Áramütésben elpusztult Piroska, a fehér gólya – „két élet sem volt elég a vonuláshoz”

Piroska egyike volt annak a négy „kalandor” alkotta csapatnak, melyet kora tavasszal, kényszerű átteleltetés után engedtek szabadon a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei. Ezek a madarak különböző okok miatt lemaradtak az őszi vonulásról és menhelyen, állatkertben várták ki a jobb időt.

2014.06.18. Piroska a cserháti legelőkön (fotó: Papp Ferenc)

Piroska sorsa különösen tragikus, mivel ő egy kései fészekaljból származó fióka, így már eleve hendikeppel kezdte volna meg a vonulást, de egy „gyorsan” mozgó motorvonat a fészek közelében elütötte. Sérülése súlyos, de szerencsésen gyógyuló volt, hála a budapesti állatkert orvosainak, gondozóinak. Felépülése olyan sikeres lett, hogy tavasszal szabadon lehetett engedni. Jeladóját, melyet fiókakorban egyszer már viselt – de a baleset után el lett távolítva, ismét megkapta, s ennek köszönhetően bárki követhette Piroska útját.

Piroska teljes útvonala (forrás: satellitetracking.eu)

A tavasz nagy részét az Ipoly-völgyben töltötte, ahol megtanult szabad, önálló gólyaként táplálkozni, viselkedni. A kajtár (költésbe nem kezdő, fiatal) gólyacsapatok érkezésével ő is kimozdult, egyre nagyobb távolságokat tett meg. Első nagyobb útja a nyár elején a Losonci-medencébe vezetett, ahonnan hamarosan a Cserhát hegyei közé tette át székhelyét. A június második felét már itt, a világörökség részét képező Hollókő határában lévő hegyi kaszálókon töltötte egy 5-6 fős, kisebb gólyacsapatban. Július elsején megindultak a Zagyva-völgyét követve az Alföldre. Első nap Jászberényig jutottak, de egynapi pihenő után továbbrepültek Tápiógyörgyére. Itt több mint 3 hetet töltöttek, főleg aratógépek után jártak és pockozással töltötték az időt. Július 18-án 30 fős bandában sikerült is megfigyelnünk ismét. Ebben a gyülekező csapatban voltak idei fiatalok is, akik már tőle is tanulhattak. Sajnos nem sokáig, ugyanis július 25-én a csapat északnak vette újra az irányt, s egészen a M3 autópályáig repültek, de még aznap visszahúzódtak Jászberényig. A következő napot a város környékén töltötték. A nap végén Piroska rászállt arra az egyébként szigetelt oszlopra, mely alatt másnap megtaláltuk.

2014.07.27. Piroska összeégett teteme a gyilkososzlop alatt (fotó: Papp Ferenc)
Az áramütés erősségére jellemző, hogy a fejét és az egyik szárnyát a testétől
elválasztva találtuk meg, ...

2014.07.27. Piroska teteme darabokban (fotó: Papp Ferenc)
... a mellkasa, nyaka és a rajta lévő teflonhám is összeégett.

 

Története egyedi, de a végzete nem, ugyanis a Kárpát-medencében gyülekező gólyákra a napjaikban is a legnagyobb veszélyt a középfeszültségű hálózatok jelentik. Az, hogy ez mennyire így van, az alábbi térkép szemlélteti, mely a Gyűrűző Központ nyilvántartásában szereplő idei áramütéses helyszíneket mutatja.

A 2014. évi áramütések következtében történt fehér gólya pusztulások helyszínei

Gondoljunk bele, ezen a térképen csak a megtalált és bejelentett gyűrűzött madarak szerepelnek (évente a Magyarországon kikelő fiókák kevesebb, mint 10%-a kap jelölőgyűrűt). Mennyi lehet még?

Kapcsolódó hírek

A nagyfülű denevér jó állapotú erdőink fokozottan védett faja (Fotó: Forrásy Cs.)

A mérsékelt égövi denevérek között a kisebb elterjedési területtel rendelkező fajok közé, hazánkban a ritkább fajok közé tartozik. Európán kívül a Fekete-tenger környékén, illetve a Kaukázusban él.

Harkályvédelmi tréning

Az MME Harkályvédelmi Szakosztályának szervezésében az Ifjúsági Tagozat 27 jelenlegi és leendő tagja (13 Helyi Csoport képviseletében) vehetett részt egy igen jó hangulatú harkályos tréningen az október 15-17-ei hétvégén. Szállásunk a börzsönyi Hiúz házban volt, ahol első este megismerkedhettünk a Szakosztály munkájával és céljaival, Cserép György megnyitó előadásából....

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.