A lakossággal a fészkelő baglyok nyomában – I. erdei fülesbagoly

Legutóbb a telelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kértük a lakosság segítségét idén januárban, ami rendkívül sikeres volt. A pozitív tapasztalatok alapján folyatni szeretnénk a közös munkát két, lakott területen is gyakori fészkelő bagolyfaj – elsőként az erdei fülesbagoly (májusban pedig majd a füleskuvik) kapcsán.  

Erdei fülesbagoly balkonládában fejlődő fiókái (Fotó: Monoki Ákos)

 

"Amikor még nem tudtam milyen a kisbaglyok hangja és el nem
tudtam képzelni ki a franc hintázik éjszaka a parkban"
(hozzászólás az MME Facebook oldalán)


Amennyiben csatlakozni kíván a felméréshez, kérjük, ezt az internetes Google jelentőlapot használja, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2
(a cikk közepén részletesen is olvashat az adatok beküldéséről)

 

Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?

Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában (Battonyán >>, Makón >>, Szegeden >>)  is megtelepedhet. 

Dolmányos varjú fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)
A lakott területeken élő varjúfélék fészkei alapvetően járulnak hozzá az erdei
fülesbaglyok települési költéséhez – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

Dolmányos varjú fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)

Dolmányos varjú fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)

Dolmányos varjú fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)

Szarka fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)

Szarka fészke településen (Fotó: Orbán Zoltán)

Szarka fészke települési fenyő csúcsában (Fotó: Orbán Zoltán)

Vetésivarjú-telepen is számíthatunk erdei fülesbagoly megtelepedésére (Fotó: Orbán Zoltán)

Vetésivarjú-telepen is számíthatunk erdei fülesbagoly megtelepedésére (Fotó: Orbán Zoltán)

Utcai fasorban költő erdei fülesbagoly (Fotó: Orbán Zoltán)
A fészekalbérlet mellett az erdei fülesbagoly korhadt faüregben, vastag törzsű fák
ágvillájában is költhetnek – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Utcai fasorban költő erdei fülesbagoly (Fotó: Orbán Zoltán)

Utcai fasorban költő erdei fülesbagoly (Fotó: Orbán Zoltán)

Vércse költőládák települési fasorba kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán)
De érdemes figyelni, fülelni olyan parkokban, utcai fasorokban is,
ahol vércse költőládák vannak kihelyezve, mert ...


... az erdei fülesbagoly ebbe a madárvédelmi eszközbe is beköltözik
(Fotó, videó: Orbán Zoltán)

 

Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg áprilistól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:


Ezen a videón nem csak hallható, de látható is egy szüleit hívó erdeifülesbagoly-fióka
(Forrás: YouTube)

 

Ott, ahol az előző évben, években költött erdei fülesbagoly, idén is számítani lehet a madarak jelenlétére, ezért különösen érdemes figyelni.


Ha a madarak a hosszú hetek, hónapok, évek alatt már megszoktak bennünket,
és tudják, hogy nem kell tőlünk tartaniuk, alkalmanként nappal is
megpillanthatjuk őket, ...


... különösen akkor, ha az egyébként békésen nappalozó madarat a szarkák és
varjak is felfedezték, és nagy zajjal zaklatják
(Videók: Orbán Zoltán)

 

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2

 

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A nemrégiben elkészült 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>

 

Miért fontosak ezek?

A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

Miért jó nekünk a baglyok közelsége?

Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelőcsapatok januári felmérése kapcsán írt összesítő beszámolónkban.

 

Mikor tudok meg összesített eredményeket?

A költési időszak vége felé, várhatóan 2018. július közepén, amiről természetesen az MME honlapján, illetve a bagolyszámlálók Facebook oldalán is beszámolunk.

 

Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?

A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/

 

Miként lehet segíteni a baglyok megtelepedését?

Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy erdeifülesbagoly-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsen bagolyetető egérvárat.

A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár ideális műfészek az erdei fülesbagloyk számára (Fotó: Orbán Zoltán).
A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár ideális
műfészek az erdei fülesbaglyok számára (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
 
 
Kovács Ágnes – Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.