Mostantól a lakosság is bekapcsolódhat a madarak áramütése elleni munkába!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által kidolgozott új, okostelefonon is kitölthető elektronikus adatgyűjtő űrlap segítségével mostantól a lakosság is hozzájárulhat a madarakra veszélyes oszlopok és vezetékszakaszok felderítéséhez, ez alapján pedig a hatósági bejelentések megtételéhez.

A bejelentő űrlap bevezetésének és lakossági tesztelésének sajnálatos módon aktualitást ad a települési elektromos hálózat vezetékein és oszlopain áramütést szenvedő fehér gólyák nagy száma, ami a fiókák júliusi kirepülésének időszakában tovább nő (Fotó: Orbán Zoltán)


A madár áramütési és vezetéknek ütközési eseteket bejelentő elektronikus űrlap itt érhető el: https://goo.gl/forms/6XAOTzJCXP8pA1yt2   (okostelefonon is kitölthető és beküldhető)!

 

Miért és mennyi ilyen eset van?

Az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének nem megfelelő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében.

Magyarországon a madarakat a veréb mérettől a gólyákig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer km hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál!

Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák-napok alatt eltűnnek az oszlopok alól. Az MME sok évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, ezeket a körülményeket figyelembe véve, három becslési értéket állapít meg a madárpusztulások kapcsán. E szerint:

  • a minimum 30 000,
  • a középértéken 170 000,
  • a maximum akár 500 000 elpusztult madárról lehet szó évente.

A legvalószínűbb szám 200-300 000 példány között lehet, melynek közvetlen természetvédelmi kár értéke több milliárd forint. A természetvédelmi kár mellett természetesen minden esetben számolni kell a közvetlen gazdasági kárral is, hiszen az elpusztult madarak által el nem fogyasztott mezőgazdasági kártevők okozta terményveszteség, illetve az ellenük történő vegyszeres védekezés költsége is elérheti a százmillió forintos nagyságrendet.

Akit részletesebben érdekel a téma, a honlapunkot >> itt talál << további adatokat, információkat, illetve figyelmébe ajánljuk a következő fejezetben bemutatott, letölthető kiadványt is.

 

Már eddig is rengeteg ellenintézkedés történt

A probléma mérséklésén évtizedek óta dolgoznak együtt az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály, az állami természetvédelem és az áramszolgáltató vállalatok szakemberei. Ennek az együttműködésnek köszönhetően közel százezer oszlop madárbaráttá átalakítása történt meg részben vagy egészben. Ugyanakkor a hálózat jelentős része ma is folyamatos veszélyt jelent a madarakra, sőt, a korábban alkalmazott módszerekről is kiderült, hogy sokszor csak ideiglenes megoldást jelentettek.

Az MME Madarak és légvezetékek című kiadványa
 Az MME a probléma kezelése érdekében készítette el ezt
a részletes tanulmányt is – letöltéshez katt a képre
vagy
ide >>

 

Adatok a hatóságnak

Az MME a lakossági bejelentő űrlap (https://goo.gl/forms/6XAOTzJCXP8pA1yt2) meghirdetésével egy időben eljuttatott az érintett megyei hatóságokhoz egy olyan bejelentéscsomagot, mely:

  • az ország összes megyéjét
  • és Budapestet érintve,
  • legalább 40 faj,
  • többségében védett és fokozottan védett madár- és egy emlősfaj,
  • 3 636 áramütés okozta elhullási adatait tartalmazza,
  • mintegy 200 millió Ft természetvédelmi kár értékben.

Az MME a jövőben hasonlóan jár el a lakossági bejelentő űrlap alapján beérkező adatokkal is – kérve a megyei kormányhivatalokat, hogy az információk alapján tegyenek lépéseket a bizonyítottan madarak elhullását okozó, különösen veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakíttatására.

Az űrlap éppen azért tartalmaz a megszokotthoz képest részletesebb tájékoztató információkat (például a fotók elkészítése kapcsán), hogy a beérkező adatok biztosan alkalmasak legyenek a hatósági eljárás elindításához és eredményes lefolytatásához.

 

Lakossági tesztelés a gyakorlatban

A mostani meghirdetés egyben az elektronikus adatközlő űrlap lakossági tesztje is. Amennyiben hibát, hiányosságot tapasztal vagy kérdése lenne, kérjük, Solt Szabolcs MME kollégát keresse a solt.szabolcs@mme.hu e-mail címen.

Mindenkinek köszönjük az űrlap kitöltésével nyújtott segítségét!

 

Solt Szabolcs – Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...