Mesterséges fészeküregek

A településeken is előforduló madaraink egy része egyáltalán nem vagy csak részben odúköltő. A búbosbanka, a vörösbegy, az ökörszem vagy a hantmadár költését nem klasszikus mesterséges odúk kihelyezésével, hanem potenciális fészeküregeket létesítésével tudjuk segíteni. Ebben segít ez az oldal.

Üreges fatuskóból és kéregből kialakított potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Furán fészkelő fajok

A bevezetőben említett madarak közös jellemzője, hogy a lehető legelképesztőbb mesterséges tárgyakba is beköltöznek, ha azok kellően védettek az esőtől és megfelelő méretű bejárat van rajtuk.

Az ökörszem és a vörösbegy a madaraknak azon csoportjába tartozik, melynek képviselői a talajszinttől több méter magasságig, talajmélyedésben és korhadt fatuskóban a földön, változatos magasságban épületek és partfalak üregeiben, és akár az ágak között is képesek fészket építeni.

Vörösbegy (Fotó: Orbán Zoltán).
Vörösbegy ...

Vörösbegy fészeküregének bejárata erdei út magas partfalában (Fotó: Orbán Zoltán).
... és fészke erdei földút magas partfalában (2 fotó – katt a képre), ...

Vörösbegy fészeküregének bejárata erdei út magas partfalában (Fotó: Orbán Zoltán).

Vörösbegy fészkelőhely galambdúcban (Fotó: Orbán Zoltán).
... illetve galambdúcban. 3 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Vörösbegy fészke galambdúcban (Fotó: Orbán Zoltán).

Vörösbegy fészke galambdúcban (Fotó: Orbán Zoltán).

Ökörszem (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha segítjük, az ökörszem, ...

Búbosbanka tetőgerincen énekel (Fotó: Orbán Zoltán).
 ... a búbosbanka ...

Hantmadár (Fotó: Orbán Zoltán).
... és a hantmadár is gyakoribb fészkelője lehet a lakott területeknek
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

"Limlomlakások" a hátsó udvarból

Első körben érdemes körülnézni az udvarban, mert jó eséllyel találunk olyan tárgyat, ami alkalmas lehet fészkelőhelynek. A dolog lényege, hogy a világot a fenti kettős kritériumrendszert ismételgetve próbáljuk szemlélni. Lássunk két ötletadó, szemléltető példát egy fővárosi kertes ház udvarából!

Búbosbanka, hantmadár, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a csibedrót tárolására használt fémhordó ezen a helyen, bármiféle átalakítás nélkül
is megfelelő lehet. 2 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, hantmadár, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
De fára, bokorra alacsonyan is kihelyezhető – 14 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely kirakása (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely kirakása (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely kirakása (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely kirakása (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely kirakása (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely kirakása. A saját fészket nem építő búbosbankára gondolva tegyünk a hordó aljára száraz föld, fű, levél vagy faforgács fészekalapot (Fotó: Orbán Zoltán).

A saját fészket nem építő búbosbankára gondolva tegyünk a hordó aljára száraz föld, fű, levél vagy faforgács fészekalapot (Fotó: Orbán Zoltán).

A saját fészket nem építő búbosbankára gondolva tegyünk a hordó aljára száraz föld, fű, levél vagy faforgács fészekalapot (Fotó: Orbán Zoltán).

A saját fészket nem építő búbosbankára gondolva tegyünk a hordó aljára száraz föld, fű, levél vagy faforgács fészekalapot (Fotó: Orbán Zoltán).

A saját fészket nem építő búbosbankára gondolva tegyünk a hordó aljára száraz föld, fű, levél vagy faforgács fészekalapot (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely kirakása (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely kirakása (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka, ökörszem és vörösbegy potenciális fészkelőhely a növényzet kilombosodása után (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a "valamireegyszermégjólesztegyükel" gyephenger is rendelkezik minden
potenciális fészkelőhelyi ritériummal a furán fészkelő fajk számára.

2 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely természetvédelmi farakásba építve télen (Fotó: Orbán Zoltán).
Méretét tekintve azonban ideális arra, hogy beépítve kiegészítsük ezzel az egyik
legösszetettebb madárbarát kerti "berendezést", a természetvédelmi farakást.
4 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Búbosbanka potenciális fészkelőhely természetvédelmi farakásba építve télen (Fotó: Orbán Zoltán).

Öt bejárati nyílás felesleges (és a madarak számára zavaró is lehet), amit fadugókkal gyorsan orvosolhatunk (Fotó: Orbán Zoltán).

Egy megfelelő kéregdarabbal akár esővédő tetőt is építhetünk a meghagyott röpnyílás fölé. A többi már a madarakon múlik (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Kő- és téglarakások

A hazai portákon a fenti jellegű alkalmatosságoknál is nagyobb valószínűséggel találhatók meg a tégla- és kőrakások. Utóbbiakban a felhalmozáskor "magától" is kialakulhatnak fészeküregek, de biztosabb – és a szépen felrakott téglarakásnál az egyedül járható út –, ha némi áthidaló tetődeszkadarabokat is felhasználva mi alakítunk ki ezekben költőfülkéket.

Potenciális kőrakás fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
A kőrakások a külterületeken, "szőlőhegyeken" is gyakoriak. Ezeket az élőhelyeket
a búbosbankák és a hantmadarak különösen szeretik. 2 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Potenciális kőrakás fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Potenciális téglarakás fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
A tégladepók a belterületi kertekben gyakoriak. Ezekbe a szépen felrakott
tornyokba kimondottan könnyű fészekfülkéket kialakítani. 4 fotó – katt
a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Potenciális téglarakás fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Potenciális téglarakás fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

Potenciális téglarakás fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Fahordók és -dézsák

Az üregekben fészkelő fajok számára a virágszeretetünk is előnyös lehet, ha virágládaként fahordót vagy -dézsát használunk, és ennek kihelyezésekor nemcsak a növények, de a madarak igényeit is figyelembe vesszük (a kettő nem zárja ki egymást).  

Amennyiben ezt a hordót nem így, hanem üresen, a szájával lefelé használnánk virágládatartónak, és a fadugót is eltávolítanánk belőle, akkor a madarak a belsejében költeni is tudnának (Fotó: Orbán Zoltán).
Amennyiben ezt a hordót nem így, hanem üresen, a szájával lefelé használnánk
virágládatartónak, és a fadugót is eltávolítanánk, akkor a búbosbankák
költeni is tudnának itt. 2 fotó – katt a képre (Fotó: Orbán Zoltán). 

Amennyiben ezt a hordót nem így, hanem üresen, a szájával lefelé használnánk virágládatartónak, és a fadugót is eltávolítanánk belőle, akkor a madarak a belsejében költeni is tudnának (Fotó: Orbán Zoltán).

Fadézsa esetében hasonló a helyzet, annyi pluszmunka kiegészítéssel, hogy erreegy 6–8 cm-es lyukat is vágnunk kell röpnyílásnak (Fotó: Orbán Zoltán).
Fadézsa esetében hasonló a helyzet, annyi pluszmunka kiegészítéssel, hogy erre
egy 6–8 cm-es lyukat is vágnunk kell röpnyílásnak (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Téglából rakott fészekházikók

A nagy kiterjedésű fátlan legelőkön, a szőlőhegyeken, parlagterületeken jó bontott téglából percek alatt kialakíthatóak tartós, akár évtizedekig is működőképes fészekházikók.

Fészekházikó téglából, gyepes tetővel kaszálón (Fotó: Orbán Zoltán).
Fészekházikó külterületen gyepes tetővel. 24 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

A 35 db kisméretű tégla és a tető is elfér egy átalgnál kisebb csomagtartóban is (Fotó: Orbán Zoltán).

A jármű védelme érdekében érdemes a csomagterek nejlonnal bélelni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az itt bemutatott fészekházikó 5 sor magas, soronként 7, összesen tehát 35 téglából áll. Fontos, hogy az egymásra kerülő sorok tégláit a stabilitás érdekében kötésbe rakjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

Fontos, hogy az egymásra kerülő sorok tégláit a stabilitás érdekében kötésbe rakjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

Az utolsó tégla harmadát üssük le, mert a falazásban így keletkező rés szolgál a madaraknak bejárati nyílásként (Fotó: Orbán Zoltán).

Az utolsó tégla harmadát üssük le, mert a falazásban így keletkező rés szolgál a madaraknak bejárati nyílásként (Fotó: Orbán Zoltán).

A házikó alját a talaj képezi, itt fajtól függően majd a madár alakítja ki a fészekmélyedést vagy hord fészekanyagot (Fotó: Orbán Zoltán).

Tetőnek egy erős nejlonnal szigetelt deszkalap is megfelel (Fotó: Orbán Zoltán).

Tetőnek egy erős nejlonnal szigetelt deszkalap is megfelel (Fotó: Orbán Zoltán).

A gyeptéglatető "elkészítésének" első lépése a megfelelő méretű gyep körülvágása ásóval (Fotó: Orbán Zoltán).

Jelentősen megkönnyítjük a dolgunkat, ha a kivágott gyeptéglát nem kézben, hanem a tetődeszkán szállítjuk. Ehhez először hajtsuk félre a kivágott gyepdarabot, majd tegyük "alá" a tetőlemezt (Fotó: Orbán Zoltán).

Erre hajtsuk vissza a gyeptéglát, és így ennek szétszakadása nélkül tehetjük a tetőt a házikóra (Fotó: Orbán Zoltán).

A házikót cseréptetővel is elkészíthetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

A tető méretéhez kiszámolt darabszámú tetőcserepet törésbiztosan gumipókokkal összefogva, állítva érdemes szállítani (Fotó: Orbán Zoltán).

A tető méretéhez kiszámolt darabszámú tetőcserepet törésbiztosan gumipókokkal összefogva, állítva érdemes szállítani (Fotó: Orbán Zoltán).

A csapadékvizet elvezető dőlésszöget a hátsó-felső sor alá tett, kb. 5 cm széles párnafával biztosíthatjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

A tető lefedését alulról-elölről kezdjük (Fotó: Orbán Zoltán).

A második sor cserép a párnafára és az alsó cserépsorra támaszkodik (Fotó: Orbán Zoltán).

Elvileg a tetőcserepeket is érdemes kötésben, átlapolva felrakni, de ilyen kicsi, és sík felületen ez korántsem egyszerű (Fotó: Orbán Zoltán).

A szigetelő nejlonburkolat miatt azonban nem is kell erőltetnünk a dolgot (Fotó: Orbán Zoltán).

Végül a cserepek rögzítéséül érdemes két tégla nehezéket is felraknunk (Fotó: Orbán Zoltán).

A legkevésbé elegáns, de működő megoldás, ha a tetőlemezt téglanehezékekkel rögzítjük (Fotó: Orbán Zoltán).

A legkevésbé elegáns, de működő megoldás, ha a tetőlemez téglanehezékekkel rögzítjük (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A téglából rakott költőhelyek belterületi udvarokban, háztáji kiskerteknél is jól mutatnak, ezért akár itt is használhatjuk ezeket. Erre mutatunk be három példát.

Téglából rakott fészekházikó kertes ház gyepes udvarán (Fotó: Orbán Zoltán).
Fészekházikó építése kertes ház gyepes udvarán hagyományos kisméretű
téglából, cseréptetővel 14 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Bár télen és kora tavasszal, amikor a madarak érkezésére készülve a költőhelyet meg kell építenünk, a kert még ilyen vigasztalan képet mutat ...  (Fotó: Orbán Zoltán).

... a költési szezonra ilyen hívogató lehet a madarak számára, akik ide táplálkozni leszállva az általunk biztosított költőhelyet is felfedezhetik (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés megkezdése az első sor lerakásával. A fészkelőhely 5 egymásra rakott sorból, soronként 7, öszesen 35 téglából fog állni  (Fotó: Orbán Zoltán).

Az egyes sorok tégláit a stabilitás érdekében ne egymásra, hanem fét téglányit elcsúsztatva, kötésbe rakjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

A befejezéshez közeledve az egyik tégla harmadát üssük le, vagy válasszunk egy ilyen méretre törött téglát (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt a rövidebb elemet a falba építve pont egy akkora nyílást kapunk, amin akár a búbosbankák is ki-be tudnak járni (Fotó: Orbán Zoltán).

A fészkelőhely alja maga a puszta talaj, a tojó madár fajtól függően ebbe kapar egy sekély fészekmélyedést a tojások számára vagy hord fészeknyagot (Fotó: Orbán Zoltán).

Tetőnek egy erős nejlonnal szigetelt deszkalap is megfelel (Fotó: Orbán Zoltán).

A csapadékvizet elvezető dőlésszöget a hátsó-felső sor alá tett, kb. 5 cm széles párnafával biztosíthatjuk. A tető befedését alulról-elölről kezdjük (Fotó: Orbán Zoltán). (Fotó: Orbán Zoltán).

A második sor cserép a párnafára és az alsó cserépsorra támaszkodik (Fotó: Orbán Zoltán).

Elvileg a tetőcserepeket is érdemes lenne kötésben (itt nem így van), átlapolva felrakni, de ilyen kis és sík felületen ez korántsem egyszerű. A szigetelő nejlonburkolat miatt azonban nem is kell erőltetnünk a dolgot (Fotó: Orbán Zoltán).

A tető ellenőrzéskor egy mozdulattal, könnyedén leemelhető a táglaházról (Fotó: Orbán Zoltán).

A többi már a tavasszal hazatérő madarakon múlik  (Fotó: Orbán Zoltán).

Kör alapterületű fészekházikó sárga klinkertéglából (Fotó: Orbán Zoltán).
Otthon több lehetőségünk és késztetésünk lehet kreatív, például ilyen kör alapterületű,
színes klinkertégla építőanyagból álló fészkelőhely építésére is. 8 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Egy háztáji veteményes mellé épül (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés megkezdése (Fotó: Orbán Zoltán).

Az egyes téglasorok itt is kötésben, tehát fél téglányit eltolva kerülnek egymásra, hogy az építmény kellően stabil legyen (Fotó: Orbán Zoltán).

Felrakásnál rendszeresen ellenőrizzük, hogy a fal függőleges legyen, az elcsúszást a téglák helyreigazításával korrigálhatjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

A fészkelőhely alja maga a puszta talaj, a tojó madár fajtól függően ebbe kapar egy sekély fészekmélyedést a tojások számára vagy hord fészekanyagot (Fotó: Orbán Zoltán).

A befejezéshez közeledve az egyik tégla harmadát üssük le, vagy válasszunk egy ilyen méretre törött téglát. Ezt a rövidebb elemet a falba építve pont egy akkora nyílást kapunk, amin a búbosbankák ki-be tudnak járni. A kör alapterületű fészkelőhely befedését itt egy 200 literes fémhordó teteje szolgáltatta, amit tégla nehezék rögzít (Fotó: Orbán Zoltán).

Az elkészült fészkelőhely a veteményes mellett (Fotó: Orbán Zoltán).

Macskák ellen védetteb, magasabb építésű, kör alapterülető fészkelőhely sárga klinkertéglából (Fotó: Orbán Zoltán).
Lakott területen problémát okozhatnak a kóbor macskák, ami ellen megoldást
jelenthet, ha a fészekházikót magasabb, akár másfél méter magas falakkal
építjük meg. 6 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A fémtető felhelyezésekor jól érzékelhető az előző változathoz képest jelentősen magasabb kilakítás (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés alapelve, így a röpnyílás jellege is megegyezik az eddig látott változatokéval (Fotó: Orbán Zoltán).

Az építés alapelve, így a röpnyílás jellege is megegyezik az eddig látott változatokéval (Fotó: Orbán Zoltán).

A tetőt itt egy fémdézsa rögzíti, amiben tavasztól őszig virágok díszlenek (Fotó: Orbán Zoltán).

Kilátás a macskabiztosabb tégla fészekhengerből (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Fészkelőhely üreges fatuskóban

Némi munkával és kiegészítéssel egy termetesebb üreges fatörzsdarab is alkalmas fészkelőhellyé alakítható. Erre mutatunk egy ötletadó, az alapelveket bemutató példát.

Amint arról a téli madáretetés fejlesztéseként írtunk, az ökörszem számára vonzó kiegészítője a talajetetőknek a kéregrakás, amiben könnyedén el tud bújni ez az egérszerű mozgással a talaj közelében keresgélő madárka.


Ökörszem a talajetető kéregrakásában tollászkodik.


Az "ökörszem-kastélyba" épített üreges fatuskó különösen izgatta a madárkát
(Videók: Orbán Zoltán).

 

Ezért az etetési időszak végéhez közeledve, a téli tapasztalatok alapján szinte magától adódott a gondolat az üreges fatuskó-búvóhely fészkelőhellyé alakítására olyan kéreggallérral, ami nem csak a madara számára vonzó, de a szőrmés ragadozók ellen is véd.

Fészkelőhely üreges tuskóban (a kép jobb oldalán), kéreggallérral (Fotó: Orbán Zoltán).
A végeredmény, ...

Az üreges fatuskó így is alkalmas fészkelőhely lenne, de a kéregfal nyáron akadályozná a fűnyírást, könnyű lenne elbotlani benne. Ezért a kéregrakást érdemes volt némileg átalakítani (Fotó: Orbán Zoltán).
... és a kiindulási állapot a márciusban még aktív talajetetőn.
20 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Első lépésben összehúztuk a magot, hogy szabadon dolgozhassunk (Fotó: Orbán Zoltán).

A madarak márciusban már nem érdeklődnek az alma iránt, így ezt ilyenkor amúgy is érdemes eltávolítani a talajetetőről (Fotó: Orbán Zoltán).

A kéregfal elbontása, … (Fotó: Orbán Zoltán).

… annak érdekében, hogy szabadon hozzáférjünk ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... az üreges rönkhöz (Fotó: Orbán Zoltán).

Az üreges fatuskó fészkelőhelyet érdemes úgy elhelyezni, hogy egy nagyobb bokor, egy fa törzse vagy akár épület fala védje. Ezen a helyen ezt a védelmet a kissé hátrább álló bokor adja. Az áthelyezést követően a következő lépés a kéreggallér kialakítása volt, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

… ami ezen a helyen a kellő mennyiségű kéregnek köszönhetően két réteg széles lehetett (Fotó: Orbán Zoltán).

A stabilitás érdekében az alapi rész legyen az építmény legszélesebb pontja, felrakás közben pedig a kéreglapokat „kötésbe” rakjuk, azaz a következő sort az alatta levőhöz képest elcsúsztatva, hogy az illesztési pontok ne ugyan oda essenek (Fotó: Orbán Zoltán).

A szőrmés ragadozók elleni védelem, és a fészkelőhely jobb megfigyelhetőségének növelése érdekében a rönk hátsó-oldalsó részére több vastag rönk került (Fotó: Orbán Zoltán).

A szőrmés ragadozók elleni védelem, és a fészkelőhely jobb megfigyelhetőségének növelése érdekében a rönk hátsó-oldalsó részére több vastag rönk került (Fotó: Orbán Zoltán).

Az üreges rönk fészkelőhellyé alakításának legfontosabb lépése a tető kialakítása (Fotó: Orbán Zoltán).

A tetőnek úgy kell befednie a rönk felfelé nyitott üregét, hogy közben megközelítési lehetőséget is biztosítania kell a madarak számára. Ehhez a magasságot néhány alátét kéregdarab adja, … (Fotó: Orbán Zoltán)

… erre kerül egy kellően széles kéreglaptető, ... (Fotó: Orbán Zoltán)

... ami felülről teljesen lezárja, esőtől védetté teszi a rönk üregét (Fotó: Orbán Zoltán).

Erre nehezékként, tetőcserépszerűen további kéreglapokat is halmozhatunk (Fotó: Orbán Zoltán).

Utolsó lépésként még kiegészítő védelemmel is elláthatjuk az egyébként már kész fészkelőhelyet (Fotó: Orbán Zoltán).

A kéregrétegek közé kétarasznyi hosszú és vékony, akár tövises gallyacskákat szúrva …  (Fotó: Orbán Zoltán)

… olyan „kerítést” kapunk, ami távol tartja a szőrmés ragadozókat, miközben olyan védett megközelítési útvonalat is kínál a madaraknak, ahol jól megfigyelhetjük őket (Fotó: Orbán Zoltán).

Fészekanyag kihelyezése a szétszóródását megakadályozó gallykarámba (Fotó: Orbán Zoltán).
A fészket építő madárfajok számára kora tavasszal, az első költés idején, majd ezt
követően a június-júliusi másodköltés idején is vonzerőt jelent, ha az üreges rönk
fészkelőhelyhez fészekanyagot is kihelyezünk. 4 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Talajra helyezendő fészekanyag szétszóródását megakadályozó gallykarám kilakítása (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajra helyezendő fészekanyag szétszóródását megakadályozó gallykarám kilakítása (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajra helyezendő fészekanyag szétszóródását megakadályozó gallykarám kilakítása (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A tetőtér megnyitása

A búbosbanka klasszikus lakott területi fészkelőhelyét jelentik a tetőszerkezetek. A víz elleni szigetelés érthető igényét megtartva nem érdemes a hódfarkú cserepet félretolni, jobb, ha a tető élét lezáró kúpcserépnél biztosítunk szabad bejárást.

Búbosbanka potenciális fészeklőhely-bejárat kúpcserép alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
A kúpcserepek alatti sötét üregek ...

Búbosbanka ereszcsatornán, a padlástérben lévő fészekhez vezető tetőnyílásnál (Fotó: Orbán Zoltán).
... mágnesként vonzzák a fészkelőhelyet kereső búbosbankákat
(Fotók: Orbán Zoltán)...


... akik amúgy is előszeretettel énekelnek a tetőgerincen (Videó: Orbán Zoltán).

 

A tetőtérre nagyobb bejáratot kínáló szellőzőablakok megnyitása az eddig tárgyalt fajok mellett a gyöngybaglyok, a kuvikok és a macskabaglyok, a füsti fecskék, a házi rozsdafarkúak és több padlástérlakó denevérfaj számára is kedvező.

Az egyik legegyszerűbb természetvédelmi megoldás a tetőszellőzők megnyitása (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy ilyen nyitott tetőszellőzőn a legtermetesebb padláslakó baglyok is beférnek
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán