Odúkihelyezés

A mesterséges odúk egyik legnagyobb előnye, hogy ezek a madarak nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönhetően nemcsak fákon, hanem szinte bárhol alkalmazhatóak.

"D" típusú mesterséges odú kihelyezése (Fotó: Orbán Zoltán).


Mikor helyezzük ki az odúkat?

Az új odúk telepítésének legjobb időszaka a szeptember-november. Ennek fő oka, hogy az odúkat a madarak nemcsak a költési, de a telelési időszakban is használják éjszakázásra. Természetesen odút kihelyezni soha nincs késő, akár nyár közepén is érdemes erre időt szánni, mert az énekesmadarak évente akár háromszor is költhetnek.

Merre nézzen az odú?

Általános javaslat, hogy az odúk röpnyílása lehetőleg ne észak felé nézzen, mert ezeknél nagyobb esély van a beázásra, ami a hideg széllel együtt hátrányosan befolyásolja az odúk mikroklímáját, különösen télen, amikor a cinegék előszeretettel éjszakáznak akár csoportosan is ezekben.

Kihelyezési magasság és rögzítés

A hagyományos, kerek röpnyílású „A-B” és „D” odúk esetében a kihelyezési magasság általában 2–8 m között van (lásd a táblázatot), de több faj beköltözik alig méteres, mellmagasságban lévő odúkba is. Ezek az odúk függesztettek, drót és szükség esetén kampó segítségével faágra, ágcsonkra akasztva telepítendők. Az odúnak nem kell feltétlenül a fatörzsnek támaszkodnia, azok megfelelően erős ágakra is függeszthetők, a lengő mozgás a madarakat nem zavarja.

A félig nyitott előoldalú „C” odúk esetében a minimum kihelyezési magasság 0,5 m is lehet (lásd a táblázatot). Lakott területeken, ahol sok a macska, ezeket kiegészítő védelem nélkül elsősorban az eresz magasában szoktuk alkalmazni, a kisragadozók benyúlását megakadályozó drót és tüskés ág előtét alkalmazásával azonban térd- és mellmagasságba, bokrokba, sövényekbe is telepíthetők (erről később még lesz szó).

C típusú odú eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
"C" odú hagyományos elhelyezése eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A nagy méretű és nehezebb „D” odúk (különösen tömeges kihelyezés esetén) biztonságosan és időtakarékosan már nem mindig helyezhetők ki szegelés nélkül. Amennyiben ezt a megoldást kell alkalmaznunk, fontos, hogy vegyük figyelembe a fa növekedésével járó feszítő erőt, ami már egy-két év alatt is kiszakíthatja a szegeket, az odú leesését okozva. Ezt úgy kerülhetjük el, ha az odúhoz csavarozott léc előfúrt lyukain keresztül a 3-4 szeget csak félig, kétharmadig ütjük be. A kiálló szegrészt a növekedő fatörzs 4-6 év alatt húzza csak át a deszkán, így az odú leesése késleltethető.

A táblázatban ismertetett alaptípusok mellett számos egyéb mesterséges odú, és a madarak megtelepítését segítő eszköz, megoldás létezik. Ezekről tájékozódhat odú honlapunkon és az MME bolt weboldalán.

Egyesével és csoportosan is

Az azonos típusú mesterséges odúkat hagyományosan egyesével, egymástól 15-20 m távolságra szoktuk kihelyezni. Ez alól létezik kivétel: a több "B" típusú lakókamrát tartalmazó veréblakótelep-odú, illetve a mesterségesodú-fa. Utóbbi esetében egyetlen nagy méretű fára, egymás alá, mellé és fölé több, akár 4-6 "B", "D"/seregély és "D"/búbosbankaodút (vagy szalakóta-, füleskuvikodút) akaszthatunk. Ezzel a megoldással a természetes harkályfák, a fakopáncsok által sűrűn kilyuggatott nagyméretű fák kínálta természetes, sűrű fészkelőhelykínálatot tudjuk utánozni.

Kaszálatlan rovarmenedék gyepfolt egy Madárbarát kertben (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ilyen harkályfák néhány méteres szakaszán akár
5-10 db különböző méretű odú is várja a verebeket,
cinegéket, seregélyeket, denevéreket és méheket,
melyek meglehetős békességben képesek
egymás közelében elfoglalni ezeket
(Fotó: Orbán Zoltán).


Ezen a mesterségesodú-fán három "D"/búbosbankaodú (kétoldalt és lent középen),
és egy "D"/seregélyodú (fent középen) van. Ezeket a fa teljes magasságába
jobban szétszórva, és akár még nagyobb számban, egy-két "B" odúval
kiegészítve is ki lehetne helyezni (Videó: Orbán Zoltán).

 

Az ilyen odúfákkal különösen a lakott területek "odúínséges" környezetében tudunk nagyobb fajgazdagságot és egyedsűrűséget elérni, ami különösen jó madármegfigyelési, fotózási és videózási, valamint környezeti nevelési és turizmusfejlesztési lehetőséget is jelent.

Sövény- és bokorodú megoldások

A lakosság legkedveltebb madarai közé tartozó ökörszem és vörösbegy ősztől kora tavaszig gyakori vendége a lakott területeknek, az etetőknek és itatóknak, költési időszakban viszont alig vagy egyáltalán nem találkozhatunk velük. Ennek egyik fő oka, hogy ez a két, talajon vagy talajközelben fészkelő madár a gondozott parkokban, kertekben nem talál olyan kellően nagy kiterjedésű, a tövüknél is széles és sűrű bokrosokat, ahol biztonságban építhetné meg fészkét.


A téli kertek, parkok egyik leglátványosabb madara a vörösbegy
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Pedig a macskák és a szárnyas ragadozók jelentette veszély a fiatalok kirepülését követően jelentősen csökken, mivel a bujkáló életmódot folytató vörösbegy és ökörszem fészket elhagyó fiókái számára a fészkelésre egyébként nem alkalmas bokrok már kellő védelmet nyújthatnak. Ezért ha valahogy meg tudnánk oldani, hogy a fészkek biztonságban legyenek, akkor jó eséllyel a jelenleginél nagyobb számban költhetnének ezek a madarak is a közelünkben – újabb megfigyelési élményekkel gazdagítva életünket. Szerencsére ehhez rendelkezésünkre áll egy olyan mesterségesodú-típus, ami térd- és derékmagasság közé kihelyezve, némi kiegészítéssel ennek a két fajnak a költését is segítheti. 

A felnyírt, nem kellően széles bokrok, bokrosok nem alkalmasak a madarak, különösen a talajközelben fészket építő fajok költésére (Fotó: Orbán Zoltán).
A felnyírt, nem kellően széles bokrok, bokrosok nem alkalmasak a madarak, különösen
a talajközelben költő fajok fészeképítésére (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Megoldások „C” odú talajközeli alkalmazásához

A Madárbarát kert program résztvevőit is segítő MME web boltban beszerezhető hagyományos, fatetős "C" odú (elsősorban eresz alatti kihelyezéshez)  és időjárásállóbb fémburkolattal borkolt tetejű „C” odú nem a harkályok által készített természetes odúkat utánozza, hanem a szikla- és partfalak, korhadt törzsek esőtől védett üregeit. Ezért ezen az eszközön nem szűk, kerek röpnyílás található, hanem előlapjának felső fele teljes egészében nyitott. Lakott területeken eddig ezt az odút – éppen védtelensége miatt – szinte kizárólag az épületek eresze alá, magasra kihelyezve használtuk, elsősorban házi rozsdafarkú megtelepítésére.

"C" odú panelház erkélyén (Fotó: Orbán Zoltán).
"C" odú Madárbarát panel erkélyén (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Talajközeli alkalmazás esetében a dolog lényege az, hogy az odú félig nyitott előlapját valamilyen módon megvédjük a ragadozóktól úgy, hogy közben ne gátoljuk a vörösbegyek és ökörszemek mozgását, illetve megtartsuk a mesterséges fészkelőhely számukra fontos nyitottságát. A feladat csak első pillantásra tűnik lehetetlennek – a megoldás valójában roppant egyszerű, és ráadásul legalább kétféle módszer között is választhatunk.

Az odúkat elvileg tüskés, tövises növényzetbe is kitehetjük, ilyenkor nincs szükség az alábbiakban leírtakra, de akinek már volt dolga ilyen cserjével, az tudja, hogy ezekről egy-egy ágat levágni sem egyszerű, nemhogy az ágak sűrűjébe karnyi mélységbe nyúlva hosszasan matatni. Ezért jobb, ha „békésebb” bokrot választunk és az alábbi megoldások valamelyikét alkalmazzuk.

 

Rögzített kihelyezés

Az első, az odúk ellenőrzését és takarítását kevésbé támogató (ezért kevéssé ajánlott) módszer olyan bokrokban, sövényekben alkalmazható, ahol az odú a cserje belsejébe helyezhető ki úgy, hogy a sűrű ágak a bejárati oldalt is legalább jó arasznyi mélységben takarják.

A „C” odú kirakásához egy metszőollóra, kombinált vagy harapófogóra, némi vékony, de erős lágy drótra, és körülbelül 20–25 szál kisujjnyi vastagságú, 25–30 cm hosszútövises ágra (a fotókon tűztövis) van szükség (Fotó: Orbán Zoltán).
A rögzített "C" bokorodú kihelyezésének lépései 9 fotón - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Első lépésben rögzítsük az odút egy kellően erős függőleges ághoz vagy ágak összekötözött nyalábjához. Ehhez érdemes alul és felül is átfúrni az odú hátoldalán lévő tartólécet és a lyukakon átvezetni a drótot (Fotó: Orbán Zoltán).

A hosszú, erős és hegyes tövisek szárnyas és szőrmés ragadozót egyaránt távol tartanak az odútól (Fotó: Orbán Zoltán).

A bokor mélyére kihelyezett "C" odút körülvevő ágak kellő mennyiségű rögzítési pontot kínálnak a tövisfal rögzítéséhez (Fotó: Orbán Zoltán).

A tövises ágakat kötözzük az odú két oldala mellett és a bejárata előtt felnyúló ágakra úgy, hogy ezek alulról, felülről, oldalról és szemből is megakadályozzák a ragadozókat az odúba nyúlásban. Ügyeljünk arra, hogy a "tövisfalban" legyen akkora bebúvórés, amin keresztül a madarak közlekedni tudnak. (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezen a tövisakadályon ragadozó (az erdei és a haragos sikló kivételével, melyek lakott területeken azonban alig fordulnak elő) jut át (Fotó: Orbán Zoltán).

Néhány perces munkát követően a változás szembeötlő - ilyen volt a kiindulási állapot, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... ez pedig a végeredmény (Fotó: Orbán Zoltán).

Amint tavasszal kilombosodnak az ágak, a "C" odú helyéről csak mi - és remélhetőleg az ott költő ökörszem- vagy vörösbegypár tud (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Önhordó megoldás

Figyelembe véve, hogy a mesterséges odúknál fontos szempont az ellenőrizhetőség és a takaríthatóság is (a fészkeket minden költés után, de legkésőbb ősszel érdemes eltávolítani), kicsit munkásabb, de jobb megoldást jelent, ha a „C” odú elejére készítünk egy ragadozóktól védő előtétet.        

Az előtét elkészítéséhez az előző fejezetben leírtak mellett: kalapácsra, 3 cm hosszú bognárszegekre (6–8 db), dróthálóra (az egyik legjobb a fotókon is látható „csibedrót”) és 2–3 mm vastag, kemény drótra van szükség. A képeken az utóbbit egy kiszolgált IKEA REGOLIT gömblampion belső drótkerete biztosította, amit egyszerűsítette a munkát (Fotó: Orbán Zoltán).
Az előtét elkészítésének lépéseit mutatja be a következő 17 fázisfotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Első lépésben a vastag drótból hajlítsunk egy „U” alakú keretet, ami a „C” odú két oldallapjára felfeküdve a röpnyílás elé nyúlik ki (Fotó: Orbán Zoltán).

Második lépésben a meghajlított drótvázat az elejével lefelé fektessük a dróthálóra, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... majd vágjuk ki a keret beborításához szükséges részt, amihez egy egyenlő oldalú kereszt alakot kell kapnunk. A háló oldalait ne vágjuk rövidre, jócskán hagyjunk rá, mert a felesleget később is le tudjuk vágni, míg a hiányt sokkal macerásabb pótolni (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt követően hajtsuk fel a drótháló oldalait és kötözzük a keretre (Fotó: Orbán Zoltán).

A keret alsó és felső öblénél a hálót hagyjuk olyan hosszúra, hogy felhelyezéskor jócskán ráérjen az odú tetejére és előlapjára (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha a hálószemeket ráhagyással vágjuk el, akkor saját anyagával tudjuk a kerethez kötözni (Fotó: Orbán Zoltán).

Amint megvagyunk, a felhálózott előtétet helyezzük az odúra. A felső hálótöbbletet simítsuk a tetőre, az alsót pedig hajlítsuk az odú alsó homlokfalára. Ha jól dolgoztunk, akkor az odú bejárata teljesen zárt (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezért is fontos, hogy a hálófal elejére vágjunk egy 3 cm körüli nagyságú lyukat (a "csibedrótnál" ehhez elég két szomszédos szemet összenyitni), amin keresztül a nagyobb termetű vörösbegy is be tud jutni az odúba (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előtét odúhoz rögzítéséhez a bognárszegre lesz szükségünk, amiket oldalanként egy-két helyen csak félig verjük a fába, majd oldalra üssük el (Fotó: Orbán Zoltán).

Így a szegek vízszintes szára elforgatható, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

 ... amivel a drótkeret és a háló szemei egyaránt rögzíthetőek, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

 ... illetve az egész előtét néhány mozdulattal levehető (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt követően már csak a tövises ágakat kell feldrótoznunk az előtétre úgy, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

 ... hogy a „tüskék” minden oldalról ... (Fotó: Orbán Zoltán).

 ... lehetetlenné tegyék a ragadozók közeledését. A tövises ágak elöl, a hálón lévő bebúvónyílás körül jócskán nyúljanak előre, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... ami a fészkelő madarakat nem zavarja, a ragadozókat viszont távol tartja (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A sövény- és bokorodú „technológia” nagyszerűsége abban rejlik, hogy bár a kihelyezési magasság csak 0,6–1,5 m körül van, a függőlegesen álló vékony, de erős ágak sűrűje a sérüléssel fenyegető ágvilla-rengeteggel a legügyesebb ragadozók kedvét is elveszi a fészkelőhely megközelítésétől. Ha pedig ezt mégis megpróbálnák, a védelem második vonalát jelentő tövisek és drótháló biztosan útjukat állja.

"C" odú falra futtatott vadszőlőben, lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).
Az így kiegészített ökörszem- és vörösbegyodú előnye, hogy nem csak bokrok mélyére,
de keskenyebb sövényekbe, falra futtatott kúszónövényzetbe, természetvédelmi
farakásba
, és akár ablakodúként is kihelyezhető. Ezeket a lehetőségeket
mutatjuk be 19 fotón - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A falra futtatott kúszónövény indái megkönnyítik a "C" odú kihelyezését - ehhez elegendő a hátsó rögzítóléc alsó és felső részét egy-egy vastagabb inda alá csúsztatni (Fotó: Orbán Zoltán).

A falra futtatott kúszónövény indái megkönnyítik a "C" odú kihelyezését - ehhez elegendő a hátsó rögzítóléc alsó és felső részét egy-egy vastagabb inda alá csúsztatni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az elütött szeges rögzítő megoldás néhány mozdulattal levehetővé teszi az előtétet az odú ellenőrzéséhez, takarításához (Fotó: Orbán Zoltán).

Az elütött szeges rögzítő megoldás néhány mozdulattal levehetővé teszi az előtétet az odú ellenőrzéséhez, takarításához (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előzőképeken téli időszakban bemutatott "C" odú a vadszőlő kilevelesedését követően teljesen láthatatlanná válik (a kép közepén). Az ablakban látható fakeret nyáron ablakitatóként, télen etetőként és itatóként működik. Az ablaktól balra egy "B" odú is látható (Fotó: Orbán Zoltán).

"C" odú bokorban, lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

"C" odú bokorban, lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző két képen látott "C" odú a bokor kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Az örökzöld borostyán egész évben dús, jól takaró levél- és indarengetege kedvelt fészkelőhelye a vörösbegynek és az ökörszemnek, ezért ebbe a növényzetbe is érdemes kiegészített "C" odút kihelyezni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az örökzöld borostyán egész évben dús, jól takaró levél- és indarengetege kedvelt fészkelőhelye a vörösbegynek és az ökörszemnek, ezért ebbe a növényzetbe is érdemes kiegészített "C" odút kihelyezni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az örökzöld borostyán egész évben dús, jól takaró levél- és indarengetege kedvelt fészkelőhelye a vörösbegynek és az ökörszemnek, ezért ebbe a növényzetbe is érdemes kiegészített "C" odút kihelyezni (Fotó: Orbán Zoltán).

Végül, de nem utolsó sorban a ragadozók elleni védelemmel ellátott "C" odú nem bolygatott farakásba is kihelyezhető (Fotó: Orbán Zoltán).

Végül, de nem utolsó sorban a ragadozók elleni védelemmel ellátott "C" odú nem bolygatott farakásba is kihelyezhető (Fotó: Orbán Zoltán).

 

„B” odút is

Ha nincs fa a közelben vagy csak sűríteni szeretnénk kertünk odúkészletét, a bokrokba és sövényekbe nyugodtan kihelyezhetünk „B” odúkat is. Ezeket a „C” odúknál magasabbra, inkább mell- és fejmagasságba tegyük ki, így jó eséllyel számíthatunk széncingék és verebek beköltözésére. Természetesen a „B” odúkat nem kell háló vagy töviseság-előtéttel védenünk, elég, ha az odú tetejét a hagyományos kihelyezésnél megszokott módon az odú testéhez drótozzuk.

"B" odú orgonasövényben lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).
A "B" odúk sövénybe és bokorba helyezésére mutatunk néhány példát.
13 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

"B" odú orgonasövényben lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képeken látott "B" odú a sövény kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képeken látott "B" odú a sövény kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

"B" odú orgonasövényben lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képen látott "B" odú a sövény kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

"B" odú magnóliabokorban lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képen látott "B" odú a magnólia kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

"B" odú bokorban lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

A "B" odú függesztődrótja bokorban, sövényben is alkalmas az eszköz kihelyezésére (Fotó: Orbán Zoltán).

Bár a kisméretű röpnyílással ellátott "B" odúkat a bokrokban, sövényekben nem kell külön védelemmel ellátni, a függesztődrót megcsavarásával megakadályozható, hogy egy élelmesebb szőrmés ragadozó az odú tetejét felnyitva jusson a fészekhez (Fotó: Orbán Zoltán).

Virágzáskor és a kilombosodást követően még egy ilyen kis termetű bokor is teljesen elrejti az odút (Fotó: Orbán Zoltán).

Virágzáskor és a kilombosodást követően még egy ilyen kis termetű bokor is teljesen elrejti az odút (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mikor érdemes kihelyezni?

Mivel itt a bokrok, sövények kefesűrű ágrengetegében kell dolgoznunk, a láthatóság érdekében érdemes megvárni a lombhullást és a tél elejére ütemezni a kihelyezést. Így a madaraknak is bőven van ideje felfedezni a potenciális fészkelőhelyeket, ami növeli az odúfoglalás valószínűségét. Fontos, hogy jól jegyezzük meg, hova tettük ki a „C” és "B" bokorodúkat, mert rügyfakadást követően a megújuló levélfal észrevehetetlenné teszi ezeket.

Odúk falon, kerítésen, oszlopokon, egyéb építményeken

A lakott területek változatos tájolású és magasságú falainak réseibe előszeretettel költözik be több odúköltő faj, ezért semmi különös nincs abban, ha a számukra megfelelő odúkat és költőládákat − a legkisebb "A"-tól a "D" típusú seregély- és macskabagolyodún át a vörös vércse, kuvik és gyöngybagoly költőládáig − építményekre telepítjük.

B típusú madárodú kerítésfalon (Fotó: Orbán Zoltán).
A leggyakrabban, legszélesebb körben alkalmazott, legtöbb madárfajt
vendégül látó "B" típusú odúkat szinte bárhova kihelyezhetjük
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

A fal mindig kéznél van

Az odúk falra telepíthetősége a Madárbarát kert program minden tevékenységi területén, de különösen az új építésű lakóparkokban,  a Madárbarát panel és a Madárbarát munkahely esetében alapvető fontosságú, mert ennek, valamint az itatónak és a téli etetőnek is  köszönhetően akár a tizedik emeletre is követhetnek bennünket a madarak.

B típusú madárodú falon, vadszőlőben (Fotó: Orbán Zoltán).
Az odútartó kampót a csupasz falra is felszerelhetjük, de a vadszőlővel,
egyéb kúszónövénnyel...

B típusú madárodú falon, vadszőlőben (Fotó: Orbán Zoltán).
... befuttatott épületen a falfúrást is megspórolhatjuk.

Madárbarát panel erkélye (Fotó: Orbán Zoltán).
Madárbarát panel alig 1 m²-es erkélye molnárfecske műfészkekkel
és "B" típusú odúval (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Kerítésből sosincs hiány

Az épületek mellett a kerítések is jó alternatív kihelyezési pontok lehetnek, főleg a "B", de akár a "D" odúk számára is, különösen ott, ahol ezek bokrok, sövények közelében húzódnak.

B típusú madárodú kerítésen (Fotó: Orbán Zoltán). B típusú madárodú kerítésen (Fotó: Orbán Zoltán).
B típusú madárodú kerítésen (Fotó: Orbán Zoltán). B típusú madárodú kerítésen (Fotó: Orbán Zoltán).
A kerítések óriási előnye, hogy az odúk itt könnyedén
kihelyezhetőek, ellenőrizhetőek
.

B típusú madárodú tornác korlátján (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha nem akarjuk megfúrni a falat, az odúkat a tornácok és erkélyek korlátjára
is akaszthatjuk (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A széncinegékről köztudott, hogy "lehetetlen" helyekre képesek fészkelni, és kimondottan lelkesednek a levélszekrények iránt. Ha egy pár beköltözik a postaládába, akkor azt hetekig nem lehet rendeltetésszerűen használni, a madárbarát lakók ilyenkor egy második levelesládát helyeznek ki. Pedig a problémát egy "B" odúval is orvosolni lehet. Ezt közvetlenül a "megszállt" láda mellé kell akasztani, és a fiókás fészket ide áttelepíteni (ennek puha anyaga óvatosan, a fészekcsésze összenyomása nélkül az odú aljának alakjára formázható). Ha az etetni érkező szülők hallják a fiókák hangját az arasznyi távolságra lévő új helyről − az odúból −, akkor gond nélkül átszoknak ide.

Levélszekrénybe épült széncinege fészek áthelyezése a kerítésre rakott odúba (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ilyen hálós kivitelezésű kerítésen a védett, belső oldalra
elhelyezett odú bejárata befelé (a képen) és kifelé
is nézhet.

Oszlopok, rudak, lugasok, egyebek

Az odúköltők jelenlétét akkor sem kell nélkülöznünk, ha a közelben nincs sem fa, sem nagyobb bokor, sem épületfal vagy kerítés. Ha odúkihelyezési lehetőségeket keresve jól körülnézünk a kertben, számos ilyen helyet találhatunk.

B típusú madárodú veteményben, paradicsomkarón (Fotó: Orbán Zoltán).
"B" odú háztáji veteményesben ...

B típusú madárodú veteményben, paradicsomkarón (Fotó: Orbán Zoltán). B típusú madárodú rózsalugas fém tartóoszlopán (Fotó: Orbán Zoltán).
... paradicsomkaróra (balra), és rózsalugas fém tartóoszlopára
kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az egyik ilyen potenciális helyszín a veteményeskert (fent és balra), ahol egyes növények (például a paradicsom vagy a bab) karós megtámasztást igényelnek. Bár ezek ideiglenes helyek, a szokásoshoz képest kicsit korábbi kihelyezésükkel akár mindkét költésben (április−június és június−július) ki tudunk tenni ezekre egy-egy odút.

Általában minden udvarban, kertben vannak ilyen-olyan célt szolgáló, legalább embermagasságú stabil pontok (mint a fenti jobb oldali képen a rózsalugas oszlopa), ahova szintén kitehetünk odúkat.

B típusú madárodú rózsalugas fém tartóoszlopán (Fotó: Orbán Zoltán).
Csőprofilon egyszerűen rögzíthető az odú egy Y alakú ágdarab segítségével
(Fotó: Orbán Zoltán).

Külterületeken is

Idősebb fák hiányában az odúk hordozására szánt oszlopok rendkívül jól alkalmazhatóak külterületeken: gyepeken, szántók kaszálatlan szegélyterületein, ültetvényekben, nádasokban, tóparti szegélyélőhelyeken is.

Csoportosan kihelyezett B odúk mezei verebeknek Angliában (Fotó: Orbán Zoltán).
Csoportosan kihelyezett B odúk mezei verebeknek Angliában (Fotó: Orbán Zoltán). Csoportosan kihelyezett B odúk mezei verebeknek Angliában (Fotó: Orbán Zoltán).
Csoportosan kihelyezett B odúk mezei verebeknek Angliában (Fotó: Orbán Zoltán). Csoportosan kihelyezett B odúk mezei verebeknek Angliában (Fotó: Orbán Zoltán).
Mezei verebek számára csoportosan telepített "B" típusú madárodúk 
fátlan tóparti környezetben, Angliában, ahol a faj majdnem
teljesen kipusztult (részletek >>).

D típusú szalakótaodú Apaj térségének fátlan vidékén magasított kerítésoszlopra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
"D" típusú szalakótaodú villanypásztor-kerítés magasított oszlopára
kihelyezve Apaj fátlan vidékén.

Málnaültetvény a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán). Szőlőültetvény a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán).
Szőlőültetvény a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán). Szőlőültetvény (Fotó: Orbán Zoltán).
Odútartó oszlopokkal és magasított lugaskarókkal bogyós ültetvények
szegélyélőhelyein és belső területein is telepíthetőek odúköltő fajok.

D típusú szalakótaodú Apaj térségének fátlan vidékén magasított kerítésoszlopra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
Oszloplábazaton álló bagoly költőláda tóparti növénytársulásban, Angliában
(Fotók: Orbán Zoltán).

Odútelepítés fiatal faültetvényben

Természetes körülmények között odúkat csak idősebb, kellően vastag törzsű és ágú fákban tudnak a harkályok készíteni. A könnyű mesterséges deszkaodúk óriási természetvédelmi előnye és agrár-biovédekezési haszna, hogy a csemetéket támasztó karókra kihelyezve ezekkel friss telepítésű, ujjnyi vastag fákból álló ültetvényekben is megtelepíthetőek az odúköltő fajok.

B odú új ültetésű fiatal fához kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
"B" típusú mesterséges madárodú fiatal faültetvényben. Itt főleg ezeknek a
kisebb odúknak az alkalmazása lehet eredményes, de ezek a "karók"
elég erősek ahhoz hogy megtartsák a nagyobb D odúkat is
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az alap B odútípus mellett érdemes próbálkozni "D" típusú seregélyodúkkal is, mert ez a faj is meglepően jól tolerálja az alacsony fészkelőhely-magasságot és előszeretettel költözik akár derék- vagy mellmagasságban lévő mesterséges odúba.

D odú fiatal nyárfán (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez az évek óta lakott seregélyodú alig mellmagasságban
működik ezen a fiatal nyárfán (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A fiatal telepítések általában nagyobb kiterjedésűek, ami lehetővé teszi az odúk tömeges, telepszerű alkalmazását: 15–20 méterenként egy-egy "B" odút, egymástól 30–40 m-re pedig egy-egy "D" típusú seregélyodút is kitehetünk.

Madárbarát kert fiatal fákkal (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kertbe természetesen ültethetünk
olyan idősebb facsemetéket is, ...

B típusú mesterséges madárodú fiatal fára kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
... melyek már magukban is elbírnak egy-egy odút
(Fotók: Orbán Zoltán).

Odú az ablakban

A Madárbarát kert program madaraiban és egyéb élőlényeiben az a közös, hogy ezeket az ember közelségéhez önként alkalmazkodó állatokat többnyire sokkal könnyebben és közelebbről figyelhetjük meg, mint a vadonban. A madárvédelmi és más fajvédelmi eszközök (például az itató, etető, porfürdődarázsgarázs, feketerigó-fészektálca) megfelelő elhelyezésével ez az élmény anélkül fokozható, hogy az állatoknak problémát jelentene. Ebbe a körbe a "B" típusú, illetve az MME által kifejlesztett üveg oldal- vagy hátfalú ablakodúk is bevonhatóak.

Üveg hát- és oldalfalú B típusú ablakodúk (Fotó: Orbán Zoltán).
Üveg hát- és oldalfalú "B" típusú ablakodúk (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mielőtt bármit tennénk!

Természetvédelmi tevékenységként a Madárbarát kert program elsődleges célja is a körülöttünk élő, a civilizációs hatásoktól különböző mértékben veszélyeztetett madarak, emlősök, ízeltlábúak, hüllők és kétéltűek életének segítése. Az elsősorban lakott területeken megvalósuló programnak − éppen az állatok közelről történő megfigyelhetősége miatt − legalább ilyen fontos élményszerző, szemléletformáló, környezetpedagógiai szerepe is van. Eközben azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy mi csak vendégek vagyunk az eszközeinket használó állatoknál, tehát legyünk tekintettel az érzékenységükre!

Ez a körültekintés leginkább a költési időszakban fontos, hiszen ilyenkor a madarak jobban igénylik a zavartalan körülményeket. Szerencsénkre az urbanizálódott fajok maguktól is produkálnak olyan különleges fészkeléseket, melyek alapján bátran belevághatunk a költési viselkedés megfigyelésébe.

Balkáni gerle ablakpárkányon, balkonládában költ (Fotó: Erdődi Erzsébet).
A balkáni gerle a leggyakoribb települési "extrém" fészkelő.
Sok madár éveken keresztül vissza-visszajár ugyanabba
a balkonládába költeni, ahol a fészek életének minden
mozzanata szinte centiméterekről figyelhető meg
az ablakon keresztül (Fotó: Erdődi Erzsébet).

Tőkés réce költése egy fővárosi erkélyen (Fotó: Orbán Zoltán).
A fővárosban egyre gyakoribb, hogy a tőkés récék épületeken,
akár erkélyeken fészkelnek
(Fotó: Orbán Zoltán).

Erdei fülesbagoly fészekalj balkonládában (Fotó: Monoki Ákos).
Erdei fülesbagoly fészekalj emeleti balkonládában
(Fotó: Monoki Ákos).


Az ablakodúk várhatóan leggyakoribb vendége, a széncinege gyakran
költ elképesztő helyeken (Videó: Orbán Zoltán).

 

Alapelv, hogy a madarak jóval érzékenyebbek a zavarásra a költés korai, tojásrakási és kotlási periódusában, míg a fiókaetetési időszakban szó szerint méterekre jönnek-mennek az embertől. Ez a jelenség a városiasodott példányoknál is érvényesül, de jelentősen kisebb mértékben.

A gyakorlat nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a mesterséges odúkban lévő tojásos fészkeket ritkábban ellenőrizzük, heti egy-két ilyen − például környezeti nevelési − alkalom  a madarakat nem zavarja, a fiókákat ugyanakkor akár naponta-kétnaponta is megnézhetjük (lehetőleg az etetések közti szünetben, amikor a szülők nem tartózkodnak a közelben), ha ez nem tart tovább egy-két percnél. Nem mellékesen éppen a szülők tojásos és fiókás fészekaljak iránti hűsége teszi lehetővé a különböző mentési akciók sikerét, szükség esetén például a fészkek áthelyezését a harkályok által megrongált mesterséges odúból egy újba.

Kotló széncinege mesterséges madárodúban (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kertben a körülöttünk, velünk élő madarak (széncinege)
gyorsan megtanulják, hogy nem bántjuk őket, ezért általánosnak
számít, hogy odúellenőrzéskor a bizalmas kotló madár
a fészkén marad (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Fontos tanács, hogy az ágak között (és még inkább a talajon) épült fészkeket − mivel ezek jóval védtelenebbek a ragadozókkal szemben az odúk mélyén megbúvóknál − lehetőleg egyáltalán ne nézegessük vagy csak ritkán ellenőrizzük, mert minden egyes ilyen alkalom nagyban segíti az élelmes ragadozók dolgát.


Kellő óvatossággal az ágak közé épült fészkek életébe is bepillanthatunk
(részletek >>). Az így költő fajokat viszont nagyon nehezen és csak
esetlegesen lehet ablak előtt fészkelve megfigyelni
(Videó: Orbán Zoltán), ...

Kúszónövény MME Madárbarát ketben (Fotó: Orbán Zoltán).
... amihez ablakra futtatott kúszónövényzetre van
szükség, amit azonban nagyon esetlegesen foglalnak
el a madarak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A mesterséges odúkkal már-már mérnöki pontossággal tervezhetően megtelepíthető odúköltő fajoknak (elsősorban a széncinegének, a mezei és a házi verébnek, seregélynek) köszönhetően többféle lehetőség is kínálkozik nemcsak az odúk, de akár a fészkek életének megfigyelésére is. 

Hagyományos odú az ablakban

A hagyományos odúkat (elsősorban a leggyakrabban használt "B" típusúakat) nem csak az épülettől távolabb, hanem akár az ablakkeretre is függeszthetjük. Figyelembe véve a költési időszak első felének nagyobb zavarásérzékenységét, az odúfoglalás sikere úgy is növelhető, ha az odút az ablak melletti falszakaszra akasztjuk ki, aztán az etetési időszakban − úgyis csak ilyenkor van megfigyelési élményt kínáló mozgás az odúknál  − az ablakban jó előre előkészített helyre tesszük át.   

B odú épületfalon (Fotó: Orbán Zoltán). B odú épületfalon (Fotó: Orbán Zoltán).
Ilyen kis távolságú odúáthelyezés nem zavarja meg a madarakat, melyek, mintha
mi sem történt volna, gond nélkül élik tovább az életüket, etetik
tovább a fiókáikat.

  Fészekanyagcsomó madarak számára (Fotó: Orbán Zoltán).
Az odú közelébe kihelyezett fészekanyag (a képen kutyaszőr)
a fészeképítés mellett a fészkek tatarozását, hideg időben
a tojások betakarását is segíti, így még vonzóbbá
tehető a madarak számára az ablakodú
.

B odú ablakba kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
Az odút úgy érdemes elhelyezni, hogy jól rálássunk a bejárati nyílásra.

B odú ablakba kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
A legjobb megoldás az, ha az odú belső oldala teljesen ráfekszik a falra
(vagy akár az üvegre), és egy beülőággal is megkönnyítjük a
madarak dolgát.

Beülőág rögzítése B odúra  (Fotó: Orbán Zoltán).
Beülőág csavaros rögzítése az odú oldalfalán.

Ablakodúból távozó széncinege  (Fotó: Orbán Zoltán).
Ablakhoz kihelyezett odúban költő széncinege ...

Széncinege ablakodúnál  (Fotó: Orbán Zoltán).
... eleséget hoz a fiókáknak (Fotók: Orbán Zoltán).


Az ablakba helyezett odú életét bemutató videó jól szemlélteti
azt az élményt, melyben a madarak zavarása nélkül
részünk lehet (Videó: Orbán Zoltán).

 

Ezeket az odúkat a hagyományos módon, leakasztva lehet ellenőrizni, illetve a fészkeket a költés után eltávolítani (részletek >>).

Üveg hát- vagy oldalfalú ablakodúk

Azok számára, akik kellő türelemmel, idővel (és nem utolsó sorban felelősségérzettel) rendelkezve szeretnék megfigyelni, hogy mi történik az odúk belsejében, a Madárbarát kert program keretében kidolgoztuk az üveg betekintőoldalú odúcsaládot.

Üveg betekintőoldalú ablakodú (Fotó: Orbán Zoltán). Üveg hátfalú ablakodú (Fotó: Orbán Zoltán). Üveg betekintőoldalú ablakodú (Fotó: Orbán Zoltán).
Az új látványodúcsalád három tagjának más-más oldala betekintőüveg.

Üveg hát- és betekintőoldalú ablakodúk felszerelve, takarás nélkül (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezek közös tulajdonsága, hogy átlátszó oldalukkal közvetlenül
a befelé nyíló ablak elé ...

Üveg hátfalú ablakodúk felszerelve, takarás nélkül (Fotó: Orbán Zoltán).
... rögzítve figyelemmel kísérhetjük a fészkek életét is. 

Üveg betekintőoldalú ablakodú (Fotó: Orbán Zoltán). Üveg hátfalú ablakodú (Fotó: Orbán Zoltán). Üveg betekintőoldalú ablakodú (Fotó: Orbán Zoltán).
Természetesen a takaríthatóság érdekében az üveg hát- és oldalfalú
ablakodúk teteje is nyitható ...

Üveg hátfalú ablakodú (Fotó: Orbán Zoltán).
... és ebben az állapotában az üveg hátfal takarítás
céljából felfelé csúsztatva kivehető
.

Üveg hátfalú ablakodú (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha valaki azt szeretné, hogy az odú betekintőoldala puhábban simuljon az ablakhoz,
vékony szivacsot lehet rögzíteni rá (ez nem része az odúk alapfelszereltségének!).
Erre egy megoldás, ha a napozáshoz, túrázáshoz használt Polifoam végéből
levágunk egy 2 cm széles csíkot, majd ezt hosszában félbevágjuk, és a
deszkára ragasztjuk (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezeket az odúkat a barkácsboltokban beszerezhető L alakú rögzítőelemekkel fogassuk fel a kerethez úgy, hogy az teljesen nekisimuljon az ablaküveg felületének.

Üveg hátfalú ablakodú kihelyezés (Fotó: Orbán Zoltán).
Első lépésben fektessük fel az odút az üveges oldalával az ablakra, majd
jelöljük be a rögzítőelemek csavarhelyeit az odúra és az ablakkeretre.

Üveg hátfalú ablakodú kihelyezés (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezt követően fogassuk fel a fém tartókat, ...

Üveg hátfalú ablakodú kihelyezés (Fotó: Orbán Zoltán).
... majd csavarozzuk fel kiszemelt helyére.

Üveg hátfalú ablakodú kihelyezés (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a megoldás azért optimális befelé nyíló ablakok esetében, mert
így az ablakot az odú mozgatása, zavarása nélkül ...

Üveg hátfalú ablakodú kihelyezés (Fotó: Orbán Zoltán).
... tovább tudjuk használni szellőztetésre, a virágok locsolásakor,
illetve gond nélkül takaríthatjuk is.

Üveg hátfalú ablakodú kihelyezés (Fotó: Orbán Zoltán).
Erre az odútípusra is érdemes beülőágat tenni (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A kihelyezést követően el kell döntenünk, hogy gondoskodunk-e a fészeküreg kezdeti takarásáról (elsősorban a fészeképítési és a kotlási időszakban), vagy e nélkül próbálkozunk. Elméletileg az előbbi verziót gyorsabban és nagyobb valószínűséggel foglalják el a madarak, de ez nagyban függ az odús ablak elhelyezkedésétől (a lakás vagy a munkahely mennyire forgalmas pontján van), és az odúfoglaló madárpártól. Ismerve a leggyakoribb odúköltő széncinegék elképesztő fészekhely-választási szokásait (levélszekrény, csőkorlát, virágváza, demizson stb.), nagy a valószínűsége, hogy nyugalmas ablakokban bárminemű takarás nélkül is beköltöznek a madarak.

Üveg hátfalú ablakodú beszoktatása takarással (Fotó: Orbán Zoltán).
Üveg hátfalú ablakodú egy befelé nyíló ablak alsó sarkába kihelyezve, és ...

Üveg hátfalú ablakodú beszoktatása takarással (Fotó: Orbán Zoltán). Üveg hátfalú ablakodú beszoktatása takarással (Fotó: Orbán Zoltán).
Üveg hátfalú ablakodú beszoktatása takarással (Fotó: Orbán Zoltán). Üveg hátfalú ablakodú beszoktatása takarással (Fotó: Orbán Zoltán).
... ennek az odúnak kétféle megoldású: kartonpapíros és függönyös takarása.
Üveg oldalfalú ablakodú szúnyoghálóra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
Üveg oldalfalú ablakodú szúnyoghálóra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
Üveg oldalfalú ablakodú szúnyoghálóra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán). Üveg oldalfalú ablakodú szúnyoghálóra kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha az ablakodút szúnyogháló elé tesszük, akkor ez
elegendő takarást biztosíthat a madár számára.

Üveg hátfalú ablakodú széncinege fészekkel (Fotó: Orbán Zoltán).
Széncinege fészek üveg hátfalú ablakodúban.

Madárfotóles (Fotó: Orbán Zoltán).
Elvileg az üveg betekintőoldalú odúknál is alkalmazható lenne a fotóleseknél
bevált, egy oldalról átlátható (vagy fóliázott) üveg. Mivel azonban ezek
sötétítenek is, nagyon lecsökkentenék az amúgy is félhomályos
odúbelső megfigyelését (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A madarak megfigyelése

Az odúlakó madárcsalád életének megfigyelése a rendkívül mozgalmas fiókaetetési időszak 10–14 napja alatt nyújt semmivel össze nem hasonlítható élményt, mert ilyenkor a szülők szinte percenként érkeznek újabb és újabb eleségszállítmányokkal.

Széncinege fióka üveg hátfalú ablakodúba épült fészekben (Fotó: Orbán Zoltán).
Az odúban üldögélő fiókák tátogva várják ...

Etető széncinege üveg hátfalú ablakodúban (Fotó: Orbán Zoltán).
... az eleséggel érkező szülőket.

Etető széncinege üveg hátfalú ablakodúban (Fotó: Orbán Zoltán).
Az üvegoldalú ablakodúk lehetővé teszik, hogy láthassuk,
amint a szülők a táplálék átadása után a csőrükkel
átveszik a szó szerint fejtetőre álló fiókák
kloákájából előbukkanó ...

Etető széncinege üveg hátfalú ablakodúban (Fotó: Orbán Zoltán).
... ürülékcsomót, amit higiéniai okokból elszállítva ...

Etető széncinege üveg hátfalú ablakodúban (Fotó: Orbán Zoltán).
... az odútól távolabb pottyantanak el (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Akármennyire "szelídek" is a települési madarak, az ablakodúk megfigyelésekor érdemes betartani néhány szabályt, illetve alkalmazni néhány egyszerű fogást:

  • ezek közül a legfontosabb az, hogy lehetőleg mozdulatlanul, leginkább csendben üldögélve figyeljük az odút;
  • ha lehet, sötétítsük be a szobát, illetve ne legyen a hátunk mögött lesötétítetlen ablak, hogy kintről még kevésbé láthassanak be a madarak;
  • ne menjünk nagyon közel az ablakhoz (különösen a kezdeti időszakban, amikor a madaraknak még meg kell szokniuk a jelenlétünket), az a legjobb, ha az odú és köztünk 2-3 m távolság van;
  • mindent sokkal jobban látunk, ha a lakásban is távcsövet használunk a megfigyeléshez;
  • amikor a madár megjelenik, maradjunk mozdulatlanok, ne mutogassunk, ne tegyünk hirtelen és nagy mozdulatokat (ezekre különösen akkor figyeljünk, ha kisgyerek is van velünk);
  • ne felejtsük el, hogy az odúk életét nemcsak a lakásból, de kintről is nyomon követhetjük.

Etető széncinege ablakhoz kihelyezett odúnál (Fotó: Orbán Zoltán).
Távcsövet használva ...

Etető széncinege ablakhoz kihelyezett odúnál (Fotó: Orbán Zoltán).
... az apróbb részleteket is jobban látjuk (Fotók: Orbán Zoltán).


Ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat, és tiszteletben tarjuk a madarak igényeit,
akkor fantasztikus megfigyelési élményekben lehet részünk
(Videók: Orbán Zoltán).

 

Ezekből az odúkból, mivel rögzítettek, nem a hagyományos (leakasztásos) módszerrel, hanem a tető felnyitását, majd az üvegfal kiemelését követően tudjuk eltávolítan az elhasználódott fészekanyagot (részletek >>).

 

Kinek és hol ajánljuk az ablakodúkat?

Hasonlóan a Madárbarát kert program eszközeinek többségéhez, az ablakodúkat is szinte bárhol alkalmazhatjuk:


Vannak olyan élethelyzetek és helyszínek, ahol a rendkívüli megfigyelési élményt kínáló látványodúk (valamint az ablakitatók, ablaketetők és akár az ablakporfürdők) használata különösen előnyös lehet:

  • kisgyerekkel otthon lévő családoknál, óvodai csoportszoba ablakában, ahol a madármegfigyelést a gyerekek szocializációjára, nevelésére is fel lehet használni;
  • sokat otthon tartózkodó nyugdíjasok lakásában;
  • idősotthonokban;
  • tartósan beteg, ágyhoz vagy lakáshoz kötött beteg emberek szobájában;
  • de akár kórházi kórtermeknél és hospice házaknál is.

 

Ablakodúk beszerzése

Mielőtt megrendelnénk az üveg betekintőoldalú odúk valamelyikét, a rögzítési lehetőségeket is figyelembe véve döntsük el, hogy hol, melyik ablakban szeretnénk használni, azaz melyik oldala legyen üveg. A döntést követően az odú megrendelhető vagy személyesen megvásárolható itt >>.

 

Egyéb odúmegfigyelési megoldások

Az otthoni és munkahelyi madármegfigyelés legegyszerűbb módja, ha az eszközök egy részét, az odúk mellett az itatót, porfürdőt és etetőt is úgy helyezzük el, hogy az ablaklesből szabadon rálátva megfigyelhessük ezek életét.

Ablak les mesterséges madárodúkkal (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ablak elé telepített odúk életét távolabbról figyelhetjük meg
(Fotó: Orbán Zoltán)
.


Kékcinegeodú-kamera (Videó: Tóth Gergő).

 

Elsősorban oktató- és látogatóközpontokban érdemes építeni olyan leskunyhót, melynek külső oldalán különböző típusú, üveg hátfalú odúk vannak, melyeken keresztül az építmény belsejéből a csoportok be tudnak tekinteni az odúkba.

Odúles-házikó az MME Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezekről az eszközökről és módszerekről részletesebben olvashat az odúk
környezeti nevelési és turizmusfejlesztési lehetőségeit bemutató
oldalunkon itt >>
(Fotó: Orbán Zoltán).

Ne feledkezzünk el az odúk takarításáról!

Az énekesmadár-odúk esetén ajánlatos a költési időszakot követően, szeptember-február között elvégezni a régi fészekanyag eltávolítását. A legtöbb faj ugyanis nem költ kétszer ugyanabban a fészekben, új helyet keres, vagy a régi fészekre újat épít. Így az odúkban már egy költési időszak alatt is annyi fészekanyag halmozódhat fel, ami lehetetlenné teszi a további használatot. Ez az évenkénti – legalább egyszeri – odúellenőrzés azért is szükséges, hogy megbizonyosodjunk, az odú állapota megfelelő, alkalmas a következő évi költések biztonságos „kihordásához”. Amennyiben egy odút rossz állapotban találunk, javítsuk meg vagy cseréljük le.

Odúkihelyezés (Fotó: Orbán Zoltán).
"D" odú kihelyezése (Fotók: Orbán Zoltán).

Mit tegyünk, ha a madarak nem költöznek be a kihelyezett odúkba?

Gyakran előfordul, hogy a kihelyezett mesterséges odúkat a madarak akár éveken át sem foglalják el. Ennek egyik legvalószínűbb oka – azon kívül, hogy az adott fajok nem élnek a környéken – az lehet, hogy annyi természetes odú, épületrés van a közelben, ami miatt a madarak csak hosszabb idő elteltével találnak rá az odúinkra.

Ilyen esetben a legjobb, amit tehetünk, hogy egy-két odút az egyéb madárbarát kerti eszközök: itató, porfürdő, téli etető közelébe helyezünk ki, így a madarak nagyobb valószínűséggel fedezik fel és vésik emlékezetükbe ezeket, különösen akkor, ha benne is éjszakáznak.  

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...

 

Nagy Csaba szerk. - Odúlakó madaraink védelme (MME, 2013) könyv külső borító.
... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>)!

 

Orbán Zoltán