Kipusztul a fogoly?

A Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) október 2-án hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. 

Beadványában a NABU rámutatott arra, hogy a fogoly (Perdix perdix) – e korábban Európa nagy részén gyakori, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfaj – németországi vadonélő állománya az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta elképesztő mértékben, mintegy 91%-kal csökkent. A természetvédelmi szervezet szerint a visszaesés oka egyértelműen a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, feldarabolódása és az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

A panasz elsősorban azt kifogásolja, hogy Németország – tagállami kötelezettségeit megszegve – nem tett meg minden tőle telhetőt a helyzet kezelése érdekében; jóllehet a fogolyállomány kedvező szintre való visszaszállításához kidolgozott és igazoltan működő fajmegőrzési intézkedések állnak rendelkezésre, Németország-szerte a szükséges beavatkozások mindössze 5%-át hajtották végre. A NABU azt is egyértelművé tette, hogy az irányelv be nem tartásának kudarca Németország valamennyi részére jellemző, így a fogoly csak egy példa a számos, hasonló sorsra ítélt madárfaj közül.

A fogoly magyarországi állományának alakulása ugyanezt a szomorú trendet követi. Míg az 1960-as években a vadászati statisztikák százezer példányt meghaladó hazai állományt becsültek, mára ez a szám alig tízezerre tehető – a csökkenés tehát legalább 90%. Ezt a tendenciát erősíti meg az MME Mindennapi Madaraink Monitoring Programja is: a fogoly hazánkban is végveszélyben van. Egykor jelentős apróvadfajunk korábbi élőhelyeinek jó részéről lényegében eltűnt, és célzott védelmi, illetve visszatelepítési programok nélkül a faj kipusztulása idehaza is egyre valószínűbb.

 

A fogoly különösen jó indikátora az agrár-ökoszisztémák állapotának: szorosan kötődik a mezőgazdasági területekhez, azon belül igényli a kis kiterjedésű természetes élőhelyekhez: táblaszegélyeket, mezsgyéket, bokorsávokat, így ezek eltűnése, beművelése közvetlenül szűkíti élőhelyét. Tápláléka gyommagvakból és rovarokból áll, ezért a növényvédőszerek és gyomirtók hatását első kézből tapasztalhatja. Mindezek mellett állandó madár, azaz állományának nagyságát a vonulási veszteség sem befolyásolja. Összefoglalva: ami a fogollyal történik, az történik általában a mezőgazdasági területeink természeti sokféleségével.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közelmúltban kiadott elemzése – amely 21 év adatai alapján értékeli a gyakori madárfajok állományváltozását és ezen keresztül hazánk természeti állapotát – arról számol be, hogy Magyarországon a gyakori madárfajok állománya nagyjából 2005 óta folyamatosan csökken. Az országos szintű felmérése 28 madárfaj esetében állapított meg jelentős fogyatkozást, és e fajok 70%-a főként agrárélőhelyekhez kötődik, azaz a mezőgazdasági területek természeti sokféleségét veszítjük el a legvészesebb mértékben. Olyan fajok tűnnek el a szemünk láttára, mint a mezei pacsirta, a jövő év madarának választott cigánycsuk, a füsti fecske vagy éppen a fogoly. A madarak mellett más élőlénycsoportokban is aggasztó változások tapasztalhatók: a mezei nyúl évtizedek óta tartó állománycsökkenésének okai ugyancsak a mezőgazdaságban keresendők, a beporzó rovarok, köztük a házi méh állományainak összeomlása egyes növényvédő szerek használatával hozható összefüggésbe.

A folyamat megállítása elemi érdekünk. Az emberi lét ezer szálon függ a természeti sokféleségtől ezért meg kell találnunk, és elterjedtté kell tennünk azokat a módszereket, amelyekkel a mezőgazdaság újból harmóniába kerülhet a természettel. A mezőgazdasági termelés fenntartható, természetkímélő pályára állítása nemcsak a sokféleség megőrzésének alapvető feltétele, de nélkülözhetetlen fontosságú a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállításához, a vidék életben tartásához is. A téma fontosságnak és időszerűségének még inkább hangsúlyt adva a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részletes javaslatcsomagot készített a Közös Agrárpolitika újratervezéséhez és partnerséget keres az érintett ágazatok között.

Kapcsolódó hírek

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban!

Fotó: Simay Gábor

A VVM felmérések első eseménye most januárban lesz, az év első hóközepi felmérésével, mely egybe esik az európai télközepi számlálással. Az idei első hóközepi számlálást január 13. és 16. között kell elvégezni.