Az EU természetvédelmi jogszabályai mérséklik, de nem fordítják vissza az agrárélőhelyeken élő madarak állománycsökkenését

Az európai BirdLife és partnerszervezetei által végzett kutatás eredményei azt igazolják, hogy az EU természetvédelmi jogszabályai és agrár-környezetgazdálkodási programjai ugyan hozzájárulnak a mezőgazdasági területeken élő madárfajok védelméhez, de eredményüket gyengíti az intenzív mezőgazdaság kétségbeejtő hatása.

Monokultúrás gabonatábla (Fotó: Orbán Zoltán).


„Az EU Biodiverzitás Stratégia fejlődésének nyomon követése: az EU szabályozás hatása a mezőgazdasági területek madarainak megőrzésére”című tanulmány azt vizsgálja, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében működő agrár-környezetgazdálkodási programok (AKG), a különleges madárvédelmi területek (SPA) és a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében foglaltak voltak-e bármilyen hatással a madarak állományváltozásaira. A kutatók Európa egészén 39 mezőgazdasági területen élő madárfaj állományadatait vizsgálták az 1981–2012 közötti időszakban, és arra a következtetésre jutottak, hogy az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság negatív hatással volt ezekre a fajokra. A tanulmány továbbá alátámasztja, hogy az EU természetvédelmi szabályozása nagy általánosságban mérsékelheti a mezőgazdasági területeken élő madarak állománycsökkenését, de visszafordítani nem fogja azt, hacsak a biológiai sokféleség védelme érdekében a mezőgazdasági szabályozás nem lesz teljesen átdolgozva. Kiderült, hogy mind a Natura 2000 területek, mind a célzott EU agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alkalmasak arra, hogy pozitívan befolyásolják az itt élő madárfajok állományait, de ez nem elég erős ahhoz, hogy ellensúlyozza az intenzív mezőgazdaság hatásait.

Ariel Brunner, a BirdLife Europe szakpolitikai vezetője elmondta – „Az új tanulmány igazolja az Élőhely- és Madárvédelmi Irányelvek közelmúltban lezajlott felülvizsgálatának eredményeit: az EU Természetvédelmi szabályozása működik, ha betartják, de nem alkalmas arra, hogy visszafordítsa a biodiverzitás összeomlását egészen addig, amíg olyan alkalmatlan szabályozások ássák alá hatékonyságát, mint amilyen a KAP is.”

Ez a tanulmány újra egyértelműen bizonyítja, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, vajon a KAP eléri-e egyáltalán a célkitűzéseket és elősegíti-e a természet védelmét. Alátámasztja továbbá azt is, amiért már több mint 100 civil szervezet is kampányol; a KAP sürgős felülvizsgálatának szükségességét.

A BirdLife tanulmányának előkészítéséhez a hazánkat a világszervezetben képviselő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring programjai is hozzájárultak. Az adatok sajnos hazánkban is azt mutatják, hogy az agrárterületek madárvilága, különösen a hosszú távú vonulóké csökkenő tendenciát mutat.

Miközben a hazai és a nemzetközi elemzések is igazolják, hogy a Natura 2000 területek és a célzott EU agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alkalmasak a biológiai sokféleség megőrzésére, aggasztó, hogy a 2016-2020 közötti EU pénzügyi időszakban – az előző hét éves periódushoz képest – felére csökken a természetbarát gazdálkodók támogatása.

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.