A pókoktól ellesett trükk oldhatja meg a madarak ablaknak ütközés problémáját

Éves szinten akár 1 milliárdra is becsülhető azoknak a madaraknak a száma, melyek üvegfelületnek csapódva pusztulnak el világszerte. Így az ablaknak ütközés az egyik legjelentősebb civilizációs veszélyforrás, ami különösen a kis és közepes termetű vonuló és kóborló madárfajokat érinti.

Ablaknak ütközés következtében elpusztult erdei szürkebegy (Fotó: Orbán Zoltán).


Arról nem is beszélve, hogy ez a jelenség a mindennapok embere, a városi lakosság számára is a leginkább érzékelhető madárpusztító hatás, ami a környezettudatosság emelkedésének köszönhetően rengeteg konfliktust okoz a tervezőkkel, az épülettulajdonosokkal és a munkáltatókkal szemben.

Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúderlenyomata az üvegen (Fotó: Orbán Zoltán).
Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúderlenyomata az üvegen.
7 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúderlenyomata az üvegen (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúderlenyomata az üvegen (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúderlenyomata az üvegen (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúderlenyomata az üvegen (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúderlenyomata az üvegen (Fotó: Orbán Zoltán).

Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúderlenyomata az üvegen (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ráadásul az okozott természet- és állatvédelmi probléma, valamint a társadalmi feszültség jelentősen és ugrásszerűen emelkedik is, mivel energiatakarékossági, ergonómiai és esztétikai okok miatt egyre több az üvegfalú épület, illetve nő az ablakok mérete és száma is. Ezért óriási az igény olyan módszer kidolgozására, amivel az eddig általánosan használt ragadozómadár sziluetteknél jobb hatásfokkal lehet távol tartani a madarakat a számukra érzékelhetetlen, halálos üvegakadályoktól.  

 

A pókok hasonló gonddal szembesültek

A hálószövő, különösen a nagyméretű, lapos hálófalat készítő pókok számára is nagy gondot jelent, hogy az ágak között repülő madarak elszakítják a hálókat. A több mint háromezer fajt számláló és világszerte elterjedt keresztespókfélék (Areneidae) fajainak pókfonala olyan speciális bevonattal rendelkezik, ami a madarak számára érzékelhető UV tartományban láthatóvá teszi a vékony szálakat és az ezekből készült hálót, így azok el is tudják kerülni ezeket. Az erdőben kirándulva mi azért gyalogolunk bele folyton a pókhálókba, mert számunkra ez a hullámhosszú fény nem látható.


A pókok között egyedül a trópusi elterjedésű, Nephyla nembe tartozó fajok
fonala olyan erős, hogy az ezekből készült hálók el tudják viselni kisebb
madarak becsapódását (Forrás: YouTube). 

 

Az ötlet az 1990-es évek végén vetődött fel

A pókfonál-technológia alkalmazhatóságának kutatása az ezredfordulót megelőző utolsó években kezdődött. Az ötletgazda Dr. Alfred Meyerhuber német ügyvéd volt, aki olvasott egy cikket a pókselyem fenti tulajdonságairól, és erről beszámolt barátjának, Hans-Joachim Arnoldnak, a hőszigetelt üveget gyártó Arnold Glass tulajdonosának. A cél olyan elemi szálakat tartalmazó bevonat vagy üveg kidolgozása volt, ami számunkra nem érzékelhető, tehát nem zavaró, ugyanakkor a madaraknak UV tartományban látható.  

 

A madárvédő üveg

A 2001-es szabadalmaztatást követően 2006-ban készült el az ORNILUX madárvédő üveg első, SB1 elnevezésű változata, aminél az UV szálak függőleges mintázatot alkottak. Három évvel később, 2009-ben ezt követte a Mikado márkanevű, második generációs változat, amiben a szálak a népszerű pálcikajátékhoz hasonlóan össze-vissza futnak.


A második generációs ORNILUX Mikado madárvédő üvegben az UV visszaverő
szálak a hatékonyabb, szabálytalan mintázatban helyezkednek el
(Forrás: YouTube).

 

A fejlesztésben és a laboratóriumi vizsgálatokban fontos szerepe volt a madártani kutatásokkal foglalkozó radolfzelli (Németország) Max Planck Intézetnek, ahol 2003–2010 között 1.384 madárreptetési tesztet végeztek el. A madárvédelmi üvegek első éles próbáira két állatkertben került sor. A Bronx Zoo-ban (New York, USA) 2009-ben építettek be első generációs ORNILUX SB1 üvegeket, majd egy évvel később a Hellebrunn Zoo (München, Németország) jegesmedve kifutójának és pelikánházának üvegfalait cserélték le második generációs ORNILUX Mikado üvegre. A terepi próbák igazolták a fejlesztés hatékonyságát, mert drámaian csökkentek, illetve megszűntek a madárütközéses esetek.

Reméljük, hogy a madárvédő üveg a széles körű alkalmazásban is igazolja hatékonyságát és a tervezők, megrendelők is elkezdik alkalmazni ezt!

Arról, hogy milyen egyéb megoldások léteznek, illetve, hogy mit lehet tenni az ablaknak ütközött madarakért, itt olvashat >>

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Szabó László Vilmos a csákvári Haraszt-hegyen (fotó: Dr. Kovács Gábor)

Szabó László Vilmos (Maklár 1916 szeptember 13. ‒ Zirc, 1998. június 29.) születésének 105. évfordulóján Laci bácsi szakmai életútjának rövid bemutatásával emlékezünk vissza kiemelkedő természetvédelmi és ornitológiai munkájára.

Európai Madármegfigyelő Napok 2021

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 2-3-án kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A Helyszínek folyamatosan bővülnek! 

A nyár végével a madarak vonulása is kezdetét veszi. Ennek az évről-évre megfigyelhető természeti jelenségnek az egyik leglátványosabb módját a vonuló vízimadarak produkálják, melyek több ezres, esetenként több tízezres tömegekben is megjelenhetnek az erre alkalmas vizes élőhelyeken. A vízimadárfajok vándorlásának beindulásával pedig kezdetét veszi e fajok állományát nyomon...