Mi zajlik a cinegefészekben? - bepillantás egy ablakodú életébe

A madárfészkekben zajló események a szülőmadarak érzékenysége, a nehéz megközelíthetőség vagy rejtettség miatt nehezen megfigyelhetőek. Pedig van mit látni még egy olyan gyakori faj esetében is, mint a széncinege!

Széncinege üveg oldalú ablakodúban (Fotó: Orbán Zoltán).


A fészkek életének megfigyelésében nem csak a mind kisebb, automatikus vagy távirányítható digitális kamerák (a cikkben látható videó egy GoPro Hero4 Black kamerával készült), de az odúköltők esetében egy különleges, a kamerák árának töredékébe kerülő mesterséges odú is a rendelkezésünkre áll a Madárbarát kert programban.
 

Mik azok az ablakodúk?

Olyan deszkából készült mesterséges odúk, melyek egyik oldala a hagyományos megoldástól eltérően nem fa, hanem üveg. Ezek az eszközök elsősorban nem a klasszikus, tömeges madárvédelem, hanem ablakra szerelve a környezeti nevelés, az ismereterjesztés, és akár az ökoturizmus eszközei.

Üveg oldalú ablakodú oldaltakarással (Fotó: Orbán Zoltán).
Cikkünkben ez az üveg oldalfalú ablakodú szerepel; itt még a madaraknak a fiókák
kikeléséig és a megfigyelési szünetekben kellő nyugalmat biztosító oldaltakarással.
Az odú oldalára csavarozott beülőág nem része az MME boltban vásárolható
odúknak, ezt a jobb megfigyelhetőség érdekében szereltük fel. Az ablakodúk
használatának részleteiről és beszerzéséről itt olvashat >>. Az odú alatt
ablakgyíkvár látható; erről a más állatcsoport-védelmi eszközről a
közeljövőben számolunk majd be. 2 fotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Üveg oldalú ablakodú oldaltakarással (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mi zajlik a cinegefészekben?

Ha kívülről figyeljük egy fiókás cinegeodú életét, akkor azt látjuk, hogy a két szülő szinte folyamatosan hordja az apró ízeltlábúakból és hernyókból álló táplálékot. Bebújnak a röpnyíláson, majd néhány másodperccel később távoznak. Néha azonban hosszabb időt, akár perceket is bent töltenek, alkalmanként pedig a távozó madár csőrében mintha lenne is valami. Mit csinálnak a fészekben és mit hoznak ki? - többek között ezt is bemutatja az alábbi kisfilm.

Figyeljük meg a felvételeken, hogy a madarak nem véletlenszerűen közelítik meg a fészket, hanem az odú szomszédságában levő bokorból, a kedvenc megfigyelőágukról. Innen jól rejtve vehetik szemügyre a környéket, hogy nem látja-e őket ragadozó. Ha nem, akkor repülnek az odúhoz, és a lehető leggyorsabban besurrannak a röpnyíláson. Látni fogjuk (1:47-nél), hogy utóbbi nem mindig megy probléma nélkül. Van, hogy a madarak is hibáznak, és csak többszöri próbálkozásra sikerül bejutniuk.


Széncinege költése üveg oldalú ablakodúban. Lejátszáskor a minőséget érdemes
HD-ra állítani! (Videó: Orbán Zoltán)

 

Küzdelem a fiókák egészségéért

A fiókák sikeres kirepülését követően az ablakodúból eltávolított fészek meglepően tiszta, ürüléktől mentes volt (ez általánosan jellemző a cinegékre).

Széncinege elhasználódott fészke a fiókák kirepülése után (Fotó: Orbán Zoltán).
Első pillantásra a legfontosabb különbség a frissen elkészült, még nem használt
fészekhez képest az, hogy a költés végére a fészekanyag a fiókák és a
szülők súlyától felére-harmadára lapul és a fészekcsésze teljesen
eltűnik (Fotók: Orbán Zoltán).

Széncinege elhasználódott fészke a fiókák kirepülése után (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege elhasználódott fészke a fiókák kirepülése után (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ez az ürülékmentesség a fiatalok és a szülők elképesztő együttműködésének köszönhető - ezt láthatjuk a videó első fészekjelenetében.

Az etetést követően a szülőmadár figyeli a fiókát, hogy az ürít-e? Ehhez a kismadár szó szerint fejre áll, és egy hatalmas, a felnőttekénél jóval nagyobb ürülékcsomót présel ki a kloákáján. Az ürülék azért nagyobb a szülőkénél, mert míg azok repülés közben, illetve az ágak között keresgélve folyamatosan, a tollazat beszennyezése nélkül üríteni tudnak, a fészekben ülő fiókák ezt viszont nem tudják megtenni, ezért több "adag" is összegyűlik az emésztőrendszerükben.

És most következik a legelképesztőbb dolog! Ahhoz ugyanis, hogy az alapállapotban laza szerkezetű ürülék szállítható, és a fészektől távolabb ledobható legyen, ezt egy erős, rugalmas hártya tartja egyben. A fiókák szervezete ezzel a tulajdonsággal csak a kirepülésig rendelkezik, ezt követően - mivel erre már nincs szükség - a képesség elveszik.

Széncinege elhasználódott fészke a fiókák kirepülése után (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ürülékmentes fészek azonban nem tiszta fészek! Ha megfordítjuk az odúból
eltávolított fészekanyagot, akkor ebben (valamint az odú alján) korpaszerű
törmeléket, a fiókák növekvő tollainak tolltok darabkáit találjuk.
2 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Széncinege elhasználódott fészke a fiókák kirepülése után (Fotó: Orbán Zoltán).

Lágybábok és -lárva elhasználódott széncinegefészek törmelékéből (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ürülék eltávolítása ellenére is jelen lévő szerves hulladék olyan lebontó
szervezeteket és élősködőket vonz, amik a fiókák számára is veszélyt jelenthetnek.
A fészekanyagból és az odúban maradt, átszitált törmelékből több légybáb, valamint
egy termetes -lárva került elő. 5 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán). 

Lágybábok és -lárva elhasználódott széncinegefészek törmelékéből (Fotó: Orbán Zoltán).

Lágybábok és -lárva elhasználódott széncinegefészek törmelékéből (Fotó: Orbán Zoltán).

Lágybábok és -lárva elhasználódott széncinegefészek törmelékéből (Fotó: Orbán Zoltán).

Lágybábok és -lárva elhasználódott széncinegefészek törmelékéből (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ezért az etető madarak nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a sok munkával összeszedett táplálék a tátogó torkokba, ne pedig a fészek aljára kerüljön. A videó utolsó odúbelsőt mutató részében láthatjuk, hogy a szülőmadár több mint egy percet tölt a fészekben, szó szerint a bemászik a fiókák közé, alá, és ott keresgél. Valószínűleg ekkor szedi össze a lehullott táplálékot; esetleg megöli a szem elé kerülő élősködőket; figyeli, hogy valamelyik fióka nem sumákolta-e el az ürülékcsomó átadását; illetve az is elképzelhető, hogy ez a stimulálás ösztönzi is a fiókák ürítését.

 

Szokatlan látogató az odúban

Az ablakodú kitakarítását követően néhány nappal, egy éjszakai ellenőrzéskor (majd ezt követően több alkalommal is) egy meztelencsiga mászott az odú alján. Ez a megfigyelés azért érdekes, mert ennek az állatcsoportnak a megjelenése lehet az egyik oka az odúkban alkalmilag tapasztaltható fiókapusztulásnak.

Meztelencsiga üveg oldalú ablakodúban, éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).
A talajon költő kistestű énekeseknél (például a cigánycsukoknál) bizonyított, hogy
a fészekre mászó csigák nyálkája a fiókák elhullását, valószínűleg fulladását

okozhatja. Ha a csigák feljutnak, és akár rendszeresen felkeresik az
odúkat, akkor ez a jelenség ezekben is előfordulhat.
4 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Meztelencsiga üveg oldalú ablakodúban, éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Meztelencsiga üveg oldalú ablakodúban, éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

Meztelencsiga üveg oldalú ablakodúban, éjjel (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2015-ben már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!
 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása mellett MME tagsággal és többféle támogatással is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Európai Madármegfigyelő Napok (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 6-7-én kerül sor. A programhelszínekért görgessen lejjebb! Frissítve: 2018.09.24 13:19

Rakonczay Zoltán (Fotó: Orbán Zoltán)

Mély megrendüléssel értesültünk, hogy életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tiszteletbeli elnöke, alapító tagja, az 1. sorszámú tagkártyánk birtokosa, akinek kiemelkedő szerepe volt egyesületünk megalakulásában és a hazai természetvédelmi intézményrendszer és védett terület hálózat kialakításában.

Az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoport kétnapos madárismereti képzést rendez „Kezdő madarász vagyok” címmel.