A lakossággal a fészkelő baglyok nyomában – I. erdei fülesbagoly

Legutóbb a telelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kértük a lakosság segítségét idén januárban, ami rendkívül sikeres volt. A pozitív tapasztalatok alapján folyatni szeretnénk a közös munkát két, lakott területen is gyakori fészkelő bagolyfaj – elsőként az erdei fülesbagoly (májusban pedig majd a füleskuvik) kapcsán.  

Erdei fülesbagoly balkonládában fejlődő fiókái (Fotó: Monoki Ákos)


"Amikor még nem tudtam milyen a kisbaglyok hangja és el nem
tudtam képzelni ki a franc hintázik éjszaka a parkban"
(hozzászólás az MME Facebook oldalán)


Amennyiben csatlakozni kíván a felméréshez, kérjük, ezt az internetes Google jelentőlapot használja, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2
(a cikk közepén részletesen is olvashat az adatok beküldéséről)

 

Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?

Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában (Battonyán >>, Makón >>, Szegeden >>)  is megtelepedhet. 

Dolmányos varjú fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)
A lakott területeken élő varjúfélék fészkei alapvetően járulnak hozzá az erdei
fülesbaglyok települési költéséhez – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

Dolmányos varjú fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)

Dolmányos varjú fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)

Dolmányos varjú fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)

Szarka fészke lakótelepen (Fotó: Orbán Zoltán)

Szarka fészke településen (Fotó: Orbán Zoltán)

Szarka fészke települési fenyő csúcsában (Fotó: Orbán Zoltán)

Vetésivarjú-telepen is számíthatunk erdei fülesbagoly megtelepedésére (Fotó: Orbán Zoltán)

Vetésivarjú-telepen is számíthatunk erdei fülesbagoly megtelepedésére (Fotó: Orbán Zoltán)

Utcai fasorban költő erdei fülesbagoly (Fotó: Orbán Zoltán)
A fészekalbérlet mellett az erdei fülesbagoly korhadt faüregben, vastag törzsű fák
ágvillájában is költhetnek – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Utcai fasorban költő erdei fülesbagoly (Fotó: Orbán Zoltán)

Utcai fasorban költő erdei fülesbagoly (Fotó: Orbán Zoltán)

Vércse költőládák települési fasorba kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán)
De érdemes figyelni, fülelni olyan parkokban, utcai fasorokban is,
ahol vércse költőládák vannak kihelyezve, mert ...


... az erdei fülesbagoly ebbe a madárvédelmi eszközbe is beköltözik
(Fotó, videó: Orbán Zoltán)

 

Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg áprilistól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:


Ezen a videón nem csak hallható, de látható is egy szüleit hívó erdeifülesbagoly-fióka
(Forrás: YouTube)

 

Ott, ahol az előző évben, években költött erdei fülesbagoly, idén is számítani lehet a madarak jelenlétére, ezért különösen érdemes figyelni.


Ha a madarak a hosszú hetek, hónapok, évek alatt már megszoktak bennünket,
és tudják, hogy nem kell tőlünk tartaniuk, alkalmanként nappal is
megpillanthatjuk őket, ...


... különösen akkor, ha az egyébként békésen nappalozó madarat a szarkák és
varjak is felfedezték, és nagy zajjal zaklatják
(Videók: Orbán Zoltán)

 

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2

 

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A nemrégiben elkészült 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>

 

Miért fontosak ezek?

A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

Miért jó nekünk a baglyok közelsége?

Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelőcsapatok januári felmérése kapcsán írt összesítő beszámolónkban.

 

Mikor tudok meg összesített eredményeket?

A költési időszak vége felé, várhatóan 2018. július közepén, amiről természetesen az MME honlapján, illetve a bagolyszámlálók Facebook oldalán is beszámolunk.

 

Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?

A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/

 

Miként lehet segíteni a baglyok megtelepedését?

Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy erdeifülesbagoly-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsen bagolyetető egérvárat.

A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár ideális műfészek az erdei fülesbagloyk számára (Fotó: Orbán Zoltán).
A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár ideális
műfészek az erdei fülesbaglyok számára (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
 
 
Kovács Ágnes – Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte a világ egyik legszebb hangú madarának, a fülemülének az éneke. Hallgassa meg Ön is! Az MME minden év áprilisában és májusában Fülemülék éjszakája programokkal várja az érdeklődőket. A hírt folyamatosan frissítjük az új helyszínekkel, kérjük kövesse nyomon a változásokat! Frissítve: 2018.04.20 12:00

Átadó ünnepség a tanösvény elején (fotó: Halpern Bálint)

Április 15-én, vasárnap átadtuk a pesthidegkúti Vöröskő-váron megépült Jane Goodall Tanösvényt.

A földikutya az év emlősállata 2018-ban, s valóban nagyon nehéz megpillantani az idei évben a pódiumra emelt állatot. Április 14.-én szombaton bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy „kísértse a szerencséjét”, ha ellátogat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság „Csillagséták nemzeti parkjainkban: Föld alatt és föld felett” című rendezvényére.