Egy fiatal kerecsensólyom kalandos története

A történetben szereplő madár Nyugat-Szlovákiában repült ki a fészekből 2017. június elején, és a fiatal példányokra jellemzően még néhány hétig a fészkelőhelyén tartózkodott addig, amíg a szülei segítségével sikeresen megtanult vadászni.

A felgyógyult kerecsensólyom az elengedés előtt a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint az MME mentésben részt vevő munkatársaival (Fotó: MME archívum)


A telemetriás adatok alapján tudjuk, hogy a fiatal kerecsensólymok, miután elhagyják a fészket és önállóvá válnak, a kedvezőbb táplálkozási lehetőségek érdekében a Kárpát-medencében kóborolnak. Az említett példány is valószínűleg így tett, de közben 2018. március elején Bácsa térségében, feltételezhetően egy ütközés következtében megsérült és egy időre röpképtelenné vált. Szerencsére megtalálták és a Győri Állatkertbe került, ahonnan a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai speciális vizsgálatra a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították. Így derült ki, hogy a zúzódása szerencsére nem súlyos, ezért várható a felépülése. A madár gondozásában az MME kerecsensólyom-védelmi szakemberei is részt vettek.

Miután a madár ismét röpképessé vált, április 4-én Budapest határában sikeresen elengedtük.

A felgyógyult fiatal kerecsnesólyom (Fotó: MME archívum)
A felgyógyult fiatal kerecsensólyom
(Fotó: MME archívum)

Mentett kerecsensólyom elengedése - 2018. április (Fotó: MME archívum)
Az elengedés pillanata (Fotó: MME archívum)

 

Nagy örömünkre több száz méter magasra felkörözött - szemmel láthatóan élvezte a visszanyert egészségét és a szabadságot. Reméljük, hogy párba áll és sikeresen fog költeni.

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Bagyura János

Kapcsolódó hírek

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Kétéltűek, hüllők iránt érdeklő diákok, figyelem! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2021-ban is megszervezi a herpetológiai táborát, a „Herptábort”, iskolások részére.