Áramütés végzett az év madarával

Áramütés végzett Sasóval, a fiatal parlagi sassal. A négy hónapja szabadon engedett ragadozómadár minden mozdulatát figyelték a madarászok, a nyomkövetővel felszerelt fokozottan védett madár tetemét csütörtök reggel találták meg Heves megyében. Idén, a parlagi sas védelmének évében már a második sas pusztul el áramütés következtében.


Fotó: Demeter Iván

Sasót 2003-ban fiókaként szedte ki fészkéből egy azóta is ismeretlen tettes, majd félve a felelősségre vonástól tavaly szabadon engedte. A teljesen szelíd madár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakembereihez került, akik több mint fél évig készítették fel a madarat a szabad életre, s tavaly szeptemberben a Bükki Nemzeti Park területén elengedték. Az elmúlt négy hónapban egy nyomkövetővel Sasó minden mozdulatát figyelték, de csak mostanra vált nyilvánvalóvá, hogy a fiatal sasnak másfél éves hányattatás után végre sikerült beilleszkednie vad fajtársai közé. A szerencsétlenül járt Sasó valószínűleg megpihenni szállt a villanyoszlopra, ahol a végzetes áramütés érte.

Idén, a parlagi sas védelmének évében már a második sas pusztul el áramütés következtében. Egyikük egy néhány hete Szlovákiában gyűrűzött és nyilvántartott madár, amely szintén nálunk, villanyoszlopon lelte halálát. Az MME munkatársai ráadásul idén már egy kerecsensólymot is találtak, ami a sasokhoz hasonlóan egész Európában ritka, fokozottan védett faj. Ez látható egyébként az ötven forintos érmén, és ez a legendás turulmadár.Jelenleg Magyarországon a ragadozómadarakra leselkedő egyik legnagyobb veszély az elektromos áramütés, évente több tízezer védett és fokozottan védett madarunk pusztul így el.

Az MME sajtótájékoztató keretében pénteken bemutatta az elpusztult parlagi sas tetemét, hogy ezzel az akcióval is felhívja az áramszolgáltatók és a hivatásos természetvédelem figyelmét a védett madarakat érő áramütések jelentőségére.

Háttér
Az MME tavalyi két hetes országos felmérése nyomán, a becslések szerint évente mintegy 45 ezer madár pusztul el a középfeszültségű vezetéksorok villanyoszlopain. Különösen nagy a felelősségünk az olyan, áramütés által fokozottan veszélyeztetett ragadozó-madárfajok esetében, amelyek Európai Uniós állományának nagy része a Kárpát-medencében fészkel.


Fotó: Horváth Márton

Így például hazánk és Szlovákia csatlakozásával az EU parlagi sas állománya 2 párról 120 párra, a kerecsensólyom állomány 10 párról 200 párra, míg a kék vércse állomány 5 párról 800 párra emelkedett, azonban egyelőre megbecsülni sem tudjuk, hogy közülük évente hány példány pusztul el a szabadvezetékek miatt. Emellett a még szintén nagyon jelentősnek mondható hazai fehérgólya-állományunknak is nagy része elektromos oszlopokon leli halálát.


További információ:
Letölthető sajtófotók | Parlagi sas védelem | Kampány a madarak áramütése ellen

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban!

Fotó: Simay Gábor

A VVM felmérések első eseménye most januárban lesz, az év első hóközepi felmérésével, mely egybe esik az európai télközepi számlálással. Az idei első hóközepi számlálást január 13. és 16. között kell elvégezni.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal az Év hüllője / Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban.