Beporzó rovarok
A családokban élő, köztudottan agresszív telepes méhek és darazsak mellett a csoport mintegy 90%-át magányosan élő fajok alkotják. Ezek a néhány milliméterestől a poszméh méretig előforduló, szelíd, nem támadékony rovarok partfalak, fák, talaj lyukaiba falazzák utódaikat. Jelenlétük nagyon fontos a lakott területeken is, mivel faj- és méretgazdagságuk alapvető fontosságú a változatos virágméretű növényfajok beporzásában, amit a házi méhek egymagukban nem tudnak elvégezni.
Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.
Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra - még inkább az ember által biztosított kaptárakra - van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.
Mi az a méhecskehotel?
A magányosan élő méhek és darazsak általunk készített mesterséges bölcsői, amiben szaporodni tudnak.
Méhecskehotel minden 2–10 mm átmérőjű, legalább néhány cm hosszúságú, cső alakú anyag (pl. nád-, órás olasznád- és bambusznádszál-darabok), tárgy (pl. egyes régi téglatípusok), illetve bármely olyan anyag (építési gerendamaradékba és tűzifa kugli), amibe ilyen lyukak fúrhatók.
És ha már rászánjuk magunkat bölcsőfuratok készítésére, érdemes ezekből a lehető
legtöbbet a felületbe mélyíteni. Ebben a 13 cm átmérőjű tűzifa kugliban
197 db (2, 4, 8 mm-es) furat van (Fotó: Orbán Zoltán)
Mi a különbség a méhecskehotel és a darázsgarázs között?
Gyakorlatilag semmi. Az eszköz a több mint tíz évvel ezelőtti bemutatásakor kapta a szándékosan figyelemfelhívó darázsgarázs nevet, mert magyar nyelven a méhgarázs kimondva könnyen érthető mélygarázsnak, ami felesleges félreértésekhez vezethetett volna. Időközben megszületett a méhecskehotel elnevezés, ami szakmailag azért pontosabb megnevezés, mert ezekbe főleg magányos méhek (ezen belül is az Osmia nembe tartozó kőműves méhek) képviselői költöznek be.
Mik azok a magányos méhek és darazsak?
A világon élő méh- és darázsfajok mintegy 90%-a nem családokban, hanem magányosan él, nem alkot népes, együttműködő kolóniákat. Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.
Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra – még inkább az ember által biztosított kaptárakra – van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.
Jellegzetes megjelenésű magányosméh-faj méhecskehotel bejáratánál ...
... és természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán)
Akit részletesebben érdekel a kőműves méhek élete, és a méhecskehotel, mint eszköz szerepe a védelmükben, elolvashat egy angol nyelvű tanulmányt itt >>
Mikor érdemes kihelyezni a méhecskehoteleket?
A méhecskehotelek többnyire bundás testű méh lakói a telet követően legkorábban aktívvá váló rovarok közé tartoznak. Az első példányok akár már a február végi enyhe, napsütéses napokon repülnek, virágokat és lakóbölcsőket keresnek. Ezért a méhecskehoteleket érdemes március elején kihelyezni. Ezt követően a méhecskehotelek forgalma április-májusban a legnagyobb, júniustól már jelentősen alábbhagy, de a nyár második felében is számíthatunk vendégekre.
Hova tehetünk ki a méhecskehoteleket?
Esőtől védett, keleti-délnyugati fekvésű ablakpárkányra, erkélyre, tornácra, eresz alá; erre a célra kialakított esővédő tető alá épület falára, óvoda- és iskolaudvarra, közterületre, mezőgazdasági területen szántók, ültetvények nem kezelt szegélyére, ahova legalább néhány órán keresztül odasüt a Nap, és ahol a beverő csapadéktól is védve van a méhecskehotel.
Miért fontosak?
Mert ők alkotják a beporzó rovarok legnépesebb csoportját, így - a közvélekedéssel ellentétben - ezt a munkát alapvetően nem a házi méhek, hanem Európában is mintegy kétezer más faj látja el. Bár ez nem verseny, de számunkra a magányos darazsak talán még fontosabbak, mivel a felnőtt egyedek nektárfogyasztók és így beporzók is, a lárvák számára viszont megbénított rovarokat, hernyókat, pókokat halmoznak fel - azaz a ma népszerű marketing megközelítés szerint "kettő az egyben" szolgáltatást nyújtanak nekünk.
Csípnek?
A legtöbb méh- és darázsfaj, így a magányos csoport tagjainak többsége is rendelkezik fullánkkal és méregkészülékkel. Ezért soha ne fogjunk meg méhet, darazsat (sőt lehetőleg semmilyen rovart, amit nem ismerünk), mert ilyenkor védekeznek.
Támadnak?
Nem! A családokban élő támadékony fajokkal, például a közismert házi méhekkel és a jellegzetes fekete-srága mintás darazsakkal szemben a magányosan élők még a lakóbölcsők közvetlen közelében sem foglalkoznak sem az emberrel, sem a társ- és háziállatokkal.
A támadékony fajok nem költöznek be a méhecskehotelbe?
Nem, ez soha nem történhet meg! A támadékony és fájdalmas szúrású, családokban élő darazsak és a házi méhek nem tudnak beköltözni ezekbe a szűk járatokba, mert itt egyszerűen nincs hely a lépek megépítésére, tehát a méhecskehotel nem vonzza oda ezeket!
Kell takarítani, évente cserélni a méhecskehoteleket?
Ez alapvetően nem szükséges, mivel a rovarok évről évre kitakarítják, tatarozzák a bölcsőjáratokat, ráadásul több száz vagy akár több ezer 2–10 mm-es furat kitakarítása technikailag is közel kivitelezhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor óhatatlanul a pusztulását okozhatnánk a járatokban megbúvó, telelő rovaroknak, pókoknak.
Kell védeni a ragadozók ellen?
Előfordulhat, hogy - különösen az őszi és téli időszakban - harkályok (és esetleg cinegék, varjúfélék) visszajáró ragadozóként elkezdik feltölrni a sárdugóval lezárt bölcsőüregeket. Ilyenkor, vagy ezt megelőzendő olyan szekrényes, keretes-távtartós megoldást érdemes alkalmazni, ahol a méhecskehotelek bejárata előtt 15-20 cm-rel csibedrótfal (ennek a lyukmérete olyan, hogy azon a legtermetesebb rovarvendégek is át tudnak jutni) akadályozza meg a szárnyas (és szőrmés) ragadozók hozzáférését az üregekhez.
Kell szakértelem a méhecskehotelek elkészítéséhez?
Nem! Csak némi faanyag, 10, 8, 6, 4, és 2 mm vastag (ezek közül legtöbb lakója a 8-10 mm-es furatoknak van), fa vagy fém megmunkálására alkalmas fúrószár, valamint akkus vagy vezetékes elektromos fúrógép (esetleg különböző vastagságú nádszálak). Ha mindez a rendelkezésünkre áll, fél-egy óra alatt százas nagyságrendben készíthetünk méhecskehotel lakóbölcsőket!
A méhecskehotel (darázsgarázs) eszközcsoport
Az alábbiakban felvillantunk néhány példát a különböző mehecskehotelekről, ezek kihelyezési lehetőségeiről, majd bemutatjuk néhány alaptípus elkészítését is.
A kisebb méhecskehotelt könnyedén telepíthetjük virágos balkonláda közelébe
Ha a méhecskehoteleket természetvédelmi farakásba készítjük, ...
... a farakás mellé ültessünk virágzó bokrot vagy lágyszárúakat – képen ezt a
környezetgazdagítást magnólia és zsálya adja
A méhecskehotel tetszetős kerti "bútor" is lehet, amit esőtől védő tetővel ...
... gyümölcsfák közé ...
... és sziklakertbe is telepíthetjük
A méhecskehotelek lakói nem agresszívek, ezért ezek az eszközök ...
... nyugodtan kihelyezhetők erkélyre, ...
.. épületfalra is. Ez a kép például az MME fővárosi, Költő utcai központi
irodájának bejáratánál készült, ahol jelenlétük annyira nem feltűnő,
hogy a vendégek többnyire észre sem veszik ezeket
(Fotók: Orbán Zoltán)
Méhecskehotelek készítése
Tűzifa kugliba
... az ilyen alapkészlet minden fúrószárát használhatjuk
(Fotók: Orbán Zoltán)
Ezt követően ujjnyi vastag ágból végjunk négy egyforma hosszú darabot, ...
... ezek végeit faragjuk meg annyira, ...
... hogy enyhén szorulva belemenjenek a láb furataiba, ...
... és máris kész a mobil méhecskehotel (Fotók: Orbán zoltán).
Farakásba
A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a természetvédelmi farakásunkba szeretnénk méhecskehotelt készíteni. Ebben az esetben akár több száz lyukat is fúrhatunk a fenti módon a tűzifa rönkökbe, jó nagy telepet kialakítva.
Nádszövetből
Szorosan csavarjuk fel a nádszövetet, ...
... a törött nádvégeket fűrészeljük le, majd vágjuk le a kívánt méretet, ...
... az így kapott méhecskehotel mindkét oldalát szorosan drótozzuk össze, ...
... a nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki
Bambusznádból
Bambusznádkötegből készült méhecskehotel (Fotó: Orbán Zoltán).
Gerendahulladékba
Ennyi gerendahulladékból százas nagyságrendben készíthetők méhecskehotelek,
több ezer lakóbölcsővel
A fenti képen látott hulladékanyag-halom kinyert négy gerendamaradék
... ezeket pedig Tolnán, egy tornác gerendázatán – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)
Szekrényes méhecskehotel
A különböző anyagú méhecskehotelblokkok elkészítése – 20 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)
A látvány-méhecskehotel
A látvány-méhecskehotelekről részletesen olvashat itt >>
Akinek nincs kedve vagy lehetősége darázsgarázst készíteni, ezt beszerezheti az MME boltjában is.
Mással is segíthetjük még a beporzókat?
A madárbarát- és állatbarát kert növényeiről itt is olvashat a honlapunkon >>
A lakosságnak és az önkormányzatoknak kiemelt felelőssége van abban, hogy Magyarországon megváltozzon a rendkívül korszerűtlenül és környezetpusztító módon zajló szúnyoggyérítés gyakorlata, és a kémiai hatóanyagok szinte kizárólagos túlsúlya helyet a (többek között) beporzórovar-barát biológiai védekezés. Részletek >>
Környezeti nevelési lehetőségek
A méhecskehotelek és bogártanyák lakói nem zavartatják magukat az emberektől – és ők sem zavarnak minket – ezért akár nagyítóval, akár az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító rovarmegfigyelő eszközökkel a gyerekek és a felnőttek is közelről megismerkedhetnek az apró lények lenyűgöző világával. A rovarmegfigyelő eszközök mellett darázsgarázs (méhecskehotel) is vásárolható az MME boltban.
"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).
Ideális makrofotó helyszínek!
A méhecskehotel és a bogártanya rovar lakói nem zavartatják magukat a költőüreg gondozása, befalazása, a régi sárdugó átrágása vagy a zsákmánykeresés közben, így néhány centiméter távolságból, akár nagyítóval is megfigyelhetjük, fotózhatjuk őket. Ha nyitott szemmel járunk, elképesztő dolgokat láthatunk a mikrovilágban is, például azt, amikor az ablak les elé bogártanya rönkre kihelyezett műanyag virágalátét madáritatót a cincérlárvák átrágtak, leeresztve belőle a vizet (részletek >>)!
 |
|
| Méhecskehotel magányos méh lakójának fotózása messzebbről ... |
 |
|
| ... és közelebbről (Fotók: Orbán Zoltán). |
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Ne féljünk a tőrösdarazsaktól sem!
A cél természetesen nem az, hogy a cikket olvasva mostantól mindenki kedvelje a "bogarakat", hanem az, hogy az utca embere és a rovarirtással foglalkozó hivatásosok is megismerkedjenek ezzel az állatcsoporttal, és ne pusztítsák, ne pusztíttassák el a veszélyt nem jelentő tőrösdarazsakat.
A termetes tőrösdarazsak ártalmatlanok!
Ennek a rovarcsaládnak a tagjai nagy termetűek és látványos megjelenésűek, legnagyobb európai faja, az óriás tőrösdarázs egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja is.
Az óriás tőrösdarázs nősténye (a feje sárga, míg a hímeké kékesfekete) a legnagyobb
termetű európai hártyásszárnyú – 5 fotó, katt a képre (fotók: Halmos Gergő), ...
Ezek a rovarok nem tévesztendők össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és valóban agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják.
A sötétszárnyú tőrösdarázs a talajon mozogva a szárnyával rejti feltűnő potrohfoltjait, …
… amiket szárnyai hirtelen szétnyitásával például akkor villant elő figyelmeztetésként,
amikor egy potenciális ragadozó vagy az ember túl közel megy hozzá
(Fotók: Orbán Zoltán).
Biológiai védelem a cserebogárpajorok ellen is
A tőrösdarazsak parazitoidok, a szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük. Megjelenésükre ott számíthatunk, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogárpajorokat, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát.
Elképesztő érzékeléssel derítik fel a talajban, fában megbúvó lárvákat, hogy a faanyagon keresztül, vagy magukat a talajba ásva a nagytermetű lárvát megszúrva speciális mérgükkel megbénítsák, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének!
Van köztük védett is
Irtásuk nem csak jól felfogott érdekeink és ártalmatlanságuk miatt értelmetlen és önsorsrontó, de azért is, mert az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Elpusztításukkal éppen ezért akár több éves börtönbüntetést is kockáztat az elkövető. A tudatlanság és a hozzá nem értés sajnos egy éve, 2016 júniusában is számos ilyen állat pusztulását okozta a fővárosban, amikor egy rovarirtó tömegesen mérgezett le tőrösdarazsakat a Városligetben.
A természetvédelmi komposztáló erre is jó!
A kerttulajdonosoknak, gazdálkodóknak tehát elemi érdeke, az amatőr természetbúvároknak pedig érdekes élményt jelent, ha a közelükben a tőrösdarazsak is megtalálják az életfeltételeket. A sajnálatos módon feledésbe merülő, többfunkciós természetvédelmi komposztálók erre is megoldást kínálnak, mivel a korhadó növényi anyagokkal táplálkozó, a komposztálásban is nélkülözhetetlen nagytermetű lárvák egyben a tőrösdarazsakat is a közelünkbe vonzzák.
Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő tőrösdarazsaktól. Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen "rajzást", érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak az életét.
Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél több ártalmatlan tőrösdarázson, és a tőlük indokolatlanul félő járókelőn segítsünk. Köszönjük!
"Bogárnézőket" is használhatunk a kertben
A Madárbarát kert gerinctelen lakóinak megfigyelését segítik az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító természetbúvár eszközök is, amikkel gyerekek és felnőttek egyaránt közelről ismerkedhetnek meg az apró lények lenyűgöző világával.
"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).
Mit tehetünk tőrösdarazsak törvénytelen elpusztítása esetén?
Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:
- Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
- Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld. - Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
- Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása vagy megrongálása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!
Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
5+1 (madár)faj, amelynek fennmaradásában aktív szerepet vállalt az MME
Szeretjük a madarakat. Alapításunk óta óvjuk és védjük őket szakmai és tudományos alapon, tesszük mindezt támogatásokból és adó 1% felajánlásokból. Többek között faültetéssel, költőládák kihelyezésével, a fészkek védelmével, vagy éppen villanypóznák szigetelésének szorgalmazásával, zsákmányállatok telepítésével. 50 évvel ezelőtt azért jött létre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, hogy megőrizzük hazánk madár- és hüllőfajait. Olvasd el, mit tettünk fennmaradásukért az elmúlt fél évszázadban!
1) Fehér gólya, a mi madarunk
Ki gondolta volna 50 évvel ezelőtt, hogy közkedvelt madaraink számára kiváló fészkelőhelyet jelentenek majd a villanypóznák? Pedig így történt. Az 1970-es évekre a falvakban is kiépült vezetékhálózat oszlopaira idővel a legtöbb hazai gólyapár áttelepült. Mindezt a gólyafelmérésekből ismerjük. Ezek a felmérések egészen 1941-ig nyúlnak vissza, ekkor még 16 ezer fészkelő párról számoltak be a jelentések. 1958-ra már csak fele ennyi volt az állomány, 2019-re pedig 4000-re csökkent ez a szám. 1974-től, az egyesület megalakulása óta minden 5. évben országos felmérést végzünk.
A fészkek és a gólyák megóvása érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére fészekmagasító gólyakosarak kerültek kihelyezésre. Az MME gólyaadatbázisa több mint 10 ezer lakott és üres gólyakosarat tart nyilván. Mivel az úgynevezett középfeszültségű vezetékek áramütéssel fenyegetik a gólyákat és más közepes, nagy testű madarakat, fontos, hogy az egyesület áramszolgáltatókkal folytatott hosszas egyeztetései eredményesnek bizonyultak azok madárbaráttá tétele ügyében. Ma már csak az MME munkatársainak közreműködésével tervezett, kedvező kialakítású, madárbarát megoldások alkalmazhatóak az új hálózatokon.
A gólyák helyzetének feltérképezésében segítségünkre vannak a színes gyűrűs és a jeladós jelölések, valamint nem elhanyagolható a lakosság szerepe sem, hiszen az online adatbázisban gyűlnek az általuk beküldött adatok és fényképek is. Ez a felület 2022-ben megújult. A megfigyelések a TermészetLesen akció részeként immár a Turdus telefonos alkalmazás Gólyales moduljában rögzíthetők.
365 madárfaj minden napra ad tennivalót. Kérjük, segítse munkánkat személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával!
NÉV: MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET
ADÓSZÁM: 19001243-2-43
2) Kék vércse, a magyar puszták rejtett kincse
A sólyomfélék családjába tartozó kék vércse fennmaradása a 2000-es évek elejére került veszélybe. Csupán 600–700 pár maradt fent. Elsődleges táplálékforrására, a rovarokra a mezőgazdasági tevékenység jelentős hatást gyakorol. A vetési varjak tudatos gyérítése is kedvezőtlenül hatott a puszták kincsére, hiszen más fajok használaton kívüli fészkét használja költésre.
Ma a kék vércsék állománya stabil, számuk 1200–1300 költőpárra tehető, az aktív természetvédelmi munkáknak köszönhetően, mint, a műfészkek számának gyarapítása, mely a tavalyi év során kiemelkedően jól sikerült, 520 darab vércseláda került gyártásra. A ládák kihelyezése folyamatosan zajlik dunántúli, hevesi és jászsági költőterületeken.
A Kárpát-medencében működő, széles körű védelmi program célja a kék vércsék állományának szinten tartása élőhelyük védelmével, költőládák kihelyezésével, faültetéssel, gyülekezőhelyek felmérésével és vonuláskutatással.
3) Parlagi sas, a madarak királya
A világszerte veszélyeztett madár 1954 óta fokozottan védett, mégis: az 1980-as évek elején a kihalás veszélye fenyegette a fajt. Hazai állománya a mérgezés, lelövés és az áramütés miatt ekkor már csak 15–20 pár lehetett. A tudatosan végzett, gyakorlati védelmi intézkedések eredményeképpen sikerült megállítani a csökkenést. Az eredmények elérésében nagy szerep jut a monitorozási tevékenységeknek, melyek során a költési sikerességet mérjük fel bizonyos mintaterületeken, vizsgáljuk a táplálkozási szokásokat és nyomonkövetjük mozgásukat, valamint a kutyás egységünk segítségével határozottan fellépünk az illegális mérgezések ellen.
Lassan, de folyamatosan emelkedik a parlagi sasok száma Magyarországon. Tavaly mintegy 400 aktív parlagisas-fészket sikerült felderíteni a Természetvédelmi Őrszolgálattal közösen, melyekből átlagosan 1,3 fióka repült ki.
Továbbra is dolgoznunk kell a mérgezések visszaszorításán és az agrárélőhelyek minőségének javításán. Segítse természetvédelmi munkánkat adója 1%-ának felajánlásával!
4) Túzok, a puszta táncoló óriása
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerállata, a túzok, Európa legnagyobb testű röpképes madara. A faj világszerte veszélyeztetett, a közép-európai állomány súlypontja Magyarország területén van, nagyjából 1500 egyeddel, és a világon egyedülállóan növekvő ez az állomány. De ez nem volt mindig így. Többek között az egyre intenzívebb mezőgazdálkodás következtében a túzok populáció a 20. század végére itthon is drasztikusan lecsökkent.
Mivel a túzok az agrárterületeken, a földre rakja a tojásait, így legfontosabb feladatunk a fészkek védelme a ragadozóktól és a madárbarát művelési módok szorgalmazása a kis- és nagyüzemi mezőgazdasági munkálatok tekintetében egyaránt. Mint minden nagytestű madár, a puszta táncoló óriása is ki van téve az légvezetékekkel való ütközés magas kockázatának, amelyet a fészkelőterületen csökkenteni kell. Az MME a faj monitorozásában, a nemzetipark-igazgatóságokkal közösen végzett jeladózásban, illetve a túzokbarát gazdálkodási gyakorlatok népszerűsítésében és kidolgozásában vállal szerepet.
5) Kerecsensólyom, a puszták királya
A magyar eredetmondák turulmadara az 1980-as években szinte teljesen eltűnt Magyarországról, alig 10 pár maradt belőle. Az állami természetvédelemmel közösen akkor elkezdett, és szervezetünk által koordinált munka eredményeként napjainkban ez a szám már 180–200 pár körül alakul.
A fajmegőrzési program legfontosabb elemei a költőládák kihelyezése, a középfeszültségű légvezetékeket tartó oszlopok szigetelése és az illegális ragadozómérgezések visszaszorítása mellett a monitoring tevékenység folytatása. Utóbbi keretében vizsgáljuk az agrártáj modern átalakulásának hatását a faj élőhelyválasztására és táplálék-összetételére. Mindezeken felül védjük a legfontosabb táplálékállatai (ürge, hörcsög) állományát is.
Egyetlen faj védelme is rengeteg tennivalót ad munkatársainknak. Az adó 1% felajánlások nélkülözhetetlen segítséget jelentenek madárvédelmi munkánkhoz.
+1) Rákosi vipera
A rákosi vipera élőhelyeinek megszűnése miatt került a kihalás szélére. 1993 októberében megalakult az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztálya, amelynek önkéntesei számos területen dolgoznak a hozzá hasonló fajok fennmaradásáért. A Rákosivipera-védelmi Központ 2004 óta működik a Kiskunsági Nemzeti Park területén, ahol 20 év alatt közel 4900 rákosi vipera jött világra. Az itt született állatok 2010-től évenkénti kibocsátással kerülnek ki a Hanság és a Kiskunság természetes vagy élőhely-rekonstrukcióval helyreállított élőhelyeire. Az elengedéseket rendszeres terepi bejárások és az állományok felmérése követi. Munkánk célja, hogy a rákosi vipera természetvédelmi helyzetét mérhetően javítsuk, megerősödjön és stabilizálódjon a hazai rákosi vipera állomány, valamint, hogy a faj hosszú távon is megtalálja életfeltételeit a számára fenntartott élőhelyeken.
Segítse Ön is munkánkat adója 1%-ával!
A letölthető rendelkező nyilatkozat postai beküldésével is rendelkezhet adója 1%-áról legkésőbb 2024. május 21-éig.
Interneten keresztül a NAV eSZJA oldalán, ügyfélkapu belépéssel rendelkezhet.
Köszönjük! Támogatását hazánk természeti értékeinek, azon belül is leginkább madárvilágának megőrzésére fordítjuk.
NÉV: MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET
ADÓSZÁM: 19001243-2-43
Küldöttközgyűlés 2024
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2024. május 25-én, szombaton, 10 órai kezdettel, a Fővárosi Állat és Növénykert (1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12) Barlang termében tartja Küldöttközgyűlését. A küldöttek erről az oldalról tölthetik le a szükség szerint folyamatosan frissített közgyűlési dokumentumokat: a részletes programot tartalmazó meghívót, és az előterjesztési anyagokat.