Fenntartható természetvédelem

 Közel száz, témában járatos szakértő részvételével, 2012. október 18-án Gödöllőn nagy sikerrel lezajlott a „Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura 2000 területeken” című, a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával megvalósuló projekt nyitókonferenciája.

 

A projekt megvalósítására létrejött konzorcium (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont és a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar) a most induló négy éves időszakban a Natura 2000 hálózat természeti értékeinek felmérésével, az ott található fajok és élőhelyek ökológiai igényének meghatározásával tudományosan alapozza meg ezen területek földhasználati tervezését.

Dr. Gyuricza Csaba, a SZIE dékánja megnyitja a konferenciát

 

A konferenciát Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem dékánja és Dr. Halmos Gergő, a projektet vezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója nyitotta meg, kiket a  Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében Érdiné Dr. Szekeres Rozália főosztályvezető asszony követett, a Natura 2000 hálózat hazai kihívásait és a minisztérium szakmai prioritásait bemutató előadásával.

Dr Halmos Gergő köszönti a konferencia résztvevőit

 

A házigazda projekt tartalmát és kitűzött céljait Tóth Péter programvezető (MME) mutatta be, melyet a Svájci-Magyar Együttműködési Program által társfinanszírozásban részesített hasonló témájú természetvédelmi projektek bemutatása követett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett projekt esetében Dr. Standovár Tibor egyetemi docens, a Somogy Természetvédelmi Szervezet által vezetett projekt esetében pedig Mille János projektvezető tolmácsolásával.

Érdiné Dr. Szekeres Rozália előadásában a minisztérium
projekttel szembeni elvárásaira is kitért
 
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektje
az Északi-Középhegység erdei élőhelyeinek felmérésére koncentrál
(a képen Dr. Standovár Tibor előadás közben)
 
Mille János a Somogy Természetvédelmi Szervezet projektjét mutatja be
 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részéről a
bemutató előadást Tóth Péter tartotta

 

Délután két szekcióban folyt a tanácskozás, egyikben a projektek biotikai monitoring módszertanát egyeztették a szakemberek, a másikban pedig a Natura 2000 területek természetvédelmi állapotának megőrzését szavatolni hivatott fenntartási tervek és a hozzá kapcsolódó földhasználati módszerek témáját járták körbe az érintettek.

A monitoring módszertani szekció ülése

 

Nagy örömünkre szolgált, hogy konferenciánkon a szakmai közönség szinte teljes köre képviseltette magát, így jelen voltak a Natura 2000 hálózat céljainak eléréséért felelős állami szervezetek döntéshozói, a kutató szakemberek, a témában érintett társadalmi szervezetek és a gyakorlati földhasználók képviselői is.

A konferencia előadásai letölthetők innen:

 

A „Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura 2000 területeken” projekt rövid összefoglalója Letölthető innen >>.

 

További információ

 

Kapcsolat az MME munkatársaival

 

A "

Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken

" című, SH/4/8 regisztrációs számú projekt
a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával valósul meg

 

 

 

Fontos madárélőhelyek program - IBA területek monitoringja

  • 1. az adott terület madárállományai (kiemelten a jelölőfajoké), illetve az élőhelyek minősége,
  • 2. az ezekre veszélyt jelentő tényezők köre, illetve
  • 3. a területeken zajló védelmi tevékenységek.

Az állományadatokat a Monitoring Központ adatbázisából, a számos MME által irányított, vagy az Egyesület közreműködésével zajló fajvédelmi program adatbázisaiból illetve a területen dolgozó kollégák saját adatai, becslései alapján szeretnénk összegyűjteni.

A veszélyeztető tényezők felmérésére adatlapot dolgoztunk ki, amellyel egészen részletes bontásban lehet az egyes területekre, fajokra hatással bíró tényezőket értékelni. Az adatgyűjtésnek ez a része ez idáig nem volt egységes rendszerbe foglalva, ugyanakkor a védelem szempontjából kulcsfontosságú információkat hordoz. Kérünk mindenkit, hogy próbáljon ennek kiemelt figyelmet szentelni. Egy adott veszélyeztető tényezőt értelmezhetünk az egész IBA-területre, illetve egy-egy élőhelyre vagy fajra is, hiszen meglehet, hogy ami egy adott faj számára jelentős negatív hatás, az egy másiknak nem az. Az adatlapokon így lehetőség van mindkét értelmezésben értékelni a veszélyeztető tényezőket.

Az IBA-területek védettségével kapcsolatos információk egy részét központilag, illetve az illetékes állami szervtől kérjük le. Az adatgyűjtés itt az adott területen aktuálisan zajló kutatási, védelmi tevékenységekre, illetve az ezeket végző csoportokra irányul.

Az adatlap kitöltésével kapcsolatos bármilyen egyéb kérdéseiteket az alábbi elérhetőségeken várjuk:
Országos IBA-koordinátor:
Králl Attila – tel.: +36 20 585 3886; e-mail: nagy.denes@mme.hu
MME Monitoring Központ:
Nagy Károly – tel.: +36 30 906 6285; e-mail: nagy.karoly@mme.hu

Áldozatos munkátokat ezúton is köszönjük!

Útmutató - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
MS Word dokumentum formátumban. (88 kB)

Adatlapok - IBA-területek felmérése - 2007 (.xls) >>
Javasoljuk ennek használatát, mert ez kompakt módon tartalmazza az összes adatlapot, és az adatok feldolgozását is egyszerűbbé teszi.
A fajok állományairól kizárólag ezen az adatlapon lehetséges adatokat közölni!
Kitölthető adatlapok, útmutatókkal, MS Excel formátumban.
Frissítve: 2008. február 11. (253 kB)

II. Veszélyeztető tényezők - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
Kitölthető adatlap, útmutatóval, MS Word dokumentum formátumban. (249 kB)

III. Védettség, védelmi tevékenységek - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
Kitölthető adatlap, útmutatóval, MS Word dokumentum formátumban. (163 kB)

IBA hírek
A Fontos Madárélőhelyek program hírei az MME Monitoring Központ honlapjának Hírek > Fontos Madárélőhelyek (IBA) >> oldalán olvashatóak.

Partfalfelújítás növényzettisztítással

Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Különösen azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik - ha gyorsak vagyunk, és egy-két héten belül megtesszük, akkor akár még az idén is.

Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Különösen azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik - ha gyorsak vagyunk, és egy-két héten belül megtesszük, akkor akár még az idén is.
 

A problémát többnyire nem a nehezebben eltávolítható nagyobb fák, a vastag fatörzsek okozzák - ezek legtöbbször amúgy is a faltól távolabb állnak és ezért nem kell kivágni őket -, hanem a költőhelyet elfedő vékonyabb újulatok és ágak. 

 
 A felnövekvő növényzet nem csak a költésre alkalmas
alacsonyabb árokpartokat, ...

 

 ... de a magas ...

 

 
 ... mert akadályozza a szabad berepülést, ... 

 

 ... a költőüregek megközelítését. ...

 

... Ilyenkor a sarjak visszavágásával, szükség esetén a lejtősre erodálódott
partfal függőlegesre faragásával és költőüreg-kezdemények (ökölnyi
mélyedések) kialakításával a falak visszaadhatók
a madaraknak. 

 

... partfalakat is alkalmatlanná teszi az itt fészkelő madarak számára, ...

 

Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt
- ide bárki feltöltheti fecske adatait, ami segíti a védelmüket -
és költési időszakban az itt megtekinthető füsti fecske
fészekkamerát,
melynek köszönhetően bárki élőben figyelheti a madarak
költését.

 

 

1% felajánlás az MME-nek!

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

 

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

Orbán Zoltán