Schenk Jakab

Vönöczky Schenk Jakab (1876–1945) a Magyar Madártani Intézet egykori igazgatója, az ornitológia és természetvédelem kiváló alakja, a hazai madárgyűrűzés megszervezője. Nevére gyakran hivatkozunk, munkásságát számos publikáció méltatja, de eddig nem volt olyan emlékhely, ahol szobra előtt is fejet hajthatunk. 

Vönöczky Schenk Jakab portréja (Vönöczky András családi gyűjteményéből)

A Magyar Királyi Ornithológiai Központnak - amely 1916-tól Magyar Madártani Intézet néven működött - a II. Világháború előtt, a székházának 1944-es szomorú pusztulásáig négy kiváló igazgatója volt, akik munkájukkal mind hozzájárultak az Intézet hazai és külföldi elismertségéhez. Ők Herman Ottó, Csörgey Titusz, Chernel István és Schenk Jakab. Közülük hármuknak már állított az utókor szobrot, és 2020-ban lesz teljes ez az emlékezet. A 75 éve, 1945-ben elhunyt Vönöczky Schenk Jakab mellszobrát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület avatja fel a Jókai-kertben.

Egy kis Madarak és fák napját hozunk a nyárba. Az eredeti terveinket, hogy Vönöczky Schenk Jakab mellszobrát a Madarak és fák napján leplezzük le, a koronavírusjárvány elsöpörte, így a szobor leleplezése 2020. július 24-én, 14 órakor lesz, a Jókai kertben.

A mellszobor költségeire két évvel ezelőtt adománygyűjtést indítottunk, amely részben sikerrel járt, a szükséges pénz jelentős része összegyűlt, a pénzadományozóknak és az MME helyi csoportjainak köszönhetően. A teljes költség hiányzó részét az MME központi költségvetéséből fedeztük.
A mellszobor felállítását a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya engedélyezte a Jókai kert Természetvédelmi Területen, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal közösen kijelölt helyre. A XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat elkészítette a mellszobor talpazatát térítésmentesen, ezzel járulva hozzá az emlékhely kialakításához.

A mellszobrot Lugossy László szobrászművész készítette, aki 2011-ben elkészítette Csörgey Titusz mellszobrát, amely Csopakon, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság parkjában tekinthető meg.

A mellszobor ugyan elkészült, de az adománygyűjtés még nem fejeződött be, a szobor felavatásáig még van lehetőség az adományozói listára felkerülni!

Adományszámlaszám:

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
11712004-20249829
Közlemény: Schenk Jakab 2020
 
További információ:
Karcza Zsolt – Madárgyűrűzési Központ vezető
+36 20 352 8639
 
Akiknek köszönjük az eddigi pénzadományokat (frissítve: 2020. július 6.):
 
Bagyura János, Dr. Bankovics Attila, Dr. Báldi András, Dr. Batáry Péter, Benei Béla, Benei Zsolt, Benke Szabolcs, Béres István, Bozóné Borbáth Erna, Brunda Tibor, Büki József, Csanádi József, Csonka Péter, Dr. Csorba Gábor, Csörgei Tibor, Darázsi Zsolt, Debreczeni Máté, Deme Tamás, Dénes János, Dr. Gallé László, Dr. Gyurácz József, Fáczányi Zsombor, Fenyvesi László, Prof. Festetics Antal, Fidlóczky József, Fitala Csaba, Füri András, Frenyó Gábor, Gallai Zsófia, Gaszler Péter, Dr. Hadarics Tibor, Haraszthy László, Harsányi Krisztián, Hintenberger Zsolt, Hoffmann Péter, Dr. Horváth Róbert, Horváth Zoltán, Dr. Hunyadi-Zoltán Zsuzsa, Jánossy Balázs Dénes, Dr. Jánossy Dénesné, Dr. Jánossy László, Dr. Juhász Lajos, Dr. Kalotás Zsolt, Dr. Karcza Mariann, Karcza Zsolt, Dr. Kárpáti László, Kern Rolland, Dr. Kis Ernő, Dr. Klein Ákos, Koronthály László, Kóti Kitti, Kovács András, Kováts László, Dr. Lanszki József, Máhl Ferenc, Dr. Mátrai Norbert, Dr. Medzibrodszky Endre, Meizl Ferenc, Mogyorósi Sándor, Dr. Molnár Viktor, Molnár Virág, Morandini Pál, Dr. Moskát Csaba, Nagy Tibor, Németh István, Obreczán László, Pellinger Attila, Petróczi Imre, Rózsa Lajos, Sári Gergő, Schmidtné Kővári Ilona, Dr. Solti Béla, Dr. Solti Győző, Somogyi Balázs, Prof. Somogyi Péter, Szabó Sándor, Szakál Mihályné, Szalai Gábor, Szász Benedek, Szelle Ernő, Szentendrey Géza, Prof. Székely Tamás, Dr. Szép Tibor, Dr. Sztipanov Jován, Szommer Tamás, Tóth László, Dr. Török János, Varga Péter, Varga Lajos, Vass Róbert, Ványi Róbert, Vigné Priznicz Tünde, Viszló Levente, Vizsnyovszki Viktória, Vönöczky Gábor, Dr. Vönöczky Katalin, Dr. Zoltán Attila, Zörinyiné Süle Ágnes
XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomás
Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület
MME Baranya Megyei HCs.
MME Budapesti HCs.
MME Gömör-Tornai HCs.
MME Kisalföldi HCs.
MME Komárom-Esztergom Megyei HCs.
MME Soproni HCs.
MME Szatmár-Beregi HCs.
MME Vas Megyei HCs.
MME Veszprém Megyei HCs.
MME Zalai Megyei HCs.
MME Zempléni HCs.
Országos Magyar Vadászkamara
Sefag Erdészeti és Faipari Zrt.
Száz Völgy Természetvédelmi Egyesületet
 
 
Vönöczky Schenk Jakab
Óverbász, 1876. június 2. – Kőszeg, 1945. február 22.

Schenk Jakab rendkívüli érdemeket szerzett élete és munkássága során. Nem csupán a madarak megfigyelésével, védelmével, kutatásával foglalkozott, hanem tudományos alapokra helyezve azt, megalapozta a jelenleg is folyó madárvonulás-kutatás módszerét Magyarországon. Különleges hangsúlyt fektetett a Kis-Balaton pusztulófélben lévő kócsagállományának megmentésére. A nemzetközi kongresszusok állandó résztvevője, számos európai ornitológiai szervezet tiszteletbeli illetve levelező tagja volt.

Schenk Jakab a Kis-Balatonon
Schenk Jakab a Kis-Balatonon

Madarak iránti érdeklődése már gyerekkorában kitűnt, szülőhelyéhez – Óverbászhoz – közeli nádasokba igen szeretett kijárni és figyelni a számára kedves állatokat. Figyelme tanulmányai alatt sem szűnt meg, kolozsvári egyetemi évei alatt kezdett el tudományosan is foglalkozni a madártannal. 1896 óta levelezett a Magyar Ornithológia Központtal, megfigyelési adatokat szolgáltatva a madárvonulás tudományos értékeléséhez. 1898. július 1-től már a Központ asszisztenseként dolgozott, feladatául a megfigyelési hálózat munkatársaitól beérkező adatlapok évi összegzését kapta. A századfordulóra érdeklődése teljesen a madárvilág felé fordult, a számtantanári oklevelét nem szerezte meg az egyetemen. A Központban asszisztensként egyre több feladatot látott el, 1905-től Herman Ottó mellett az Aquila folyóirat társszerkesztője és a cikkek németre fordítója, majd 1907-től annak szerkesztője volt.

Schenk Jakab    
Schenk Jakab (Vönöczky András családi gyűjteményéből)

Schenk Jakab vitathatatlan érdeme, hogy 1908-ban a világon harmadik országként, hazánkban is megkezdődhetett a dán tudós, Hans Christian Mortensen által 1899-ben megalkotott, tudományos alapokon nyugvó madárgyűrűzési módszer alkalmazása. Mint minden munkában, ebben is fáradhatatlan volt, a szervezési feladatok mellett a terepi munkában is aktívan részt vett, ilyenkor szinte állandóan vonaton ült, járta az ország jelentős fészkelő területeit és gyűrűzte a madarakat. Legkedvesebb munkaterülete mégis a Kis-Balaton volt, az itteni kócsagállomány megmentésére külföldi támogatókat is szerzett 1922-ben.


Schenk Jakab túzokokkal
(Feltehetően a Madártani Intézetnek helytadó Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kisérleti Állomáson, a Debrői úton, ma Herman Ottó út.)

A Központban végzett munkája a ranglétrán való előrelépését is szolgálta, 1918-ban titkárrá, majd 1927-ben igazgatóvá, 1936-ban főigazgatóvá nevezték ki. Igen nagy hangsúlyt fektetett a külföldi kapcsolatok bővítésére, a könyvtár és a folyóirat-állomány fejlesztésére is. 
A madarak vonulásáról 1928-ban készítette el híres térképét „Magyarországi madarak vándorútjai” címmel, mely szinte minden iskola falán megtalálható volt oktatási segédletként.

Magyarországi madarak vándorútjai 1928 Schenk Jakab
Magyarországi madarak vándorútjai 1928 Schenk Jakab

Számos cikket, értekezést, tudományos munkát írt, összeállította Magyarország madár fauna katalógusát (Fauna Regni Hungariae - Aves) illetve magyar madártan irodalmát 1910-ig. Jobban szeretett írni, mint előadni, de a kongresszusokon hazája iránti kötelességének érezte. Schenk Jakab német származása ellenére magyarnak érezte magát, mutatja ezt 1939-ben történt névmagyarosítása is. 


Schenk Jakab feleségével, Budapesti otthonukban
(Vönöczky András családi gyűjteményéből)

Amikor ideje csak engedte visszavonult ábrahámhegyi présházába, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a Balatonra. Barátjával és munkatársával, Csörgey Titusszal számos kedves órát töltöttek el Ábrahámhegyen. Emléküket kis emlékszoba őrzi.


Balatonrendesi hegyoldal 1928 (Fotó: Vönöczky Endre)
(Vönöczky András családi gyűjteményéből)

Kutatómunkáját hallatlan energiával végezte gyenge szíve és betegsége ellenére, még a háború alatt is. 1944 tavaszán a balatonfüredi Szívkórházban ápolták, majd fiához ment a nyugalmasabbnak ígérkező Kőszegre. A háború ezt a kis kedves várost is elérte, amelyet 1945. február 22-én bombatalálat ért. Ekkor oltotta ki a szívroham Vönöczky Schenk Jakab életét.

Vönöczky Lilla írása

Kapcsolódó oldalak, irodalom:

Schenk Jakabról:

Keve András: Vasvári Miklós, Vönöczky-Schenk Jakab és Dorning Henrik emlékezete, Állattani Közlemények 48. (1961)

Keve András, Sági Károly Jenő: Emlékezés Vönöczky Schenk Jakabra, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona, Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest, 2018.)

Letölthető leporelló

A magyarországi madárgyűrűzés története:

http://www.mme.hu/a_madargyuruzes_evszazada_magyarorszagon_1908_-_1973
http://www.mme.hu/a_madargyuruzes_evszazada_magyarorszagon_1974-2008

Madárgyűrűzők Magyarországon (1908-1950)

Vönöczky Lilla: A Magyar Ornithologiai Központ Története 1893-1944 (ELTE, szakdolgozat, 2009.)