még nem kapható napraforgó, az állatkereskedésekben beszerezhető pintyeleség köles és a tört dió is tökéletesen megfelel), illetve az ágakra egy-két almát felszúrnunk, ami a településen áthaladó, vonulóban lévő madarak zsírtartalék felhalmozását is segítheti ott, ahol hiányoznak a magas cukortartalmú bogyókat tartalmazó bodzások.

Vonulásban lévő barátposzáta itató mellé kihelezett almából csipeget szeptemberben (Fotó: Orbán Zoltán).
Vonuló barátposzáta itató mellé kihelyezett almából csipeget
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Hazánkban szerencsére  továbbra sincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak kezdetével, legkésőbb április közepén fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek okairól, és az etetési időszak zárásának szakmai kérdéseiről itt olvashat >>.

 

Miért fontos az etetés folyamatossága?

A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak számára -10 Celsius alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.

A madarak számítanak a megszokott etetőhelyre, télen gyakorlatilag
ennek közelében élik az életüket (Videó: Orbán Zoltán).

 

Mivel etessünk?

A téli etetőn alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatók: növényi magvak és ezek keverékei, állati zsiradék és alma, melyeket együtt érdemes alkalmazni:

Olajos magvak

A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. A szotyiba érdemes apró szemű magvakat: kölest, muhart stb. keverni, a legegyszerűbb, ha az állatkereskedésekben, barkácsáruház-láncokban kapható pinty és hullámos papagáj magkeveréket vásárolunk. Ne keseredjünk el, ne reklamáljunk, inkább örüljünk, ha a vásárolt napraforgó törött, „szemetes”! Sok madár csőre ugyanis nem elég erős az egész napraforgó szemek feltörésére (pl. vörösbegy, ökörszem), e fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyom és egyéb apró magvakat tudják hasznosítani.

Etetőtálca (Fotó: Orbán Zoltán). Önetető apró magvakkal (Fotó: Orbán Zoltán).
A legáltalánosabb téli madáreleség a magas olajtartalmú (fekete) napraforgó,
amibe apró magvakat is keverhetünk,
de akár külön is kínálhatunk
a madaraknak (Fotók: Orbán Zoltán).
 
Augusztus végétől akár októberig gyűjthetjük be az érett szemekkel teli
napraforgótányérokat, melyek érdekes lehetőségeket kínálnak az
etetők környezetgazdagítására.
 
A rigó méretű ...
 
... vagy nagyobb fajok egészben nyelik le még a napraforgómagot is, ...
 
... míg a kisebb termetű madarak ugyan ezt csak a magtörmelékkel és az
apró szemű magvakkal (például kölessel) tudják megtenni
(Videók: Orbán Zoltán).

 

A napraforgó és a köles (valamint egyéb apró szemű mag) mellett természetesen a natúr (nem sózott, nem pörkölt) dió, fekete dió, mogyoró, földimogyoró, kesudió, pisztácia stb. is potenciális téli madáreleség. Ezek az olajos magvak jóval drágábbak a napraforgónál, ezért inkább kiegészítőként alkalmazhatóak az etetőkön.

Egyre szélesebb körben kapható a cinkegolyóhoz hasonló kiszerelésű
"mogyorógolyó" etető is
.
 
Nyugat-Európában elterjedtek, de helyenként nálunk is megvásárolhatóak a
felvételen látható, nagyobb magvak törmelékével töltött műanyag
etetőkonténerek
.

 

Természetesen ha ősszel rászánjuk az időt ezeknek a terméseknek a begyűjtésére, előkészítésére − nem baj, ha a mag héjtörmelékes, a madarak gond nélkül kiválogatják az ehető részeket − akkor akár jelentősen csökkenthetjük a madáretetés költségeit.

A dió kemény héját megtörve, pucolás nélkül is felkínálhatjuk
a madaraknak (Videók: Orbán Zoltán)
.
 
Az Észak-Amerikából hazánkba is betelepített, rendkívül kemény csonthéjas
termésű fekete diót utóbbi tulajdonsága miatt emberi fogyasztásra szinte nem
is  használjuk. Ezért ahol ez a fafaj nagyobb állományban fordul elő, akár
több zsáknyit készíthetünk elő a madaraknak (Videó: Nagy Lajos).

 

Állati zsiradék 

Az olajos magvakhoz hasonlóan fontos téli etetőanyag az állati zsiradék: a nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú, illetve a ma már szinte bármely élelmiszerbolt állateledel kínálatában szereplő cinkegolyó. Legalább ilyen jó, ha lágy sajtot is kiteszünk valamilyen vízszintes felületre, akár az etető sík tetejére, mert ezt is nagyon szeretik a madarak, különösen a vörösbegyek.

Konténeres cinkegolyó etető (Fotó: Orbán Zoltán). Rugós cinkegolyó etető (Fotó: Orbán Zoltán).
A faggyú és mag keverékből álló cinkegolyó tömeges kihelyezését különböző
konténeres megoldások segítik (Fotók: Orbán Zoltán)
.
 
Őszapócsapat cinkegolyón.
 
Különösen a frissen (újdonságként) kitett cinkegolyót lephetik meg más
fajok, ezen a felvételen példáula házi verébnél kisebb, mozgékonyabb
mezei verebek (Videók: Orbán Zoltán).
 
Vaj etetőkocka (Fotó: Orbán Zoltán). Faggyú etető (Fotó: Orbán Zoltán).
A vaj, a faggyú és a háj alkalmas cinkegolyó pótló madáreleség
(Fotók: Orbán Zoltán). 
 
A vaj nagy előnye, hogy nemcsak az erősebb, ...
 
... de a gyengébb csőrű fajok is képesek belőle csipegetni
(Videók: Orbán Zoltán).

 

Az etetési időszak végén megmaradó cinkegolyó zacskóban, mélyhűtőben eltárolható a következő szezonig. Lakótérben, garázsban ne tartsuk ezeket, mert a nyári melegben felszabaduló illatanyagok odavonzzák a molyokat, és mire észbe kapunk, a lakást elözönlik a molylepkék.

 

Alma

Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel, elsősorban a legolcsóbb almával is etessünk. Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk, így a madarak hóeséskor és azt követően is hozzáférhetnek, míg a földre szórt élelem mindaddig elérhetetlen számukra, amíg el nem takarítjuk a havat. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthat szokatlan módon áttelelő madaraknak, például a barátposzátának.

Alma etető (Fotó: Orbán Zoltán). Kék cinege alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
Áttelelő barátposzáta hím alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán). Áttelelő barátposzáta tojó alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
Az almákkal "feldíszített" bokor sok faj: a cinegék (kék cinege jobbra fent), az
áttelelő rovarevők (barátposzáta hím és tojó lent), ...
 
... és a rigók (fekete rigó) téli túlélését segítheik.
 
Az alma nemcsak ágakra szúrva, de talajetetőn is felkínálható.
 
Kék cinegék ...
 
... alma etetőkön.
 
Őszapó almából csipeget.
 
Vörösbegy alma etetőn (Videók: Orbán Zoltán).

 

Adható a madaraknak ezen kívül főtt rizs, főtt tészta, levesben főtt zöldségek, ezeket elsősorban a rigók és rovarevők fogyasztják. A különböző madáreleségekhez kapcsolódó részletes tartalmak:

 

Mivel ne etessünk?

Soha ne adjunk az énekesmadaraknak az etetőben kenyeret, kenyérmorzsát, mert ez több napig, hétig is itt maradhat elfogyasztatlanul és eközben erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják.

Ugyanakkor a friss, azonnal elfogyasztott kenyérmorzsa - mivel ez még nem erjedt, nem penészes - például a buszmegálló verebeinek adva vagy a vízi madarak: hattyúk, récék, libák számára nem ártalmas.

Etetőtípusok

A kihelyezés módja és működési elve szerint számos etetőtípust különböztetünk meg. Az etetőre látogató madarak közül több is, például a rigók, a vörösbegy és a magevők jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között (például a királykák és az őszapók) érzik jól magukat, ezért az etetőkön lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket.
 

Talajetető

A legegyszerűbb, ha a levelektől megtisztított talajra szórjuk ki a magot. A hó elleni védelem érdekében az etetőhely fölé ágakból, műanyag fóliából és nádszövetből féltetőt is építhetünk. 

Talajetető (Fotó: Orbán Zoltán). Talajetető (Fotó: Orbán Zoltán).
Talajetető féltetővel fedve (Fotó: Orbán Zoltán). Talajetető féltetővel fedve (Fotó: Orbán Zoltán).
Nyitott és féltetővel védett talajetető megoldások (Fotók: Orbán Zoltán).
 
Vörösbegy, ...
 
... fekete rigó ...
 
... és verebek ...
 
... talajetetőn (Videók: Orbán Zoltán).

 

Ez azonban nem feltétlenül szükséges, ha a talajetető (és a szintén fedetlen etetőtálca) a munkahelyünkön vagy a lakóhelyünkön van, ahol akár naponta többször is el tudjuk távolítani az eleséget a madaraktól elzáró havat:

 

A talajetetők előnye, hogy nemcsak táplálkozóhelyet, de olyan közösségi
teret is jelentenek a madaraknak
, ahol rengeteg érdekes megfigyelési
élményben lehet részünk (Videók: Orbán Zoltán).


 

Tálcás etető

Hasonlóan egyszerű az etetőtálca, ami sekély faládától műanyag virágalátétig bármi lehet, a lényeg az, hogy a tálca aljára fúrjunk néhány 2-3 mm átmérőjű lyukat, ahol a hólé és az esővíz kifolyhat.

Etetőtálca panellakás erkélyén (Fotó: Orbán Zoltán). Másfél méter magasra kihelyezett etetőtálca (Fotó: Orbán Zoltán).
Műanyag virágalátét etetőtálca Madárbarát panel erkélyén  és Madárbarát kertben
(Fotók: Orbán Zoltán).
 
Zöldike, ...
 
... balkáni gerle ...
 
... és vörösbegy etetőtálcán (Videók: Orbán Zoltán).


 

Dúcetetők

A rögzített etetők közé tartoznak a különböző dúcetetők és az ablaketető. A magtartóval felszerelt dúcetető előnye, hogy egyszerre akár 25 kg napraforgó is elfér benne, így ideális madárvédelmi eszköz olyan helyeken (például hétvégi telken, nyaralóban), ahol ritkábban fordulunk meg.

Dúcetető (Fotó: Orbán Zoltán). Dúcetető (Fotó: Orbán Zoltán).
Dúcetető (Fotó: Orbán Zoltán). Dúcetető (Fotó: Orbán Zoltán).
Az MME bolt számos etetőtípust is árusít, köztük az egy zsáknyi magot is befogadó
dúc önetetőt (balra fent)
és kisebb tálcás dúcetetőket is (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Függő etetők

A függeszthető etetők is igen sokfélék lehetnek a szépen kidolgozott fa házikótól, a fémhálóból vagy műanyagból készült gyári önetetőkön át a kreatív kézimunkával készülő lopótök, kókuszdió és rögtönzött etetőkig (de a cinkegolyó is függő etetőnek tekinthető). Ezek mellett az alaptípusok mellett számos különleges alakú és feltöltésű etető is létezik.

Függő etető (Fotó: Orbán Zoltán). Függő etető kókuszdióból (Fotó: Orbán Zoltán).
Csapadéktól védett sátortetős és kókuszdióból készült függő etető.
 
Függő etető (Fotó: Orbán Zoltán). Függő etető (Fotó: Orbán Zoltán).
Epret mintázó függő etető (balra fent és a videón), és házilag is gyorsan
elkészíthető szükségetető terményhálóból (Fotók, videó: Orbán Zoltán)
.

 

Ablak- és ablakpárkányetetők

Ezek az eszközök a társas- és panelházak lakóinak madárvédelmi munkájában különösen fontosak, de természetesen kertes házi környezetben is alkalmazhatóak.

Ablaketető (Fotó: Orbán Zoltán). Ablaketető (Fotó: Orbán Zoltán).
Ablaketető (Fotó: Orbán Zoltán). Ablaketető (Fotó: Orbán Zoltán).
Az MME jól bevált alaptípusa mellett (balra fent) több más ablaketető
megoldás is létezik (Fotók: Orbán Zoltán) ...
 
Mini ablakpárkány madárvédelmi központ (Fotó: Dell Dorottya).
... és ide tartozik a mini ablakpárkány madárvédelmi központ is
(Fotó: Dell Dorottya).
 
A különböző etetőtípusok egymással kombinálhatók is. A dróthengeretető
például tálcás etetőbe állítható vagy dúcetetőről le is lógatható
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Bármilyen meglepően hangozzék is, az etetők csak akkor működhetnek maximális hatékonysággal, ha néhány egyéb madárvédelmi eszközzel együtt használjuk ezeket. Ezekről a kiegészítőkről az alábbi kapcsolódó oldalakon olvashat:

Etetőket magunk is készíthetünk, de természetesen vásárolhatunk is, számos változat kapható az MME boltjában (telefon: 06-20/969-7778, E-mail: mmebolt@mme.hu).

 

Kapcsolódó oldalak

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Orbán Zoltán