Fecskevédelem - cél a költési siker növelése

Klíma- és élőhelyváltozási problémák

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése.

A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske)
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

Az Ozone Network "Egyenlítő" című műsorának 2015. április 30-ai adásában az
MME munkatársa a fecskék állománycsökkenésének okairól és védelmük
lehetőségeiről beszélgetett a műsorvezetővel. A felvétel indításához
katt a képre (Forrás: videa.hu).

A fecskevédelem az RTL Klub "Minden reggel" c. műsorának 2015.május 8-ai
adásában. A felvétel indításához katt a képre (Forrás: rtl.hu).

A tv2 "Mokka" c. műsorának 2015.május 13-ai adása is foglalkozott a
fecskevédelemmel. A felvétel indításához katt a képre
(Forrás: tv2.hu).

A fecskevédelmi téma 2016. áprilisában ismét szerepelt az Ozone Network
"Egyenlítő" című műsorában. A felvétel indításához katt a képre
(Forrás: videa.hu).

Mindhárom fecskefajunk bajban van!

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj * : a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:
 

Füsti fecske

• hazai becsült állománya 89 000 - 102 000 pár (1999-2015 között)
• jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági   épületek esőtől védett részeire építi;
• a faj erősen kötődik az állattatáshoz, acsökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák.

Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Molnárfecske

• hazai becsült állománya 27 000 - 36 000 pár (1999-2015 között)
• jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott   sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok   panelházainak esőtől védett részeire építi;
• sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a   leginkább városiasodott fecske fajunk;
• táplálkozási problémák;
• sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok   túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
• fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
• fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési, és táplálék problémák;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

... és molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

Partifecske

• hazai becsült állománya 15 000 - 50 000 pár (2000-2012 között)
• maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti;
• telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is;
• csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
• táplálkozási problémák;
• jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
• egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák;
• a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Partifecske (Fotó: Csonka Péter).

A cél a költési siker növelése

Számos eszköz áll rendelkezésünkre, melyek alkalmazásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről-évre minél több fióka repülhessen ki 2010 év madarai, a fecskék fészkekből is. Ennek köszönhetően a vonuláskor elszenvedett veszteségek mellett is több madárnak van esélye a túlélésre és a tavaszi visszatérésre.

A mesterséges molnárfecske (balra) és füsti fecske (jobbra) fészek mellett több más fecskevédelmi eszköz is a rendelkezésünkre áll, ezekről tájékozódhat a téma alfejezeteiben (Fotó: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán

* A hazánkban is gyakori fészkelő, szintén hosszú távú vonuló sarlósfecske valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet (sarlósfecske alakúak rendje) alkot, és állománya stabil-emelkedő tendenciát mutat.