Bagolyetetők

A főként éjszakai életmódot folytató, téli álmot nem alvó kisrágcsálók alapvető táplálékát jelentik az éjszaka madár vadászainak – a baglyoknak. Tartósan havas időszakokban ezek megszerzése nem könnyű – ezen a helyzeten segíthetnek a bagolyetető-egérvárak.

Énekesmadár talajetetővel kombinált egérvár (Fotó: Orbán Zoltán).


A baglyok a madárvilág legizgalmasabb képviselői közé tartoznak, rengetegen kedvelik őket, és szeretnék, ha a környezetükben is élnének. A közelmúltig, amikor szinte minden falusi, és sok városi udvarban is volt lakott baromfiudvar, disznóól és istálló, az itt élő egerek táplálékot és vonzerőt jelentettek a baglyoknak. Ez az oka annak, hogy a hazánkban rendszeresen fészkelő kilenc bagolyfajból (gyöngybagoly, füleskuvik, kuvik, macskabagoly, erdei fülesbagoly, uhu, uráli bagoly, réti fülesbagoly, gatyáskuvik) az első öt rendszeres településlakó is.

A legelőállat-állomány és a háztáji állattartás európai uniós csatlakozásunkkal bekövetkező összeomlása, az istállók kiürülése a települési bagolyállományokra is kedvezőtlenül hatott. Bár az épületek kínálta potenciális fészkelőhelyek száma jelentősen nem csökkent (kivéve a templomtornyok lezárásának hatását a gyöngybagolyállományra), a táplálékállatok, pontosabban ezek koncentrált jelenléte jelentősen kisebb lett, így ez vált a legjelentősebb bagolyállomány-csökkentő tényezővé. A táplálékbázis problémáját tovább fokozhatja a lakott területek baglyai számára alkalmi alternatív táplálékot jelentő verebek várható csökkenése is. Az épületek modernizálása, a panelszigetelési program és a résmentes építkezés csökkeni a fészkelőhelyek számát; a szinte kizárólag kémiai eszközöket használó, nem szelektív szúnyogirtás pedig jelentős táplálékcsökkenést okoz.


A legújabb települési bagolyjövevény, a füleskuvik terjedéséhez az is hozzájárulhat,
hogy elsősorban éjszakai rovarokkal, bogarakkal, lepkékkel táplálkozik (ezért
ez az egyetlen vonuló bagolyfajunk), tápláléklistáján csak kis mértékben
szerepelnek kisrágcsálók (Videók: Orbán Zoltán).

 

A bagolygyilkos hó

A füleskuvik kivételével nem vonuló baglyaink legfontosabb táplálékát a téli álmot nem alvó, a fagyos hónapokban is aktív kisrágcsálók alkotják. Mindaddig nincs is probléma, amíg a hóborítottság nem tartós vagy a hótakaró nem haladja meg a néhány centiméteres vastagságot. Ilyenkor a baglyoknak nem jelent gondot a talajon keresgélő, a hófoltok között szaladgáló egerek és pockok megfogására. Sőt, arra is képesek, hogy a hallásukra hagyatkozva a hó alatt mozgó kisrágcsálókat is felderítsék, és a lábuk hosszánál nem sokkal mélyebb hóba zuhanva el is kapják ezeket.

Erdeiegér-faj (Fotó: Orbán Zoltán).
Ősszel az erdei egerek is előszeretettel húzódnak a lakott területekre, fontos
táplálékot jelentve az itt élő baglyoknak és a télre ide települő
erdei fülesbagoly-csapatoknak (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Amint azonban a tartósan (több hétig) megmaradó hólepel vastagsága meghaladja az arasznyit vagy felszíne jégkérgessé válik, a zsákmányállatok hozzáférhetetlenné válnak a hó alatti járataikban. Ilyenkor a baglyok kritikus helyzetbe kerülhetnek, mert az éhezés következtében legyengülnek, majd megfagynak.

A tél önmagában nem a hidegével, hanem a tartós és vastag hótakaróval öl, amieltakarja a madarak elől a táplálékforrásokat (Fotó: Orbán Zoltán).
A tél önmagában nem a hidegével, hanem a tartós és vastag hótakaróval öl, ami
eltakarja a madarak elől a táplálékforrásokat (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ennek oka, hogy a nyáron kiegészítő táplálékot jelentő nagy testű rovarok télen nem mozognak, nem elérhetőek. Éjszakázó énekesmadarat fogni pedig egyáltalán nem könnyű. Mivel elrejtőzve, mozdulatlanul, csendben alszanak, nem keltenek zajt, ezért a mégannyira jól látó és halló baglyok számára sem kínálnak könnyű zsákmányt, tartós alternatívát a kisrágcsálókkal szemben.


A baglyok leggyakoribb madár zsákmányául szóba jöhető kis és közepes méretű
énekesmadarak éjszakára jól elrejtőznek a növényzetbe, harkályodúkba,
mesterséges odúkba, épületek és sziklafalak hasadékaiba
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Havas időszakban a nappali ragadozók előnyösebb helyzetben vannak, mivel ők az ilyenkor aktív madarakra is tudnak vadászni és többségük dögöt is eszik, míg az éjjel aktív baglyok egyetlen stabil táplálékforrását jelentő kisrágcsálók akár hetekre is hozzáférhetetlenné válnak. Az Európa északi, legjelentősebb hóterhelésű területein élő bagolyfajok, köztük a legkisebb testűek is (törpekuvik, karvalybagoly) úgy ellensúlyozzák ezt a veszélyt, hogy részben nappali életmódot folytatnak és madarakra is vadásznak.   

Egy jó kondícióban lévő bagoly az üldögélő, lesből vadászó életmódjának köszönhetően akár két–három fagyos napot is kibír élelem nélkül, ha azonban az ínséges időszak ennél jelentősen tovább tart és a hőmérő higanyszála is tartósan -10 Cº alá esik, a madarak többé nem tudják melegen tartani a testüket, és elsőként a lábuk kezd megfagyni. Súlyos esetben ezeknek a madaraknak még az orvosi ellátás ellenére sincs esélyük a túlélésre, mert elhaló lábaik alkalmatlanná válnak a zsákmány megragadására, és gyakorlatilag maguktól amputálódnak. Az 1980-as évek közepének rendkívül kemény, tartósan magas hóborítottságú telein tömegével kerültek kézre fagyástól megfeketedett lábú gyöngybaglyok. Becslésünk szerint egy-egy ilyen télen egyes bagolyfajok teljes hazai állományának akár 75%-a is elpusztulhat!

Ilyen helyzetekre készülve énekesmadár talajetetővel kombinált bagolyetető-egérvárakat alakíthatunk ki ősszel, ahol a legkeményebb teleken is táplálékot találhatnak baglyaink. Ez a madárvédelmi eszköz szinte teljesen ismeretlen a hazai madárbarátok előtt, ezért reméljük, hogy a cikk elolvasását követően mind több helyen létesülnek ilyenek is!

 

A telelő bagolycsapatok nem veszélyesek!

Természetesen sem a magányosan, sem a csapatosan telelő baglyok nem jelentenek veszélyt az emberekre vagy a házi kedvencekre (hacsak "Berci" hörcsögöt nem tesszük ki éjszakára terráriumostól a kertbe :). Az indokolatlan félelem helyett inkább szánjunk egy kis időt a megcsodálásukra, de természetvédelmi szempontból már az is nagy segítség, ha az esetleges idegenkedésünk ellenére sem zaklatjuk ezeket a jópofa, érdekes, ártalmatlan madarakat.


Az erdei fülesbaglyok akár több tucat egyedből álló csapatokban is telelhetnek a
lakott területek fáin. A viselkedés hátterében az ősszel a településekre húzódó
kisrágcsálók, a néhány fokkal melegebb mikroklíma és a hóeltakarítás áll,
ami megkönnyíti számukra a vadászatot, a téli túlélést
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Mi az az egérvár?

Az egérvárak olyan építmények, amik önmagukban alkalmasak vagy amiket mi teszünk alkalmassá kisrágcsálók beköltözésére, ahol a kisemlősök megépíthetik száraz növényi szálakból álló fészkeiket, s melynek közelében a táplálékukat is megtalálják.

Farönkrakás falusi udvarban (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ilyen termetesebb rönkrakások ...

Kőrakás (Fotó: Orbán Zoltán).
... kőrakások ...

A deszka komposztáló egérvár is lehet (Fotó: Orbán Zoltán). A deszka komposztáló egérvár is lehet (Fotó: Orbán Zoltán).
... vagy az alul nyitott, fából készült szekrényes komposztálók is egérvárrá
alakíthatóak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Bagolyetetőnek a nagyobb méretű egérvárak alkalmasak, amikben több egér is folyamatosan megtalálja életfeltételét, így hosszabb időn keresztül is zsákmányt kínálva a portyázó baglyoknak.

Az egérvárakat a baglyok elsősorban igazán ínséges időben, nagy hidegben és tartós hóterheléskor használhatják. Ha azonban az egérváras kertben vagy ennek közelében valamelyik bagolyfaj fészkel, akkor a fiókanevelési időszakban is számíthatunk az éjszaka vadászainak rendszeres látogatására.

 

Mikor és hova telepíthetőek?

A baglyok számára a legnehezebb időszakot jelentő téli hónapokra készülve az újonnan létesített egérvárakat kora őszig érdemes elkészíteni, hogy a kisrágcsálóknak legyen elég ideje belakni ezeket; ilyenkor a téli madáretetési időszak beköszöntéig elég néhány marék napraforgómagot, kukoricát, apró szemű száraz kutya- vagy macskatápot a lakótérbe szórni.

Ha az egérvár nincs útban, tavasszal nem kell szétbontani, elegendő abbahagyni az etetést, majd nyár végén felújítani az almot, pótolni az elfogyasztott ocsút.

Bagolyetetőnek is alkalmas kis és közepes méretű egérvárak kertvárosikörnyezetben is nyugodtan kialakíthatóak (Fotók: Orbán Zoltán).
Bagolyetetőnek is alkalmas méretű egérvárak kertvárosi környezetben, akár
ablakles előtt is nyugodtan kialakíthatóak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A települési bagolyvédelem, valamint a családi béke és a jószómszédi viszony szempontjából jó hír, hogy még egy közepes nagyságú, több tucat lakóval működő egérvárral is gond nélkül együtt lehet lakni, még akkor is, ha ez a ház falánál vagy az épület közelében helyezkedik el! Amennyiben ügyelünk arra, hogy a környezetünkben ne legyen gondatlanul szétdobált szerves hulladék, nem kell tartanunk a rágcsálók elszaporodásától, erről a baglyok és a macskák is gondoskodnak, és nem fognak betelepedni a számukra sokkal zavartabb lakásba sem. Ezt a hagyományos, háztájiállat-tartó paraszti életmód a gyakorlatban is igazolta.

 

Nyárra le kell bontani?

Nem. Az egérvárak stabil építmények, ezért olyan helyre építsük, hogy tavasszal ne kelljen lebontani, ősszel pedig újraépítenünk ezeket. Ez nem jelent nagy áldozatot, mivel nem foglalnak sok helyet, jól illeszkednek a kert látványába, és ha a madáretetési időszakot követően nem pótoljuk a mageleséget, nyáron általában ki is ürülnek, az egerek csak ősszel térnek vissza.

 

BAGOLYETETŐ-EGÉRVÁRAK

A bagolyetető-egérvár helyét úgy válasszuk ki, hogy a bejárati oldalánál legalább egy–két méter széles sávban megtisztíthassuk a növényzettől a talajt. Ez azért fontos, hogy itt ősztől tavaszig énekesmadár talajetetőt tudjunk működtetni, ami kettős célt szolgál: egyrészt odacsalja a közelben élő egereket és pockokat, akik így gyorsabban fedezik fel és lakják be az egérvárat, másrészt a nyílt területre táplálkozni kijáró kisemlősökre tudnak a baglyok vadászni.


Az egérvár előtti talajetetőt a madarak és a kisrágcsálók együtt használhatják
(Videók: Orbán Zoltán).

 

Ha az egérvár tíz méteres közelében nincsenek a madarak számára beülést biztosító fák vagy nagyobb bokrok, akkor szúrjunk le néhány T-fát (lásd később).

 

Egérvár téglából

Az alábbiakban bemutatott, 60 db téglából álló egérvár kevesebb, mint egy óra alatt elkészíthető. Felrakásához nincs szükség kötőanyagra, berendezéséhez pedig csak némi száraz levélre vagy szénára, néhány deszkára, műanyag virágcserépre, szegre vagy csavarra, és 10 db tetőcserépre van szükség.

Első lépésben ennek az állapotnak az elérése a cél (Fotó: Orbán Zoltán).
Első lépésben ennek az állapotnak az elérése a cél – 8 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Első lépésben egyengessük el az egérvár leendő helyét, majd hordjuk oda az építőanyagot (Fotó: Orbán Zoltán).

Az alapterületet kijelölő első téglasor lerakásakor a leendő hátsó fal és az oldalfalak téglái szorosan illeszkedjenek, a homlokfalat alkotók között viszont hagyjunk két-három centis réseket – ... (Fotó: Orbán Zoltán).

.... ezek biztosítják majd az egereknek a bejáratot a lakótérbe (Fotó: Orbán Zoltán).

Az alapsorra elkezdhetjük felrakni a hát- és oldalfalakat úgy, hogy a homlokfal nyitott maradjon (Fotó: Orbán Zoltán).

A stabilitás érdekében ügyeljünk arra, hogy a téglákat kötésbe rakjuk, azaz az egyes sorok téglái egymáshoz képest 50%-al elcsúsztatva helyezkedjenek el (Fotó: Orbán Zoltán).

Ehhez a sarkokból indítsuk a következő sor felrakását úgy, hogy … (Fotó: Orbán Zoltán).

… ha az első tégla a hátfallal párhuzamosan helyezkedik el, akkor a következő sorban arra merőlegesen rakjuk. Ez leírva sokkal bonyolultabban hangzik, mint amilyen valójában - a lényeg, hogy ezt a mintázatot kapjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt követi a berendezés, az egerek lakókamráinak kialakítása (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezt követi a berendezés, az egerek lakókamráinak kialakítása – 16 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Erre a célra tökéletesen megfelelnek például a legolcsóbb, vékony falú, ökölnyi, kétökölnyi belméretű műanyag virágcserepek (a képen). De ha van régi, megrongálódott, madarak számára már nem kihelyezhető mesterséges odúnk (a képen jobbra), kisebb műanyag vödrünk, nagyobb fém konzervdobozunk, akkor az is jó. Ha semmi ilyesmi nincs otthon, akkor egyliteres műanyag vizes- vagy üdítős palackokat is használhatunk (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezekbe a vékony falvastagságú anyagokba könnyebb bejáratot vágni. (Fotó: Orbán Zoltán).

A bejárati nyílást a felső harmadba vágjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

A lakókamra-„dobozok” között hagyjunk teret, ne zsúfoljuk ezeket szorosan össze (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezeket a hézagokat töltsük fel száraz falevéllel (a képen) vagy szénával, szalmával (Fotó: Orbán Zoltán).

Az alomból tegyünk a lakókamrákba is fészekanyagnak (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt követően tegyünk a lakókamrákra kéreg- (a képen), tetőcserépdarab-, deszkatetőt. Ezt követően az alomra szórjunk bőven napraforgómagot, búzát vagy kukoricát, mert ezek szaga vonzza a kisrágcsálókat és segíti az egérvár belakását (Fotó: Orbán Zoltán).

Fakéregtetővel lefedett lakókamrákon (Fotó: Orbán Zoltán).

A lezárás azért is fontos, mert így újabb lakószintek hozhatóak létre még több lakókamra elhelyezésével (Fotó: Orbán Zoltán).

Az újabb lakószintek berendezésénél is az eddigiek szerint járjunk el (Fotó: Orbán Zoltán).

Fontos, hogy az egyes lakószintek elkészültét a homlok- és oldalfalak felrakásával kövessük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ne felejtsük el a kötésbe rakást, illetve az elülső oldali egérbejárat-rések meghagyását (Fotó: Orbán Zoltán).

A második szint lakókamráit és az ezek közötti hézagokat is töltsük fel alommal, illetve ide is szórjunk eleséget (Fotó: Orbán Zoltán).

Mesterséges madárodú beépítése esetén ügyeljünk arra, hogy ezek bejárati nyílását se takarja el a szomszédos lakókamra teteje (Fotó: Orbán Zoltán).

Itt a második szintre egy nem használt, vízszintesen elfektetett farönketető is bekerült (Fotó: Orbán Zoltán).

A belső tér berendezésének befejező állapota (Fotó: Orbán Zoltán).
A belső tér berendezésének befejező állapota – 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Az utolsó szint lakókamráinak lezárása (Fotó: Orbán Zoltán).

A belső tér berendezése akkor van kész, amikor az utolsó szintet is letakartuk alom és mageleség keverékével, … (Fotó: Orbán Zoltán).

… illetve a homlokfal felfalazását is befejeztük. A legfelső téglasoroknál már nem kell bejárati nyílásokat hagyni, mert ezek már túl magasan vannak az egerek számára (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés befejezése, a tető elkészítése (Fotók: Orbán Zoltán).
Az építés befejezése, a tető elkészítése – 7 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az egérvár csapadékkal szembeni védettségét egy megfelelő méretű, akár nejlonnal is szigetelt tetővel biztosíthatjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt a védelmet érdemes tetőcserepekkel is kiegészíteni. A vízelvezetést elősegítő dőlés egy tetőlécdarabbal biztosítható (Fotó: Orbán Zoltán).

A cserepek felrakását elölről hátrafelé haladva végezzük (Fotó: Orbán Zoltán).

A munka végeztével már csak egy feladatunk van, … (Fotó: Orbán Zoltán).

… egy vékony gallyal óvatosan tisztítsuk meg a bejárati nyílásokat … (Fotó: Orbán Zoltán).

… a belső térbe felhalmozott alomtól, hogy az állatok beköltözését megkönnyítsük (Fotó: Orbán Zoltán).

Egérvár téli énekesmadár talajetetővel (Fotó: Orbán Zoltán).
A madáretetési szezon őszi beköszöntével az egérvár előterében kezdjük el a
kisrágcsálók számára is folyamatos táplálékellátását biztosító talajetető
működtetését, havazás esetén pedig legalább erről a területről
takarítsuk el a havat (Fotók: Orbán Zoltán).


Az egerek beköltözéséről leggyorsabban valószínűleg a környék macskáinak
viselkedése árulkodik, akik a nappali ...


... és éjjeli járőrözésük során egyaránt útba ejtik az izgató motoszkálással és
szagokkal teli egérvárat (Videók: Orbán Zoltán).

 

Némi szerencsével előbb-utóbb a baglyok is megjelennek, amire a közelben fészkelő vagy telelő madarak esetében, illetve jelentős havazás esetén számíthatunk.

 

Természetvédelmi farakás

A négy évszakos, az élőlényeket egész évben segítő természetvédelmi farakás a legkomplexebb, legtöbb állatcsoportot és -fajt érintő eszköz a Madárbarát kert programban, amit nagyon könnyű egérvár funkcióval is felvértezni. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a nyár második felétől hetente egy-két marék napraforgómagot, búza- vagy kukoricaszemet, esetleg apró szemű kutyatápot a rönkök (és a fal) közé szórni, ami segíti az ősszel amúgy is a lakott területekre húzódó kisrágcsálók egérvárba költözését. Télen azután itt is működtessünk talajetetőt, ami a baglyoknak zsákmányt jelentő egerek számára is táplálékot kínál.

Talajetető természetvédelmi farakásnál (Fotó: Orbán Zoltán).
Talajetető természetvédelmi farakás előterében (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A madáretetési időszak befejeztével, tavasztól őszig ismét érdemes folytatni a heti magszórást a rönkök közé, különösen akkor, ha baglyok költenek a közelben. Az éjszakai vadászok dolgát megkönnyíti, ha a természetvédelmi farakás előterének legalább egy részét folyamatosan megtisztítjuk a növényzettől.

Házi egér természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).
Házi egér bagolyetető-egérvárként is működő természetvédelmi farakáson – 5 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Házi egér természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Házi egér természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Házi egér természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

Házi egerek természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).


Egérvárként is működő természetvédelmi farakás élete éjjel, automata vadkamerával ...


... és hagyományos kamerával megörökítve.


Attól nem kell félnünk, hogy az egérvár lakói "elözönlik" a házat, mert ha a baglyok
nem, akkor a környék egyéb emlős kisragadozói kordában tartják az állományt
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Kicsi az esélye annak, hogy szemtanúi lehessünk a sötétben aktív baglyok vadászatának, jelenlétükre leginkább egy-egy elhullajtott tollból, a rácsapástól felborult vagy a magaslati pontjáról leesett etetőtálcából következtethetünk.

Számunkra is izgalmasak!

A kisrágcsálók természetesen nem csak a baglyok táplálékállataiként szóba jöhető lakói az egérváraknak. Ha nem ragaszkodunk a sztereotip "nemszeretem" állat megközelítéshez és legalább egyszer előítélet nélkül figyeljük meg őket, akkor rájövünk, hogy ezek valójában a legbájosabb állatok közé tartoznak!

Erdei egér kéregrakás-egérváron (Fotó: Orbán Zoltán).
Kéreghalom-egérvár erdei egér lakója – 8 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Erdei egér kéregrakás-egérváron (Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei egér kéregrakás-egérváron (Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei egér kéregrakás-egérváron (Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei egér kéregrakás-egérváron (Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei egér kéregrakás-egérváron (Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei egér kéregrakás-egérváron (Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei egér kéregrakás-egérváron (Fotó: Orbán Zoltán).


A fenti képsorozaton látott egérvár és lakója "élőben" (Videó: Orbán Zoltán).

 

Ráadásul az egérvárak lakóinak megfigyelés módját is váltogathatjuk. Végezhetjük teljes sötétségben, amikor az állatoknak csak a körvonalait látjuk és a motoszkálásuk zaját halljuk, de ugyan ezt megtehetjük zseblámpa fényénél is.


Természetvédelmi farakás-egérvár lakóinak megfigyelése lámpa nélkül ...


... és felfüggesztett fejlámpa fényénél (Videók: Orbán Zoltán).

Másfél méter magasra kihelyezett etetőtálca (Fotó: Orbán Zoltán).
Az egérvár élelmes lakói képesek az ilyen talajszint feletti
madáretetőkre is felmászni az élelemért, ...


... így a megfigyelési élmény a szó szoros értelmében az ablakunk elé jöhet, ...


... nappal ...


... és éjjel egyaránt. Az utolsó két felvételen látott ablakgyíkvárról itt olvashat >>
(Fotók, videók: Orbán Zoltán).

 

Mivel segíthetjük még a ragadozómadarak táplálkozását?

A téli túlélés titka a folyamatos táplálék-utánpótlás, ezt segíthetjük a madarak téli etetésével és ezt a célt szolgálják a bagolyetető-egérvárak is. Ezek közelébe, és minden olyan helyre, ahol a zsákmányállat kisrágcsálók jelenlétére utaló nyomok vannak, telepítsünk T-fákat, ahonnan a baglyok, ölyvek, vércsék, héják, karvalyok, sólymok és akár a sasok is a repülési energiával takarékoskodva csendben üldögélve tudnak vadászni. A T-fa nyújtotta segítségre különösen a nyílt gyepeken és szántókon van szüksége a madaraknak, ahol nincsenek természetes magaslati beülőpontok, ezért csak repülve lehet vadászni.

Mezei pocok járatának bejárata deres fűben (Fotó: Orbán Zoltán).
A téli álmot nem alvó kisrágcsálók jelenlétét a kiterjedt föld alatti járatrendszerbe
vezető bejárati nyílások és az ezeket összekötő ösvények jelzik.
5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Mezei pocok (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei pocok (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei pocok (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei pocok (Fotó: Orbán Zoltán).

Téli táj - havas szántó (Fotó: Orbán Zoltán).
Ott, ahol ilyet látunk, és nincsenek olyan természetes beülőágak, ...

Erdei fülesbagoly (Fotó: Orbán Zoltán)
... mint amilyenről ez az erdei fülesbagoly figyel, ...

T- fa ragadozómadarak számára őszi szántóra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
... helyezzünk ki leshelyül szolgáló T-fákat, amiket a baglyok mellett a nappali
ragadozók is előszeretettel használnak. 5 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

T- fa ragadozómadarak számára őszi szántóra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

T- fa ragadozómadarak számára almaültetvényben (Fotó: Orbán Zoltán).

T- fa ragadozómadarak számára almaültetvényben (Fotó: Orbán Zoltán).

T- fa ragadozómadarak számára kaszálatlan mezsgyeszegélyben, tavasszal (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mit tegyünk, ha legyengült vagy sérült baglyot találunk?

A baglyok és nappali ragadozó madarak néhány napos éhezést követően annyira legyengülhetnek, hogy repülni képtelenül a talajon kuporognak vagy vergődnek. Az ilyen segítségre szoruló állatok megfogásáról, elsősegély jellegű ellátásáról és elhelyezéséről részletesen olvashat itt >>.

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán