Védett marad az év madara

Pont került annak a hónapok óta tartó szakmai vitának a végére, amelyben a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére az MME is részt vett. A vadászati és vadgazdálkodási szervezeteket is bevonó többoldalú megállapodás alapján továbbra is védett faj marad az egerészölyv, a barna rétihéja, a héja, a holló, a vadgerle, a fenyőrigó, a fürj és a nyuszt, valamint természetvédelmi oltalom alá kerül a menyét.

egerészölyvek (fotó: Csonka Péter)


Az egyeztetésben részt vevő szervezetek a szakmai érvek elemzését követően arra jutottak, hogy a megerősödött állományú nyári lúd vadászata – szigorú szabályozás és gyakori felülvizsgálat mellett – lehetséges. A megállapodás alapján a récék közül egyedül a tőkés réce marad vadászható, ugyanakkor a csörgő- és kerceréce felkerül a védett fajok közé.

Az MME végig kiállt amellett, hogy az apróvadállomány megfogyatkozásáért az agrárélőhelyek természeti állapotának általános leromlása és az apróvadpusztító mezőgazdasági technológiák a felelősek. Amíg ezeket a problémákat nem kezeljük, addig értelmetlennek látjuk a lényegesen kisebb hatással rendelkező tényezőket, így pl. a nemzetközi egyezmények által védett ragadozó madarakat, emlegetni az okok között. A vadászati és a természetvédelmi szervezetek is egyetértettek abban, hogy tudományos monitoring vizsgálatok és célzott kutatások szükségesek az érintett állatcsoportok (apróvadak, ragadozó emlős- és madárfajok) állományviszonyainak és egymáshoz való kapcsolatának tisztázáshoz. Ugyancsak egyetértés mutatkozott abban, hogy közösen kell lobbizni a páratlan hazai agrártáj biodiverzitásának megőrzéséért.

Horváth Márton, az MME fajvédelmi csoportvezetője hangsúlyozta: „Fontos eredmény, hogy szakmai konszenzus alapján sikerül megőriznünk a vitatott madárfajok védett státuszát. A néhány vadászható madárfaj esetében pedig kiemelten szükséges, hogy a hatóságok fokozottan ügyeljenek a szabályok szigorú betartatására.”

A Vidékfejlesztési Minisztérium által koordinált szakmai párbeszéd nyomán létrejött megállapodásban az MME mellett részt vettek az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a WWF Magyarország, a Szent István Egyetem, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem képviselői is. A szakmai grémiumot a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek képviselői is segítették.

„A MME számára a megállapodás legfontosabb értéke, hogy a munkacsoportban részt vevő szervezetek a jövőben együtt hatékonyabban tudnak dolgozni a természetvédelem és a vadgazdálkodás közös problémáinak megoldásáért.” – mondta Halmos Gergő, a civil szervezet ügyvezető igazgatója.

A megállapodás itt olvasható >>





Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!






Halmos Gergő, Horváth Márton, Szász Péter
A fenti kis képen egerészölyvek láthatók
(Fotó:
Csonka Péter)


Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.