NAPI MADÁRVÉDELEM > Madárvédelmi eszközök > Téli madáretetés > Telelő gólyáink védelme

Legfrissebb híreink

Új odúcsaláddal készül az MME az énekesmadarak másodköltésére


Kiemelt hírünk

Az idén tíz éves jubileumát ünneplő Madárbarát kert program célja a természetvédelem társadalmi szintű népszerűsítése. Ebben a legfontosabb segítőink ...

Tovább »

Fülemülék éjszakája 2012.

Hallgassuk meg együtt a fülemüle éjjeli énekét!


Utolsó frissítés:2012. május 4. 08:30
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, ...

Tovább »

Kitüntetések átadása az MME 2012. évi Küldöttközgyűlésén


2012. május 20.

Egyesületünk tegnap tartotta évi rendes Küldöttközgyűlését, ahol a helyi csoportok küldöttei dönthettek a felmerülő kérdésekről. Az MME legfőbb ...

Tovább »

Játékos programokkal ünnepelték a Madarak és Fák Napját Jósvafőn


2012. május 19.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal közösen játékos programokat szervezett a Madarak és Fák Napjára a jósvafői ...

Tovább »

Kuszma egy budapesti iskolában


2012. május 19.
Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az idén első alkalommal választotta meg az "Év hüllőjét", amely a lábatlan gyík - népies nevén a kuszma ...

Tovább »

102 ember vett részt a tápiószelei Fülemülék éjszakáján


2012. május 19.
Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja - 3 másik helyszín mellett - Tápiószelén, a Blaskovich Múzeum parkjában szervezte meg a Fülemülék éjszakáját 2012. ...

Tovább »

Újabb országot hódított meg Panni


2012. május 18.
Egy héttel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy Panni a mentett, jeladós parlagi sas már 9 országban járt. Azóta Moldovát is meghódította, visszakanyarodott Erdélybe ...

Tovább »

Természetvédelmi és ornitológiai táborok Dombóváron


2012. május 17.
Az MME Dombóvári Helyi Csoportja természetvédelmi és ornitológiai táborokat szervez júniusban és augusztusban. Változatos programjaikat ifjú madarászoknak ...

Tovább »

Az odúk felét foglalták el a madarak a városmajori telepen


2012. május 17.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja Bajor Zoltán vezetésével ellenőrizte a Városmajorban található odútelepet. A péntek délutáni sétára 30 érdeklődő érkezett. ...

Tovább »

Rekorder lappantyú a Kolon-tavi Madárvártán


2012. május 17.
A hazai gyűrűzési adatbázis legöregebb lappantyúját fogta Sápi Tamás és Németh Ákos a Kolon-tavi Madárvártán. A hím madarat 2003 júliusában gyűrűzték ...

Tovább »

Jó hangulatban telt a madarásztúra a várpalotai Nagy Bivalyos horgásztónál


2012. május 17.
Az MME Veszprém Megyei Helyi Csoportja és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság gyűrűzéssel egybekötött madarásztúrát szervezett Várpalotára a ...

Tovább »

Több mint 100 ember vett részt a tokaji partifecske hajózáson


2012. május 16.
Az MME az idén harmadik alkalommal szervezte meg a tokaji partifecske hajózás nevű programot 2012. május 12-én és 13-án. A vasárnapi viharos, hideg idő ellenére ...

Tovább »

Madarásztúra Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én


2012. május 16.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja madarásztúrát szervez Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én (szombaton). A túra Szögliget központjából vezet ...

Tovább »

A gyurgyalag nyerte az „Év madara 2013” szavazást


2012. május 16.
Lezárult az MME internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik ...

Tovább »

Emlékeztető: közeledik a május 21-ei adóbevallási határidő!


2012. május 15.

Kellemetlen következményei lehetnek annak, ha elfelejtjük időben benyújtani kötelező adóbevallásunkat, ezért emlékeztetnénk minden érintettet, ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban 2012. május 19-én


2012. május 15.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár játékos családi napot tart a Madarak és Fák Napja alkalmából 2012. május 19-én, (szombaton). A helyszínen megtalálhatók ...

Tovább »

Esti vörös vércse megfigyelés Budapesten az I. kerületben 2012. május 18-án


2012. május 15.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja esti vörös vércse megfigyelésre hívja a madárbarátokat az I. kerületi Mészáros utcába 2012. május 18-án (pénteken). Az ...

Tovább »

Nyílt nap a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban 2012. május 19-én


2012. május 14.
Az MME Rákosi Vipera Védelmi Programjának munkatársai ismét nyílt túrát szerveznek a Kunpeszér melletti védelmi és oktató központban 2012. május 19-én ...

Tovább »

Újabb összefoglaló kisfilm a kerecsensólyom megfigyelésről


2012. május 14.
Elkészült a második rövidfilm a kerecsensólymok webkamerás megfigyeléséről. Míg az első rész a madarak fészekfoglalásáról és a tojásrakásról szólt, ...

Tovább »

Nyomtatás

Telelő gólyáink védelme

Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozhatunk telelő fehér gólyákkal Magyarországon (áttekintő táblázat >>). Ezek a madarak az akár Dél-Afrikáig is elvonuló fajtársaikkal szemben az itthon maradás mellett döntöttek vagy elégtelen kondíciójuk, röpképességük miatt nem tehettek mást. Ha sikerül túlélniük a tél viszontagságait, a következő télen is jó eséllyel maradhatnak helyben, mivel ekkor már meglehetős rutinnal, kidolgozott túlélési stratégiával rendelkeznek, amit nem kis mértékben a róluk gondoskodó embereknek is köszönhetnek.

Tápiógyörgyén telelő fehér gólyák a napsütésben felmelegedő,
hófedte vetésen vadásznak és napoznak. A felvételen látható
viselkedés részletes elemzését
itt olvashatja >>
(Videó: Orbán Zoltán)
.


Miért maradnak itthon és miként maradnak életben?
A gólyák rendkívül gazdag tápláléklistával rendelkező madarak. Nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit, amit le tudnak nyelni: kisrágcsálókat, gyíkokat, békákat, kígyókat, halakat is megfognak. A faj éppen azért vonuló, mert a fő táplálékbázisát jelentő rovarok télen nem hozzáférhetőek. Ha azonban tisztában vagyunk azzal, hogy a fehér gólyák hosszú távú - a Szaharától délre - vonuló madárként akár Dél-Afrikáig is elrepülnek, ami oda-vissza több mint 20.000 km-es veszélyekkel teli utat jelent minden évben, akkor már nem olyan nehéz beleélnünk magunkat annak a gólyának a helyzetébe, mely az áttelelés megkockáztatása mellett dönt. Ezt több körülmény teszi reálisan túlélhetővé számukra:

  • táplálkozási stratégiájuk rugalmas, alkalmazkodik az éppen rendelkezésre álló zsákmányállatokhoz;
  • az agrárterületeken, szántókon, gyepeken, árokpartokon élő kisrágcsálók (pockok, egerek) nem alszanak téli álmot, így télen - hacsak nincs vastag hótakaró - is táplálékbázist jelentenek;
  • a fehér gólyák dögöt is esznek - például a kombájnok mögött lépkedve összeszedik az elkaszált kisebb állatok tetemeit -, ezért a hulladéklerakók télen terített asztalt kínálnak számukra;

Télen a fehér gólyák számára is fontos táplálkozóterületet jelentenek a
hulladéklerakók, ahol a bomlás hője miatt melegebb is van,
mint a környező területeken (Videó: Nagy Károly).



A hulladéklerakók óriási, akár több tízezres, elsősorban sirályokból
és varjakból álló madártömegeket is is vonzanak, ezért a telelő
gólyák túlélése mellett a madárgyűrűzési akcióknak is fontos
helyszínei. A videón látott akcióról
itt olvashat >>
(Videó: Orbán Zoltán).


  • végül, de nem utolsó sorban a generációk óta a lakott területeken fészkelő gólyák gyorsan rájönnek arra, hogy ha télen itthon maradnak, akkor az emberek etetéssel segítik őket.

Látható, hogy az itthon maradó fehér gólyák korántsem esélytelenek, alkalmazkodóképességüknek, az emberek segítségének és némi szerencsének köszönhetően reális esélyük van túlélni a telet. Az elmúlt évek megfigyelési adatai, különösen Fülöp, a Spanyolországból Magyarországra települt fehér gólya példája is azt mutatja, hogy ha egy madár túlélte az első áttelelést, akkor az így szerzet rutinjának, helyismeretének köszönhetően jó eséllyel dönt a következő ősszel is a maradás mellet.


Mivel és hogyan etethetők a telelő gólyák?
Az, hogy a gólyák dögöt is esznek, az énekesmadarakéhoz hasonlóan megkönnyíti a téli etetésüket. Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy ezeknek a madaraknak a csőre tépésre nem alkalmas, torkuk pedig messze nem olyan tágulékony, mint például a kormoránoké, ezért nemcsak a táplálék fajtája, de a felkínált falatok megfelelő nagysága is fontos szempont:

  • 10 cm-nél nem szélesebb keszegek, a magas hátú vagy ennél nagyobb halak darabolva
  • 10-15 cm hosszú, kétujjnyi vastag nyers marhahús darabok; kacsa-, liba-, pulyka-, tyúkszív és zúza; apró, hosszúkás darabokra vágott csirke farhát (nyers disznóhús a féregfertőzés veszélye miatt sem állatnak, sem embernek nem adható!)
  • tenyészetből származó egér, süldő patkány, naposcsibe és naposkacsa tetemek.

Az áttelelő gólyák napi eleségigénye sok mindentől függ. Ezek között a legfontosabb az adott példány egészségi állapota és kondíciója. Egy legyengült, éhező egyed akár két-háromszor annyit is ehet, mint egy napok-hetek óta folyamatosan eleget táplálkozó, megfelelő tartalékokkal rendelkező állat, mely akár egy-két napnyi éhezést is kibír. A megfelelő kondícióhoz szükséges táplálékellátottságot, és a napi táplálékigényt télen elsősorban az időjárás befolyásolja. Ha nappal is tartósak a kemény fagyok, illetve ha napokon, heteken keresztül vastag hótakaró borítja a földeket, akkor több ennivalót kell adnunk nekik. Ha azonban enyhül az idő: sokat süt a nap, nincs hó és a vizek sem fagynak be, akkor a madarak több pockot és egeret (esetleg halat) tudnak fogni, ezért akár jelentősen kevesebb "rásegítésre" van szükségük vagy teljesen el is maradhatnak az etetőhelyről. A madarak aktuális táplálékigényét az jelzi legjobban, hogy a felkínált mennyiség elfogy-e vagy sem. Ha mindent megesznek, akkor érdemes többet adni nekik, ha pedig több napon keresztül meghagynak ebből, akkor csökkenthetjük is az adagot. Ebből következően az alábbi mennyiségi adatok iránymutató jellegűek, ennél többet is igényelhetnek vagy kevesebb is elegendő lehet:

  • 3-5 db tenyérnyi keszeg,
  • vagy egy nagy marék marhahús nyesedék,
  • vagy 5-15 egér,
  • vagy 1-3 süldő patkány,
  • vagy 5-15 naposcsibe, naposkacsa.


Az etetés elkezdése a dolog legkényesebb része. Lassan, nem közvetlenül a madarak felé haladva közelítsük meg 15-20 méterre (vagy amennyire felrebbenés nélkül engedi, ennek előjelei jól láthatók) a földön keresgélő gólyát, majd lassú, nyugodt, alulról induló kézmozdulattal dobjuk a közelébe a táplálékdarabokat. Amint ezzel megvagyunk, óvatosan hátráljunk el, hagyjunk teret és időt a madárnak, hogy felfedezze az élelmet, hogy rájöhessen, neki próbálunk segíteni.

Néhány alkalom után már nem nagyon kell óvatoskodni, a madarak tudni fogják, sőt, várják is az etetést, különösen akkor, ha alkalmazni tudjuk az alábbi praktikákat:

  • Etetéskor érdemes fütyülni, hívóhangot hallatni - a lényeg az, hogy mindig ugyan azt a hangot adjuk -, mert ezt a madarak gyorsan megtanulják, és tudni fogják, hogy a közeledő ember táplálékoz hoz.  
  • Próbáljunk meg a nappal azonos időpontjában élelmet vinni a gólyáknak, akik néhány alkalmat követően már várni fogják ezt, távolabbról is odarepülnek, ami azért is fontos, hogy a táplálékot ők, ne pedig macskák és kutyák szedjék össze. 

Telelő fehér gólyák (Fotó: Dr. Mezey Károly).

A képeken látható telelő fehér gólyákat a környékbeliek rendszeresen
etetik, amit a madarak megtanulnak kihasználni. Az ilyen gondoskodó
helyeken a gólyák az emberek segítségére is építve rendszeres
áttelelővé válhatnak (Fotó: Dr. Mezey Károly)


Miként ellenőrizhető a gólyák fizikai állapota?
A téli tarlókon, belterületi füves területeken vagy akár parkolóban, járda mellett, udvarban sétálgató gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség, röpképtelenség ad.

Ez úgy ellenőrizhető, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Ha megy neki, akkor minden rendben van, a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában álldogáló madár egészséges. Ha azonban a gólya csak néhány métert képes megtenni vagy csak ugrálva próbál menekülni, láthatóan furcsa, "rossz" mozgású, akkor vagy sérült vagy az éhezés miatt legyengült. Ilyenkor be kell avatkozni, amihez segítséget is kérhetünk.


Kinek szólhatunk, ha baj van?
Magyarországon a madármentés feladatát több intézmény: nemzeti parkok, civil szervezetek, de elsősorban az állatkertek látják el (részletek >>). A legyengült telelő gólyák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, ezért baj esetén a területileg illetékes nemzeti park igazgatósához fordulhatunk. A területi illetékességről a nemzeti park igazgatóságok portálján tájékozódhat.


Mi történik a mentet madarakkal?
A madarak az állatkerti és egyéb mentőhelyeken szükség szerint megfelelő orvosi ellátásban és folyamatos táplálásban részesülnek, így a szabad ég alatt is gond nélkül átvészelik a telet. Tavasszal aztán az egészséges, röpképes állatokat el lehet engedni. 

Mentett fehér gólyák a Jászberényi Állat- és Növénykertben (Fotó: Orbán Zoltán).
Mentett gólyák ...
 
Mentett fehér gólyák a Jászberényi Állat- és Növénykertben (Fotó: Orbán Zoltán).
... a Jászberényi Állat- és Növénykert tavi bemutatójában.


Kérjük, küldje be téli gólyamegfigyelési adatait!   
A gólyák telelési viselkedésének megismeréséhez pontos adatokkal kellene rendelkeznünk ezekről a madarakról. 

Áttelelő fehér gólyák Magyarországon térkép (MME Monitoring Központ - Nagy Károly).
Ezért kérjük, amennyiben tud ilyen madárról, a hely, a példányszám,
a körülmények és a bejelentő elérhetőségét tartalmazó
e-mailben tájékoztassa az MME Monitoring Központ
munkatársait itt >>. Köszönjük!
(Forrás: Nagy Károly).



Kapcsolódó oldalak





Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>


Köszönjük!


Orbán Zoltán



Az MME Fehérgólya-védelmi programját a Cora Íz és Hagyomány
üzletága támogatja.