Egy kóborló kuhi is izgalomban tartja a hazai madármegfigyelőket

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A faj első magyarországi megfigyelése 2012.08.24-én történt Csákváron, Fejér-megyében, Szalai Gábor jóvoltából. Azt az öreg, ivarérett madarat akkor négy napon keresztül figyelhették meg a madarászok. A most megfigyelt öreg madárról 2018.11.30-án számolt be Dr. Pigniczki Csaba Szabadszállásról (Bács-Kiskun megye), és a kuhi azóta folyamatosan "tartja a helyét", megkönnyítve ezzel a madármegfigyelők dolgát, akik nap mint nap felkerekednek, hogy az ország legtávolabbi szegletéből is elzarándokoljanak a ritka madárhoz.

 

A kuhi elterjedési térképe (Forrás: BirdLife Data Zone)
A kuhi Afrika és Ázsia hatalmas területeinek madara, Európában csak az
Ibériai-félszigeten és Dél-Franciaországban költ

(Forrás: BirdLife Data Zone)

 

A mostani kuhimegfigyelés különlegessége, hogy a madár – az ilyen kóborlók többségétől eltérően – nagyon félénken viselkedik, ezért a párás, ködös időben nem is készülhet igazán jó kép a madárról, ez az oka annak, hogy a cikkben az alábbiakban bemutatott felvételek is csak bizonyító erejű minőségűek.


 Ilyen esetekben jön különösen jól a madarászok állványos teleszkópja, illetve a
digiszkópozás – amikor a teleszkópon keresztül készítünk fotókat, videókat
a madárról, akár az okostelefonunkkal. Ilyenkor sajnos a kéz óhatatlan
remegése tovább rontja a képminőséget (Videó: Orbán Zoltán)

 

Ez a különleges megjelenésű, a vörös vércsénél kicsit nagyobb, de zömökebb miniatűr ragadozó a vércséket és a rétihéjákat idéző módon repül, hol egy helyben szitál, hol pedig billegve-bukdácsolva siklik, miközben a talajt fürkészi kisrágcsáló zsákmány után kutatva.

Szitáló kuhi Szabadszálláson, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)
Szitáló kuhi Szabadszálláson, ...

Kuhi Szabadszálláson, miközben énekesmadarak tömegei zaklatják, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)
... miközben énekesmadarak tömegei zaklatják – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

Kuhi Szabadszálláson, miközben egy énekesmadár zaklatja, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

Kuhi Szabadszálláson, miközben egy énekesmadár zaklatja, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

Kuhi, Szabadszállás, 2018.12.01. (Fotó: Balogh Katalin)
A madár kedvenc pihenőhelyét a területen átvezető magasfeszültségű vezeték oszlopai
és sodronyai jelentik – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Balogh Katalin)

Kuhi, Szabadszállás, 2018.12.01. (Fotó: Balogh Katalin)

Kuhi, Szabadszállás, 2018.12.01. (Fotó: Balogh Katalin)

A távoli fa csúcsán lévő apró pont a kuhi, Szabadszállás - 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)
Vadászat közben a pockos szántót szegélyező fasorba is beül, és itt is csak ennyire 
engedi "közel" magához az embert – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

A fotóba alaposan belenagyítva kivehető a kuhi jellemző alakja és mintázata, Szabadszállás - 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A fotóba alaposan belenagyítva kivehető a kuhi jellemző alakja és mintázata, Szabadszállás - 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A kuhi mostani feltűnése azért is volt különösen izgalmas, mivel a madármegfigyelők aznap a Balaton déli partjára tartottak, ahol másnap kezdődött a 18. Madarászfutam, a tviccser-csapatok évenként megrendezett versenye. Miközben a résztvevők sarki búvárok, örvös bukók, pehely-, hegyi-, fekete- és füstös récék, feketenyakú és füles vöcskök, csüllők, zsezsék és kis sólymok után kajtattak, azért is szorítottak, hogy a kuhi tartson ki legalább vasárnapig (de inkább tovább), hogy az is "meglegyen". Ez össze is jött, mivel a madár a hét utolsó napján is a "helyén" volt, és remélhetőleg ez még a további napokban is így lesz.

A fentiekben felsorol madarakkal is megismerkedhet a Magyarország madarai honlapfelületünkön, illetve okostelefonjára le is töltheti madárhatározónkat.

 

... és mi a helyzet a lazúrcinegével?

418. madárfajunk november 18-ai megtalálása óta ugyan abban 400-500 m-es csatornaparti nádasban mozog, számos madarászt megörvendeztetve ezzel. A legszerencsésebbek gyakorlatilag a helyszínre érkezés percében láthatják az emberekkel továbbra sem törődő madárkát.


Azok kedvéért, akik most értesültek a hírről, íme, egy felvétel a lazúrcinegéről és
a madarat éppen megfigyelő madarászokról, itt pedig számos fotó és
részletes leírás is olvasható legújabb madárfajunkról
(Videó: Orbán Zoltán)

 

Orbán Zoltán
 

Kapcsolódó hírek

A madarak globálisan 400-500 millió tonna rovart fogyasztanak el évente (Forrás: https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00114-018-1571-z)

El tudod képzelni, milyen lenne a világ madarak nélkül? Tudod miért van rájuk szükség? Mármint azon kívül, hogy hangjukkal és látványukkal gyönyörködtetnek minket...Ha mindenképp a hasznukról kell szót ejteni és még nem olvastad Herman Ottó könyvét (A madarak hasznáról és káráról), ez a cikk dióhéjban összefoglalja a témát. 

"Anna", a jeladós barna kánya az elengedés előtt - Érsekcsanád, 2019.07.26. (Fotó: Bolvári Adrienn)

A nagytestű madarak, köztük a ragadozók felnőtt egyedeinek befogása a tudományos és természetvédelmi célú jelöléshez sokkal nehezebb az énekesmadarak jól kidolgozott és jóval egyszerűbb függönyhálózásánál. Az MME szakemberei a sok évtizedes tapasztalatok alapján újabb és újabb sikereket érnek el ezen a területen is - ennek legutóbbi állomásaként egy barna kányára kerül...

Rákosi viperák

Szeptember első szombatján ismét szeretnénk a rivaldafényt hazánk legveszélyeztetettebb gerincesére, a rákosi viperára irányítani – még szélesebb körű megismertetésének céljából.