Gyöngybagoly
Gyöngybagoly

Nevek és kódok

Magyar név
Gyöngybagoly
Tudományos név
Tyto alba
Angol név
Barn Owl
EURING-kód
07350
HURING-kód
TYTALB

Rendszertan

Rend
Bagolyalakúak
Strigiformes
Család
Gyöngybagolyfélék
Tytonidae

Testméretek

Testhossz (cm)
33-35
Szárny fesztávolság (cm)
85-93
Hím tömege (g)
240-350
Tojó tömege (g)
240-350

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
100 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Főleg pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkozik, ezért a fészekalj nagysága nagymértékben függ a mezei pocok állományától, de apróbb énekesmadarakat is elejt. Két alfaja fordul elő hazánkban. A sárgás, narancssárgás mellű alfaj elterjedtebb, míg a fehér mellű alfaj igen ritka, leginkább Dél-Dunántúlon fordul elő, a két alfaj kereszteződései is megfigyelhetők. Szív alakú arcfátyláról könnyen felismerhető. Írisze sötét. Európai állománya csökken, melynek oka elsősorban a tanyasi, extenzív mezőgazdálkodás csökkenése, valamint a külterjes állattartás csökkenése. Jelentős veszélyező tényező a faj számára az utakon történő elütés, a másodlagos mérgezés és a nyestek predációja.

Élőhelye, költése:

Templomtornyok, padlások, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madara. Leginkább a nyílt mezőgazdasági területeket kedveli, ezáltal kötődik az emberi jelenléthez. A zárt erdőket, valamint a 3000 méter tengerszint feletti magasságot elkerüli. Elfoglalja a mesterséges költőládákat is, de gyakran költ elhagyott épületek padlásterében, templomtornyokban. Táplálékban gazdag időszakban hamarabb kezdi meg költését, ilyenkor előfordul másodköltése is. A fészekalj általában 4-9 tojásból áll, melyeken rendszerint a tojó kotlik, a hím pedig a táplálékszerzésben segít.


Kifejlett gyöngybagoly


Gyöngybagoly fiókák

 

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 800 - 1 000 párra tehető (2005-2007), az országos állományváltozás trendje nem ismert (2000-2012, nincs elegendő adat).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Gyöngybagoly. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-tytalb Letöltés dátuma: 2019-04-19