A „zöld ombudsman” előtt a harkályok házrombolásának ügye

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  beadványt terjesztett a „zöld ombudsman”, azaz a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa elé a harkályok által okozott épületrongálások ügyében.  Az Országgyűlési Biztosok Hivatalát az egyik károsult építési vállalkozóval közösen kereste fel az MME képviselője.

Közép fakopáncs (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az idei évben ugrásszerűen megnőtt a harkályok okozta falbontásos károkozások száma. Az MME szakmai álláspontja szerint a probléma biztos és tartós megoldását nem a madárriasztó eszközök, hanem az építési technológia helyes megválasztása, a „harkálybiztos” hőszigetelési módszerek kidolgozása és alkalmazása adhatja. A probléma kezelésére az MME már felvette a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Építőmérnöki Karával is.

Az elmúlt hetekben érkezett bejelentések alapján az ország egész területén jelentkezik a probléma, mely nagy valószínűséggel összefügg azzal, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az érintett technikával újraszigetelt épületek száma. A terepszemléink alkalmával szerzett tapasztalatok alapján valószínűsíthetjük, hogy a jelenség folyamatosan, a madarak tanulásos viselkedésének köszönhetően egyre nagyobb mértékben jelentkezik a jövőben is! A közvetlen anyagi kár már most meghaladja a több millió forintot; nem említve a garanciális javítási viták és perek lehetőségét.

Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
A harkályok gyakran nem egyszerűen megbontják a Nikecell jellegű
falszigetelést, de abba mélyen behatolva akár több tenyérnyi
darabon ki is vájják ezt, ami nem csak esztétikailag
csúnya, de rontja a hő és víz elleni szigetelés
hatékonyságát is (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A harkályok falrombolása ilyen nagyságrendben még annyira új, hogy előzetes tapasztalatok, precedensek hiányában sem a hatóságok, sem a biztosítók, sem a kivitelezők nem tudnak megfelelően és időben reagálni. A károsultak toleranciáját jelzi, hogy nem a madarakra „haragszanak”, nem a madarak kilövésében látják a megoldást (ez védettségük miatt nem is járható út). A helyzet megoldására a gyártóktól, a kivitelezőktől várnak választ és megoldást hosszú távon.

Beadványunkban az érintett hatóságok és tárcák (természetvédelmi, önkormányzati, jogi, építésügyi), a biztosítók, valamint a kérdés tudományos hátterével foglalkozó intézmények: építőmérnöki műszaki kutatók, etológusok megszólítását és tájékoztatását kértük, hogy közösen keressünk megoldást a harkályok okozta problémára.

Bízunk benne, hogy a megszólított szakemberekkel hatásos és természetbarát megoldást találunk a kialakult helyzetre, szem előtt tartva a lakosság anyagi s lakhatási biztonságát, és a madarak védelmét - békés egymás mellett élésünk jegyében!

Tovább a kérdéssel részletesen foglalkozó oldalra >>
 

Kapcsolódó oldal

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A nagyfülű denevér jó állapotú erdőink fokozottan védett faja (Fotó: Forrásy Cs.)

A mérsékelt égövi denevérek között a kisebb elterjedési területtel rendelkező fajok közé, hazánkban a ritkább fajok közé tartozik. Európán kívül a Fekete-tenger környékén, illetve a Kaukázusban él.

Harkályvédelmi tréning

Az MME Harkályvédelmi Szakosztályának szervezésében az Ifjúsági Tagozat 27 jelenlegi és leendő tagja (13 Helyi Csoport képviseletében) vehetett részt egy igen jó hangulatú harkályos tréningen az október 15-17-ei hétvégén. Szállásunk a börzsönyi Hiúz házban volt, ahol első este megismerkedhettünk a Szakosztály munkájával és céljaival, Cserép György megnyitó előadásából....

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.