Vörösbegy
Vörösbegy

Nevek és kódok

Magyar név
Vörösbegy
Tudományos név
Erithacus rubecula
Angol név
European Robin
EURING-kód
10990
HURING-kód
ERIRUB

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Rigófélék
Turdidae

Testméretek

Testhossz (cm)
14-14
Szárny fesztávolság (cm)
20-22
Hím tömege (g)
15-21
Tojó tömege (g)
14-19

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Elterjedt költőfajunk, szinte minden élőhelyen találkozhatunk vele, de állománya a bokros, dombvidéki környezetben a legsűrűbb. Hazánkban erdei környezetben a vörösbegy a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de olykor apró csigákat is fogyaszt. A hideg idő beálltával bogyókat, gyümölcsöket is szedeget. Vonuló, a nálunk telelő példányok jelentős része Európa északabbi térségeiből érkezik hozzánk.  Az etetőkön is gyakori.

Élőhelye, költése:

Egész Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nagy területén fészkel. Parkokban, arborétumokban, kertekben, patakpartokon, erdőkben, évente kétszer költ. A gyökerekből, fűszálakból, levelekből, mohából és pehelytollakból készülő fészket a tojó építi parfal vagy épület üregébe. Elfoglalja a mesterséges „C-típusú” odút is. 4-8 tojásán a tojó egyedül kotlik, miközben a hím eteti párját és énekelve a revírt őrzi.


Kifejlett vörösbegy


Fiatal vörösbegy

 

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 306 000 - 409 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt növekedést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: március-október hónapokban, kis számban át is telel


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési és a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 


Vörösbegy téli bokor ágán üldögél (Videó: Orbán Zoltán).


Vörösbegy talajetetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Vörösbegy vaj etetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Vörösbegy alma-etetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Vörösbegy etetőtálcán (Videó: Orbán Zoltán).


Vörösbegy talajetetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Vörösbegy vajat csipeget (Videó: Orbán Zoltán).


Erdei egér és vörösbegy egérvár talajetetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Vörösbegy és széncinege harkályetetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Vörösbegy esti szürkületben fürdik (Videó: Orbán Zoltán).


Éneklő vörösbegy (Videó: Orbán Zoltán).

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2018) Magyarország madarai: Vörösbegy. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-erirub Letöltés dátuma: 2018-08-18