Postaládában fészkelő cinegék

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt, gyakorinak tekinthető.

Etető széncinege postaládába épült fészkénél (Fotó: Orbán Zoltán).


A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és a mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerének hátterében többek között:

A leggyakoribb "techno"-fészkelőhelyet jelentő postaláda mellett találták már fészkét: kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is.

Ebbe a vízműtelepi sorompóba is beköltözött egy széncinegepár - Dunakeszi, 2011.05.06. Fotó: Orbán Zoltán).
Ebbe a vízműtelepi sorompóba is beköltözött egy széncinegepár – Dunakeszi,
2011.05.06. 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Ebbe a vízműtelepi sorompóba is beköltözött egy széncinegepár - Dunakeszi, 2011.05.06. Fotó: Orbán Zoltán).

 

Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag szokatlan, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.

 

Miért kedvelik a postaládát?

A többi cinegefajhoz képest a széncinege kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészkelőhelyekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt.

A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus méreteit (alapterület, mélység, röpnyílás) tekintve nagyon hasonló a széncinegék természetes harkályodúihoz és a mesterséges odúkhoz – a különbséget csak a lapos kialakítás jelenti. A cinegék szempontjából a családi házas környezetben, a kerítésen, a madarak számára is jól láthatóan elhelyezett postaládák országos hálózata valójában a legnagyobb számban kihelyezett mesterségesodú-típusnak is tekinthető.

A nyitott bedobónyílású, hagyományos postaláda potenciális fészkelőhelyet jelent a széncinegék számára (Fotó: Orbán Zoltán).
A madarak számára az ilyen nyitott postaláda lapos belterű, széles röpnyílású
odúnak felel meg – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A nyitott bedobónyílású, hagyományos postaláda potenciális fészkelőhelyet jelent a széncinegék számára (Fotó: Orbán Zoltán).

A nyitott bedobónyílású, hagyományos postaláda potenciális fészkelőhelyet jelent a széncinegék számára (Fotó: Orbán Zoltán).

A nyitott bedobónyílású, hagyományos postaláda potenciális fészkelőhelyet jelent a széncinegék számára (Fotó: Orbán Zoltán).

A fészkelőhelyet kereső széncinegéket a postaládák messziről is jól látható, feltűnő sötét bedobnyílása mágnesként vonzza. Erdőhorváti, 2013.05.05. (Fotó: Orbán Zoltán)
A fészkelőhelyet kereső széncinegéket a postaládák messziről is jól látható, feltűnő,
sötét bedobónyílása mágnesként vonzza – Erdőhorváti, 2013.05.05.
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

Mennyire gyakori a jelenség?

Postaládában fészkelésre vonatkozó országos felméréssel nem rendelkezünk. Ugyanakkor a rendelkezésre álló információk alapján a viselkedés országszerte elterjedtnek és gyakorinak tekinthető. Egy Budapest XVII. kerületében, 16 utcát érintő bejárás kapcsán három ilyen költés nyomait sikerült megtalálni 2016. június-július folyamán.

 

Van-e gond ezzel?

A fészkelőhelyet kereső, majd a fészket építő madarak természetesen nem tudhatják, hogy a postaládát valójában napi szinten használjuk, és az ebbe dobált küldemények veszélyesek lehetnek a kotló madárra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt. A veszélyt a madarak azért sem érzékelhetik, mert a postás a járdán közlekedik – ahol a madarak megszokták az emberek jövés-menését – és a levelek, újságok, szóróanyagkötegek bedobása is csak másodpercek kérdése. A fészekanyagot hordó madarak gyakran nem is találkoznak a postással, a küldemények bedobása pedig olyan rövid ideig tart, ami nem jelent tényleges zavarást számukra.

 Postaládába épült széncinegefészek még ki nem kelt tojásokkal és pár órás fiókákkal - Budapest, 2016.06.03. (Fotó: Orbán Zoltán)
A tojásokban és a fiókákban a bedobott küldemények sérülést
okozhatnak. Széncinegefészek postaládában még ki nem kelt
tojásokkal és pár órás fiókákkal – Budapest,2016.06.03.
6 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Postaládába épült fészkében kotló széncinege - Budapest, 2016.05.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Postaládába épült széncinegefészek néhány napos fiókákkal - Budapest, 2016.06.07. (Fotó: Orbán Zoltán)

Postaládába épült széncinegefészek néhány napos fiókákkal - Budapest, 2016.06.07. (Fotó: Orbán Zoltán)

Postaládába épült széncinegefészek egy hetes fiókákkal - Budapest, 2016.06.13. (Fotó: Orbán Zoltán)

Postaládába épült széncinegefészek egy hetes fiókákkal - Budapest, 2016.06.13. (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A madarak postaláda-foglalása tehát mindenekelőtt rájuk nézve jelent kockázatot. De ez a lakók és a postai dolgozók számára is kényelmetlenséget jelenthet, hiszen bő egy hónapon át nem lehet a megszokott módon kézbesíteni a küldeményeket. A probléma kezelésére több megoldási lehetőség közül választhatunk.

 

MIT TEHETÜNK?

Beköltözés megelőzése

Ha a madarak nem tudnak beköltözni a postaládába, akkor maga a probléma sem alakul ki. Ehhez olyan postaládát kell vásárolnunk, barkácsolnunk, melynek levélbedobó-nyílását felső zsanéros billenőajtó védi.

A zárt bedobónyílású, billenőajtós postaláda röpnyílás hiányában nem alkalmas fészkelőhely a széncinegéknek, Erdőhorváti, 2013.05.05. (Fotó: Orbán Zoltán)
A billenőajtós postaláda zárt állapotában – röpnyílás hiányában – nem kínál
fészkelőhelyet a madaraknak (Fotó: Orbán Zoltán).

A zárt bedobónyílású, billenőajtós postaláda, röpnyílás hiányában nem alkalmas fészkelőhely a széncinegéknek, Erdőhorváti, 2013.05.05. (Fotó: Orbán Zoltán)
Fontos azonban, hogy a billenőajtó szabadon mozogva teljesen lecsukódjon
(Erdőhorváti, 2013.05.05.), ...

Az élelmet/fészkelőhelyet kereső széncinegék a felakadt ajtójú bedobónyílás résén be tudnak jutni a postaládába - Erdőhorváti, 2013.05.05. (Fotó: Orbán Zoltán)
... mert ha így felakad, az élelmet/fészkelőhelyet kereső széncinegék a résen
be tudnak jutni a postaládába – Erdőhorváti, 2013.05.05.
(Fotók: Orbán Zoltán)

Az ilyen félig nyitott bedobónyílású postaláda sem tekinthető cinegebiztosnak (Fotó: Orbán Zoltán).
Éppen ezért az ilyen félig nyitott bedobónyílású postaláda nem tekinthető
cinegebiztosnak (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Átköltözés segítése

A széncinegék nagyon jól telepíthetőek "B" típusú mesterséges odúkkal. Ezeket a közhiedelemmel ellentétben nem csak fák magasára, de épületekre és akár kerítésre is kihelyezhetjük.

Ha egy "B" odút a postaláda mellé telepítünk, akkor a cinegék jó eséllyel inkább ez utóbbiba költöznek. Az etető szülők és a kirepülő fiókák számára is jobb az odút úgy a kerítésre akasztani, hogy a röpnyílás a védettebb belső rész, a kert felé nézzen (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha egy "B" odút a postaláda mellé telepítünk, akkor a cinegék jó eséllyel inkább ez
utóbbiba költöznek. Az etető szülők és később a kirepülő fiókák számára is
jobb az odút úgy a kerítésre akasztani, hogy a röpnyílás a védettebb
belső rész, a kert felé nézzen (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ilyen odúkihelyezéssel nem csak megelőző céllal, de az követően is próbálkozhatunk, ha észrevettük a cinegék postaládába költözését. Ilyenkor mielőbb tegyük ki az odút közvetlenül a levélszekrény mellé, és ekkor még lehetőleg röpnyílással kifelé. Az átköltözés sikere érdekében az első néhány órára (ha szükséges, akár néhány napra) zárjuk le, tömjük be a postaláda nyílását, hogy a fészeképítés lázában égő madarak mielőbb a szomszédos odú arasznyira levő röpnyílását kezdjék el használni. Néhány nappal később, vagy a fészek megépültét követően, a kifelé néző röpnyílású odút nyugodtan befelé fordíthatjuk – a szülők percek alatt megtalálják és megszokják a más felé néző bejáratot. 

 

Teendők beköltözés után

A madarak postaládába költözése sokkal inkább érdekességet, semmint nyűgöt jelenthet az embereknek. A tapasztalatok alapján az elbűvölt lakók szívesen és megértéssel fogadják a cinegéket, mert jelenlétük sokkal több megfigyelési örömet jelent, mint kellemetlenséget. Utóbbi ráadásul nagyon gyorsan, könnyen és egyszerűen orvosolható.

Nem kell regényt írni, ennyi információ bőven elég (Fotó: Orbán Zoltán).
A dolog lényege, hogy legalább egy cetlire írt üzenettel értesítsük a postást, hogy a
levélszekrényt ideiglenesen madarak használják, ezért a küldeményeket
ideiglenesen a jelzett alternatív gyűjtőhelyre dobja – 2 fotó, katt a
képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A postaládától jobbra jól látható a kiírásban említett, alternatív levélgyűjtőként funkcionáló szatyor. Ha rá tudunk szánni némi pénzt, természetesen vehetünk egy új postaládát, amit a madarak által elfoglalt mellé szerelhetünk (Fotó: Orbán Zoltán).

A fészek a két hetes széncinege fiókákkal a postaláda nyitott ajtajából nézve (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezt követően nincs más dolgunk, mint várni a fiókák kikelésére – 2 fotó, katt
a képre ...

A fészek a két hetes széncinege fiókákkal a postaláda nyitott ajtajából nézve (Fotó: Orbán Zoltán).


... és a mozgalmas, érdekes megfigyelési élményt kínáló etetés megkezdésére
(Fotó, videó: Orbán Zoltán).

 

A széncinegék alkalmazkodóképes fészeképítési viselkedését ismerve ablakodúk kihelyezésével is próbálkozhatunk.

A madarak számára kockázatot jelentő fészkelőhelyek kiváltását a kora tavaszi mesterségesodú-kihelyezés is segíti. Az őszi fő időszak mellett a február-március a második legfontosabb időszaka a kampányszerű, akár tömeges odúkihelyezéseknek.

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is. Köszönjük!
 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...

 

Nagy Csaba szerk. - Odúlakó madaraink védelme (MME, 2013) könyv külső borító.
... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>)!

 

Orbán Zoltán