Óvatosan bolygassuk a rőzserakásokat – vigyázzunk a sünökre!

Az éjszakai életmódot folytató, védett (természetvédelmi értéke 25 000 Ft) keleti sün, 2014 év emlőse, előszeretettel választja nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen a védett állatok, akár teljes családok pusztulását okozhatja. Ennek elkerülésében segít cikkünk.

Keletisün-kölykök rőzserakás alatti fészekben (Fotó: Orbán Zoltán).


Nem könnyű csak úgy megtalálni a rejtett, éjszakai életmódot folytató sünök nyári nappali  menedékét, hacsak nem kelünk jó korán (5-6 óra között), és járjuk be a kertet, a parkot hazafelé bandukoló sünöket keresve. De még ekkor is óriási szerencsére van szükség, mivel ezek az esetlennek tűnő állatok pillanatok alatt képesek szinte nyom nélkül eltűnni.

Keletisün-nőstény kora reggel a menedékébe tart (Fotó: Orbán Zoltán).
A cikkben bemutatott gallyrakásmenedékbe tartó nőstény sün kora reggel – 3 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Keletisün-nőstény kora reggel a menedékébe tart (Fotó: Orbán Zoltán).

Keletisün-nőstény kora reggel a menedékébe tart (Fotó: Orbán Zoltán).

A nőstény sün, amint a fészkébe mászik (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha ilyenkor óvatosan, távolabbról követjük az állatot, akkor elvezethet minket a
nappali menedékéhez – 3 fotó katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A nőstény sün, amint a fészkébe mászik (Fotó: Orbán Zoltán).

A nőstény sün, amint a fészkébe mászik (Fotó: Orbán Zoltán).


Ék alakú testének és az emelőként is használható tüskéknek köszönhetően a sün
rendkívül gyorsan (a felvétel alapján akár 30 másodperc alatt) képes nyom nélkül
eltűnni a legáthatolhatatlanabbnak tűnő ágszövedék alatt is. A kisfilmek
lejátszáskor a minőséget érdemes HD-ra állítani
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Természetbarát gallyrakáskezelés

Ezért ha ilyen gallyrakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:


Ez a gallyrakás egy nőstény sünnek és három kölykének nyújtott menedéket (Fotó: Orbán Zoltán).
Ami számunkra munkát jelentő, eltüntetendő gally- és levélrakás, az a sünöknek
(valamint számos más állatnak, például: zöld varangyoknak, fali gyíkoknak)
nyáron nappali menedék, a nőstényeknek pedig ellőhely, de akár
telelőhely is lehet (Fotó: Orbán Zoltán).

  • első lépésben lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat;

Hihetetlennek tűnhet, de igaz, hogy ezen a képen négy sün is szerepel (Fotó: Orbán Zoltán).
Hihetetlennek tűnhet, de ezen a képen négy sün is szerepel
(Fotó: Orbán Zoltán).

  • az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bonjuk el;
  • a zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot (lásd az alábbi fotókat és a 2. videót is), ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül);
  • ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;

Alig egy méterről nézve is alig látni az állatokat, leginkább az egyik kölyök tűnik fel a  kép közepén. Pedig a fotó jobb alsó felén ott gömbölyödik a termetes nőstény, akit viszont teljesen álcáz a tüskékbe ragadt törmelék (Fotó: Orbán Zoltán).
Alig egy méterről nézve is alig látni az állatokat, leginkább az egyik kölyök tűnik fel a
kép közepén. Pedig a fotó jobb alsó szélnénél ott gömbölyödik a termetes
nőstény, akit viszont teljesen álcáz a tüskékbe ragadt törmelék.
4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Alig egy méterről nézve is alig látni az állatokat, itt is leginkább két kölyök tűnik fel a kép közepén. Pedig a fotó jobb alsó felén ott gömbölyödik a termetes nőstény, akit viszont teljesen álcáz a tüskékbe ragadt törmelék (Fotó: Orbán Zoltán).

Keletisün-kölykök rőzserakás alatti fészekben (Fotó: Orbán Zoltán).

Keletisün-kölykök rőzserakás alatti fészekben (Fotó: Orbán Zoltán).

  • lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (az növényi hulladék települési égetése amúgy is tilos – ennek ellenére ez a módszer még mindig általánosnak tekinthető), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, és szó szerint megsülnek;
  • ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett az alábbi felvételen látott módon pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;


Süncsalád megbontott rőzserakás alatt (Videó: Orbán Zoltán).


Éjszaka a nőstény egy órányi munkával, a menedék közvetlen közeléből gyűjtött
növényi anyagokkal újjáépítette a fészket (Videó: Orbán Zoltán).

A rőzserakás alatti fészekbe vezető, halványan kirajzolódó süncsapás (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a sok oda-vissza járkálás már halványan kirajzolódó csapást, jobban észrevehető
nyomot hagyott – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A rőzserakás alatti fészekbe vezető, halványan kirajzolódó süncsapás (Fotó: Orbán Zoltán).

A kánikula beköszöntével még némi új réteget is kapott a megfogyatkozott gallyrakás, hogy még több árnyékot kapjon, hűvösebb maradjon a fészek (Fotó: Orbán Zoltán).
A kánikula beköszöntével még némi új réteget is kapott a megfogyatkozott
gallyrakás, hogy még több árnyékot kapjon, hűvösebb maradjon
a fészek (Fotó: Orbán Zoltán).


Az akaratlan zavarás nem zaklatta fel az éppen ekkor kinyíló szemű kölyköket.
Olyannyira nem, hogy nappal elkezdtek kimászkálni a rőzserakás elé, ...


... ami már csak azért is kiborította a nőstényt, mert a fészek bejárata így veszélyesen
jól láthatóvá vált. Ezért a következő éjszakán, kihasználva a hársfákról hulló
virágzattömeget, jobban lezárta maga mögött a járatot, így a fiatalok
az ágak védelmében maradtak (Videók: Orbán Zoltán).


Amint azt ezek a felvételek is igazolják, a nőstény nem feleslegesen volt óvatos, mert
a sünmenedék-rőzserakást más állatok is meglátogatják, és még a jól elrejtett
fészket is felfedezhetik az élelmes ragadozók
(Videók: Orbán Zoltán).


Végül a sünkölykök – mintegy három hét alatt – annyira megerősödtek, hogy az
anyjuk után már maguk is éjszakai portyára tudtak indulni, és a család el
is hagyta az immáron szűkössé vált rőzserakás-menedéket
(Videó: Orbán Zoltán).

Az éjszakai felvételek ezzel a kameracsapdával, emberi jelenlét és zavarás nélkül készültek. Ez az eszköz az állatok számára is láthatatlan hullámhosszú infrafényt használ (Fotó: Orbán Zoltán).
Az éjszakai és hajnali felvételek ezzel a kameracsapdával, emberi jelenlét és zavarás
nélkül készültek. Ez az eszköz az emberek és az állatok számára is láthatatlan
hullámhosszú infrafényt használ, azaz teljes sötétségben dolgozik.
5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az éjszakai felvételek ezzel a kameracsapdával, emberi jelenlét és zavarás nélkül készültek. Ez az eszköz az állatok számára is láthatatlan hullámhosszú infrafényt használ (Fotó: Orbán Zoltán).

Az éjszakai felvételek ezzel a kameracsapdával, emberi jelenlét és zavarás nélkül készültek. Ez az eszköz az állatok számára is láthatatlan hullámhosszú infrafényt használ (Fotó: Orbán Zoltán).

Az éjszakai felvételek ezzel a kameracsapdával, emberi jelenlét és zavarás nélkül készültek. Ez az eszköz az állatok számára is láthatatlan hullámhosszú infrafényt használ (Fotó: Orbán Zoltán).

Az éjszakai felvételek ezzel a kameracsapdával, emberi jelenlét és zavarás nélkül készültek. Ez az eszköz az állatok számára is láthatatlan hullámhosszú infrafényt használ (Fotó: Orbán Zoltán).

  • a sünöket etetni nem kell, mert a kölykök számára létfontosságú, hogy anyjukat követve a természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkedjenek meg, ne pedig az ember által kitett, természetellenes ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak;


Egy közelben elhelyezett sekély itatótálca ivóvízhez juttathatja a sünöket is, ahol
akár a felvételen látható homok nyomcsapdával is ellenőrizhetjük, hogy
látogatják-e az eszközt a tüskebökik (Videó: Orbán Zoltán).

 

  • a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
  • amennyiben a rőzserakások nyári elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni a következő fejezetben bemutatott eszközzel, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstényt a kölykökkel áttelepíthető.

A sünbarát rőzserakás-kezelés az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsora 2016.07.22-ei adásában (Forrás: videa.hu).
A sünbarát rőzserakás-kezelés az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsora 2016.07.22-ei
adásában. A riportrész 23:44-nél indul – az indításhoz katt a képre
(Forrás:videa.hu)

 

Süngarázst is használhatunk

A sünök megtelepítésére, mentésére mesterséges eszközt, kisméretű kutyaházhoz hasonló süngarázst (sünmenedéket) is használhatunk, amit bokrok rejtekébe érdemes kihelyezni. Ezt, az MME web boltja által forgalmazott búvóhelyet akár gallyrakás megszüntetésével veszélybe kerülő magányos sün vagy a süncsalád áthelyezésére is használhatjuk.


A süngarázs teteje levehető, így a lakótér könnyen feltölthető száraz fűvel, falevéllel,
illetve az állatok ellenőrzése is könnyen és gyorsan megoldható
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél több sünön és természetbarát emberen segíthessünk! Köszönjük!

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2016-ban már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása mellett MME tagsággal és többféle támogatással is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Fotó: Orbán Zoltán

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1992-ben. Az idei rendezvényre szeptember 30-án és október 1-én szombaton és vasárnap kerül sor. Frissítve: 2017.09.25. 00:25

Vándorsólyom (Fotó: Samuel Galick), Karvaly (Fotó: Lóki Csaba)

Két dudás nem fér meg egy csárdában. Bár a közismert mondás egyértelműen fogalmaz, a ragadozómadarak világában az efféle szabályok nem mindig értendők szó szerint, így nem ritkán elgondolkodtató együttéléseknek is tanúi lehetünk!

A szemétszedés eredménye

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, és a Jane Goodall Intézet közös szervezésében - a TeSzedd! akció keretében - szemetet gyűjtöttünk a pesthidegkúti Vörös-kőváron.