Közös Agrárpolitika és természetvédelem: 66 milliárd eurónyi elszalasztott lehetőség?

Az Európai Számvevőszék június elején tette közzé jelentését a Közös Agrárpolitika (KAP) természeti sokféleségre gyakorolt hatásáról. Az EU Számvevőszék az Európai Unió azon testülete, amely az uniós források felhasználását felügyeli, és gondoskodik arról, hogy a közösségi forrásokat valóban közösségi célokra fordítsák. A jelentés újabb szemszögből erősíti meg, hogy a Közös Agrárpolitika érdemi változások és valódi zöld fordulat nélkül nem alkalmas a természeti sokféleség súlyos csökkenésének lassítására.

2014 és 2020 között az Európai Bizottság mindösszesen 86 milliárd eurót különített el a biodiverzitás megőrzésére, amelynek nagy részét – mintegy 66 milliárd eurót – a KAP forrásaiból tervezett biztosítani. A módszer nem új keletű: ismert, hogy a mezőgazdaság, mint a legfőbb területhasználó ágazat feladata nem csupán az élelmiszertermelés, hanem ezzel összehangoltan a mezőgazdasági és erdőterületeken a természetes és természetközeli élőhelyek és ezek élővilágának a megőrzése is. A mezőgazdasági termelők e célok mentén jelentős támogatásokban részesülhetnek.

Az EU Számvevőszék frissen kiadott jelentése szerint azonban ez a pénz nem ért célba, ugyanis az elmúlt hét évben a természetvédelemre szánt KAP forrásokból döntően olyan intézkedéseket finanszíroztak a tagországok, amelyek végeredményben az intenzív és iparszerű mezőgazdasági termelést erősítették. Sajnálatos módon az iparszerű mezőgazdaság éppen a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, a túlzott mértékű vízfelhasználáshoz és az éghajlatváltozáshoz járul hozzá, ezért hiába a jelentős felhasznált forrás, 2014 és 2020 között sem történt mérhető javulás az európai mezőgazdasági területeken; sőt, tovább folytatódott az élőhelyek állapotának leromlása és az állatfajok populációinak csökkenése.

A számvevőszéki jelentés megállapítja, hogy a KAP források legnagyobb része csekély pozitív hatással bír a természeti sokféleségre [2]. A KAP sokszor kritizált elemei között szerepel a költségvetés döntő részét kitevő közvetlen kifizetés. Ez a területi alapon járó támogatás a biodiverzitás megőrzésére irányuló minimális követelmények betartása mellett vehető igénybe, ám úgy tűnik, hogy ezen alapszintű előírások vagy nem elégségesek, vagy végrehajtásuk nem sikerült megfelelően. Az EU Számvevőszék tehát arra a következtetésre jutott, hogy „a kifizetésekhez kapcsolódó feltétel- és szankciórendszernek nincs egyértelmű hatása a mezőgazdasági területek természeti sokféleségére”. A testület jelentésében felhívja a figyelmet arra is, hogy a KAP legutóbbi reformja keretében az I. pillér ún. zöldítése kudarcot vallott. A zöldítés intézkedései között vannak ugyan olyanok, amelyek érdemi pozitív változást hozhattak volna a mezőgazdasági területeken, de ezek hatékonyságát aláásta az alacsony hatással bíró intézkedések széles körben történt alkalmazása, amilyen pl. a másodvetés vagy nitrogénmegkötő növények termesztése.

Az EU Számvevőszék elismeri, hogy a KAP biodiverzitásra gyakorolt hatásának értékelése nem egyszerű feladat a jelenlegi monitoring rendszerek és indikátorok mellett, ezért ezek fejlesztését szorgalmazzák, beleértve a feltehetően kedvezőtlen természeti hatású kifizetések hatékonyabb nyomon követését is.

Európa-szerte – így Magyarországon is – a mezőgazdasági területek természeti sokfélesége csökken a legnagyobb mértékben. Az MME Monitoring Központjának legfrissebb adatai alapján legfrissebb adatai alapján a mezőgazdasági területekhez kötődő gyakori madárfajok állományának csaknem 40%-át veszítettük el mindössze 20 év alatt. Komoly esély van rá, hogy egyes korábban kifejezetten gyakori fajokat, amilyen pl. a fogoly, végleg el fogunk veszíteni.

Az Európai Számvevőszék jelentése arra világít rá, hogy a legfőbb problémát ebben a szektorban nem a forráshiány jelenti, hanem az, hogy a természetvédelemre szánt források végül nem az eredeti célok mentén hasznosulnak. A kifizetett támogatások a mezőgazdaság intenzifikációján keresztül közvetett, vagy akár közvetlen módon is az eredeti céllal ellenkező hatást váltanak ki, és ez a helyzet – az ismétlődő jelentések és reformkísérletek ellenére – évtizedek óta nem változik érdemben. A jelentés ugyanakkor egyértelműen megmutatja azt az utat is, amelyet az Európai Uniónak követnie kell a természet pusztulásának megakadályozása érdekében: ki kell vezetni a környezeti szempontból kétes vagy igazolhatóan káros hatású támogatásokat és valódi forrást teremteni a biodiverzitás megőrzésére az EU költségvetéséből. Az Európai Bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott Termőföldtől az Asztalig Stratégiája éppen ezeket az irányokat vázolja fel.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elkötelezett a Közös Agrárpolitika természeti hozzáadott értékének növelése mellett, és hisz a gazdálkodókkal partnerségben kialakított, környezeti szempontból fenntartható támogatáspolitika működtetésének össztársadalmi hasznosságában. Az Egyesület KAP jövőjével összefüggésben kidolgozott stratégiája itt olvasható. [1] Az Európai Számvevőszék13/2020 Különjelentése itt olvasható: Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken: a közös agrárpolitika mindeddig nem tudta megállítani a hanyatlást

 

[1] Az Európai Számvevőszék13/2020 Különjelentése itt olvasható: Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken: a közös agrárpolitika mindeddig nem tudta megállítani a hanyatlást

[2] A Számvevőszék jelentése szerint „a legtöbb KAP kifizetésnek csekély pozitív hatása van a biodiverzitásra”:

- A jelentés elítéli a természeti sokféleségre közvetlenül káros kifizetéseket, mint például a termeléshez kötött támogatások, amelyek nagy része jelenleg a hús- és tejágazatba kerül.

- Felhívják a figyelmet a KAP legutóbbi reformja keretében az I. pillérből finanszírozott úgynevezett „Zöldítés” kudarcaira is, amely potenciálisan javíthatta volna a mezőgazdasági területek biodiverzitását, például azzal, hogy a mezőgazdasági termelők támogatást kaphattak azért, hogy a művelt területeik egy részét meghagyják természetes állapotban, de ezen intézkedések hatékonyságát aláásta az „alacsony hatással bíró intézkedések, mint a másodvetés vagy nitrogénmegkötő növények” nagyarányú alkalmazása.

o A Mezőgazdasági Tanács és az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága ismét megkísérelte gyengíteni ezt a követelményt a KAP jelenlegi reformja kapcsán folytatott tárgyalások során, míg a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága annak megerősítését javasolta.

- Az auditorok arra is rámutatnak, hogy a II. Pillér forrásai nagyobb mértékben képesek hozzájárulni a biodiverzitás megőrzéséhez, mivel ez a pénzügyi keretet célzott módon lehet felhasználni, például az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre.

o Ezért a BirdLife Europe az I. pillér közvetlen kifizetéseinek megszüntetését támogatja e célzott megközelítés előtérbe helyezése érdekében [ez az Egyesült Királyság javaslata is, vagyis a közvetlen kifizetések fokozatos megszüntetése a közjavakat támogató kifizetések érdekében].

Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.