Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.


"Amikor még nem tudtam milyen a kisbaglyok hangja és el nem
tudtam képzelni ki a franc hintázik éjszaka a parkban"
(hozzászólás az MME Facebook oldalán)


A megfigyelési adatokat ezen az űrlapon lehet beküldeni. Köszönjük!

 

Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?

Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában (Battonyán >>, Makón >>, Szegeden >>)  is megtelepedhet.

A költések általában áprilisban kezdődnek, de két-három évtizedenként előfordul, hogy már október végén, november elejétől, és még akár karácsony környékén is tojást raknak egyes madarak. Az ezekből származó fiókákkal azután január első napjaitól február-márciusig találkozni lehet országszerte.


A lakott területeken élő varjúfélék fészkei alapvetően járulnak hozzá az erdei
fülesbaglyok települési költéséhez – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A fészekalbérlet mellett az erdei fülesbagoly korhadt faüregben, vastag törzsű fák
ágvillájában is költhetnek – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 


De érdemes figyelni, fülelni olyan parkokban, utcai fasorokban is,
ahol vércse költőládák vannak kihelyezve, mert ...

 

 

 

 

Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg márciustól júniusig (de ne lepődjünk meg, ha az alábbi nászhangokat februárban, vagy akár az előző év decemberétől halljuk). Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató udvarló jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:

 

Itt külön is meghallgathatóak az egyes hangok:

 

 

 

 

Mivel a költőpárok állandóak, egész évben számítani lehet a madarakkal való találkozásra, ezért érdemes folyamatosan hallgatózni, figyelni.

 

 

 

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához itt >>. Köszönjük!

 

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. [A 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>]

 

Miért fontosak ezek?

A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

Miért jó nekünk a baglyok közelsége?

Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelőcsapatok januári felmérésének oldalán itt >>

 

Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?

A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/

 

Miként lehet segíteni a baglyok megtelepedését?

Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy erdeifülesbagoly-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsen bagolyetető egérvárat.

A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár ideális
műfészek az erdei fülesbaglyok számára (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!

 

#LIFEproject #LIFEprogramme #közösenatermészetért

 


Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

A felmérés megvalósítását a LIFE NGO4GD/HU/000037 "Közösen a természetért" elnevezésű projekt keretében az Európai Bizottság LIFE Nature alapja támogatja.

 

 

 

 

 

Kovács Ágnes – Orbán Zoltán