Az EU természetvédelmi jogszabályai mérséklik, de nem fordítják vissza az agrárélőhelyeken élő madarak állománycsökkenését

Az európai BirdLife és partnerszervezetei által végzett kutatás eredményei azt igazolják, hogy az EU természetvédelmi jogszabályai és agrár-környezetgazdálkodási programjai ugyan hozzájárulnak a mezőgazdasági területeken élő madárfajok védelméhez, de eredményüket gyengíti az intenzív mezőgazdaság kétségbeejtő hatása.

Monokultúrás gabonatábla (Fotó: Orbán Zoltán).


„Az EU Biodiverzitás Stratégia fejlődésének nyomon követése: az EU szabályozás hatása a mezőgazdasági területek madarainak megőrzésére”című tanulmány azt vizsgálja, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében működő agrár-környezetgazdálkodási programok (AKG), a különleges madárvédelmi területek (SPA) és a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében foglaltak voltak-e bármilyen hatással a madarak állományváltozásaira. A kutatók Európa egészén 39 mezőgazdasági területen élő madárfaj állományadatait vizsgálták az 1981–2012 közötti időszakban, és arra a következtetésre jutottak, hogy az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság negatív hatással volt ezekre a fajokra. A tanulmány továbbá alátámasztja, hogy az EU természetvédelmi szabályozása nagy általánosságban mérsékelheti a mezőgazdasági területeken élő madarak állománycsökkenését, de visszafordítani nem fogja azt, hacsak a biológiai sokféleség védelme érdekében a mezőgazdasági szabályozás nem lesz teljesen átdolgozva. Kiderült, hogy mind a Natura 2000 területek, mind a célzott EU agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alkalmasak arra, hogy pozitívan befolyásolják az itt élő madárfajok állományait, de ez nem elég erős ahhoz, hogy ellensúlyozza az intenzív mezőgazdaság hatásait.

Ariel Brunner, a BirdLife Europe szakpolitikai vezetője elmondta – „Az új tanulmány igazolja az Élőhely- és Madárvédelmi Irányelvek közelmúltban lezajlott felülvizsgálatának eredményeit: az EU Természetvédelmi szabályozása működik, ha betartják, de nem alkalmas arra, hogy visszafordítsa a biodiverzitás összeomlását egészen addig, amíg olyan alkalmatlan szabályozások ássák alá hatékonyságát, mint amilyen a KAP is.”

Ez a tanulmány újra egyértelműen bizonyítja, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, vajon a KAP eléri-e egyáltalán a célkitűzéseket és elősegíti-e a természet védelmét. Alátámasztja továbbá azt is, amiért már több mint 100 civil szervezet is kampányol; a KAP sürgős felülvizsgálatának szükségességét.

A BirdLife tanulmányának előkészítéséhez a hazánkat a világszervezetben képviselő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring programjai is hozzájárultak. Az adatok sajnos hazánkban is azt mutatják, hogy az agrárterületek madárvilága, különösen a hosszú távú vonulóké csökkenő tendenciát mutat.

Miközben a hazai és a nemzetközi elemzések is igazolják, hogy a Natura 2000 területek és a célzott EU agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alkalmasak a biológiai sokféleség megőrzésére, aggasztó, hogy a 2016-2020 közötti EU pénzügyi időszakban – az előző hét éves periódushoz képest – felére csökken a természetbarát gazdálkodók támogatása.

Kapcsolódó hírek

A nagyfülű denevér jó állapotú erdőink fokozottan védett faja (Fotó: Forrásy Cs.)

A mérsékelt égövi denevérek között a kisebb elterjedési területtel rendelkező fajok közé, hazánkban a ritkább fajok közé tartozik. Európán kívül a Fekete-tenger környékén, illetve a Kaukázusban él.

Harkályvédelmi tréning

Az MME Harkályvédelmi Szakosztályának szervezésében az Ifjúsági Tagozat 27 jelenlegi és leendő tagja (13 Helyi Csoport képviseletében) vehetett részt egy igen jó hangulatú harkályos tréningen az október 15-17-ei hétvégén. Szállásunk a börzsönyi Hiúz házban volt, ahol első este megismerkedhettünk a Szakosztály munkájával és céljaival, Cserép György megnyitó előadásából....

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.