Védett marad az év madara

Pont került annak a hónapok óta tartó szakmai vitának a végére, amelyben a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére az MME is részt vett. A vadászati és vadgazdálkodási szervezeteket is bevonó többoldalú megállapodás alapján továbbra is védett faj marad az egerészölyv, a barna rétihéja, a héja, a holló, a vadgerle, a fenyőrigó, a fürj és a nyuszt, valamint természetvédelmi oltalom alá kerül a menyét.

egerészölyvek (fotó: Csonka Péter)


Az egyeztetésben részt vevő szervezetek a szakmai érvek elemzését követően arra jutottak, hogy a megerősödött állományú nyári lúd vadászata – szigorú szabályozás és gyakori felülvizsgálat mellett – lehetséges. A megállapodás alapján a récék közül egyedül a tőkés réce marad vadászható, ugyanakkor a csörgő- és kerceréce felkerül a védett fajok közé.

Az MME végig kiállt amellett, hogy az apróvadállomány megfogyatkozásáért az agrárélőhelyek természeti állapotának általános leromlása és az apróvadpusztító mezőgazdasági technológiák a felelősek. Amíg ezeket a problémákat nem kezeljük, addig értelmetlennek látjuk a lényegesen kisebb hatással rendelkező tényezőket, így pl. a nemzetközi egyezmények által védett ragadozó madarakat, emlegetni az okok között. A vadászati és a természetvédelmi szervezetek is egyetértettek abban, hogy tudományos monitoring vizsgálatok és célzott kutatások szükségesek az érintett állatcsoportok (apróvadak, ragadozó emlős- és madárfajok) állományviszonyainak és egymáshoz való kapcsolatának tisztázáshoz. Ugyancsak egyetértés mutatkozott abban, hogy közösen kell lobbizni a páratlan hazai agrártáj biodiverzitásának megőrzéséért.

Horváth Márton, az MME fajvédelmi csoportvezetője hangsúlyozta: „Fontos eredmény, hogy szakmai konszenzus alapján sikerül megőriznünk a vitatott madárfajok védett státuszát. A néhány vadászható madárfaj esetében pedig kiemelten szükséges, hogy a hatóságok fokozottan ügyeljenek a szabályok szigorú betartatására.”

A Vidékfejlesztési Minisztérium által koordinált szakmai párbeszéd nyomán létrejött megállapodásban az MME mellett részt vettek az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a WWF Magyarország, a Szent István Egyetem, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem képviselői is. A szakmai grémiumot a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek képviselői is segítették.

„A MME számára a megállapodás legfontosabb értéke, hogy a munkacsoportban részt vevő szervezetek a jövőben együtt hatékonyabban tudnak dolgozni a természetvédelem és a vadgazdálkodás közös problémáinak megoldásáért.” – mondta Halmos Gergő, a civil szervezet ügyvezető igazgatója.

A megállapodás itt olvasható >>





Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!






Halmos Gergő, Horváth Márton, Szász Péter
A fenti kis képen egerészölyvek láthatók
(Fotó:
Csonka Péter)


Kapcsolódó hírek

Rönkdepó (Fotó: Orbán Zoltán)

Nem csitulnak a kedélyek az augusztus 4-én megjelent tűzifarendelet kapcsán. Miközben az Agrárminisztérium képviselői a jogszabály szövegétől egyre távolodó magyarázatokat tesznek közzé, a rendelet visszavonására irányuló civil aláírásgyűjtéshez öt nap alatt több, mint 100 000-en csatlakoztak.

Erdőirtás (Fotó: Orbán Zoltán)

Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt. A rendelet egyértelműen veszélyezteti hazánk legértékesebb erdeinek állapotát, és rendkívül súlyos élőhelyvesztést eredményezhet. A WWF Magyarország, az MME és más zöld szervezetek nyílt...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fővárosi Központi Irodája munkatársat keres, heti 40 órás pénzügyi projektasszisztensi munkakör betöltésére az Egyesület pályázati projektjeivel, kiemelten az EU LIFE programja által támogatott projektekkel kapcsolatos feladatok ellátására.