Ökörszemet szeretnék az etetőn!

Figyelembe véve ennek az alig üveggolyónyi, parányi kis madárnak a fantasztikus viselkedését és megjelenését, ez egy teljesen jogos igény. Bár télen lakott területeken is gyakori, ez etetők közelében sajnos csak alkalmilag és pillanatokra jelenik meg. Azonban egy egyszerű etetői berendezéssel az óhaj teljesíthető.

Ökörszem talajetető kéregrakásán (Fotó: Orbán Zoltán).


Az ökörszem is azok közé a "szellem-madarak" közé tartozik (ilyen például a hasonlóan vágyott őszapó, a sárgafejű és a tüzesfejű királyka, a harkályok és a fakusz is), melyek bár ott vannak a téli tájban, de ilyenkor nincs állandó járásuk. Azaz az etető gyakori látogatóival, a cinegékkel, verebekkel és társaikkal szemben soha nem lehetünk biztosak abban, hogy mikor jelennek meg. Egy-egy látogatásuk között nemcsak napok, de akár hetek, hónapok, sőt évek is eltelhetnek.

 

Az ökörszem

A két királykafaj után kontinensünk harmadik legkisebb madara, tömege alig 6–7 g (!) körül alakul. Magyarországon főként a nyugati és északi megyékben, párás völgyek, folyó- és patakpartok sűrűjében költ.

Gyökerek közé, sűrű bokrokba építi száraz falevelekből álló ovális vagy gömb alakú fészkét, amit mohával, szőrrel és tollal bélel ki. A hím egyszerre 2–3 fészket is rak, a tojó ezekből választ.

Állandó madarunk. Télen nagyobb távolságokra is elkóborol, ilyenkor olyan helyeken is gyakori, ahol egyébként nem költ. Apróbb rovarokat, pókokat fogyaszt, de télen apró magvakat is eszik.

 

Téli etetésük

Méreténél fogva az ökörszem azon madarak közé tartozik, melyek az etetőn elsősorban a nagyobb termetű fajok által termelt magtörmeléket fogyasztják, de belekóstolhat a cinkegolyóba, az almába, és igénybe veheti az etető itatóját is.

Sűrű növényzetben bujkáló életmódja miatt elsősorban a talaj közelében, tehát a talajetetőkön és az etetőtálcákon érzi jól magát.

Elvileg tehát a többi madárral együtt ott kellene nyüzsögnie az etetőn, ezzel szemben viszont szinte soha nem látjuk itt! – Miért?

 

Inkább egér, mint madár

Az ok elsősorban az, hogy az ökörszemre – érthető módon – madárként gondolunk, holott viselkedését tekintve inkább a növényzetben bujkáló egérhez hasonlít. Rövid, kerek szárnyai ugyanis nem alkalmasak folyamatos és akrobatikus repülésre, ezért az ökörszem inkább a sűrű aljnövényzetben ugrál növényi szálról növényi szálra, ágról ágra. A bokrok, sövények, növényfoltok közötti távolságokat pedig a legrövidebb úton, többnyire térdmagasságban vagy ez alatt repülve küzdi le. A "leküzdést" az ökörszem esetében szó szerint kell venni, mivel ez a madárka néhány méretnél nagyobb távot "erőből repülve" tesz meg.

A számukra legkedvezőbbnek tekinthető talajetetők többnyire olyan nagyobb kiterjedésű kopár térségek, ahonnan hiányoznak a számukra biztonságos búvóhelyet és kapaszkodófelületet jelentő ágak és növényi szálak. Ezért ha talajetetőnket nem "ökörszemesítjük", akkor ez a madár továbbra is csak alkalmi vendégként vagy egyáltalán nem fordul meg nálunk.

 

Az "ökörszem-kastély"

A megoldás lényege, hogy úgy biztosítsunk búvóhelyet ennek a parányi, ugribugri madárkának, hogy közben ne építsük be a jellegénél fogva nyitott talajetetőnket, és ezzel ne létesítsünk észrevétlen megközelítést biztosító rejtekhelyet a macskáknak.

A talajetető ökörszembarát kiegészítésének fő jellemzője, hogy nem egy nagyobb nyírt, gyepes térség közepén, hanem a számára ökológiai folyosót jelentő bokrok, sövények közelében található, ahova pirinyó barátunk ágról ágra ugrálva szinte észrevétlenül tud eljutni, innen pedig könnyedén kirebbenhet a talajetetőre is táplálkozni.

Az eleséget és az itatót a kéreg alkotta falhoz közel szórjuk le, illetve helyezzük el. Etető- és itatótálcát az "ökörszem-kastélyba" épített alacsony rönkökre is elhelyezhetünk, illetve egy-két marék mákot és kölest (vagy egyéb apró szemű magot) magába a kéregrakásba is vethetünk, hogy a madár helyben is tudjon táplálkozni.

Talajetető ökörszem-kéregrakással (Fotó: Orbán Zoltán).
Az egyik legjobb "ökörszem-kastély" építőanyagot a nagyobb kéregdarabok jelentik,
amiket falként felrakva, és az ökörszemeknek ösvényt képezve padlóként lerakva
is alkalmazhatunk. A képeken látható téglaépítmény egy bagolyetető-egérvár.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Talajetető ökörszem-kéregrakással (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajetető ökörszem-kéregrakással (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajetető ökörszem-kéregrakással (Fotó: Orbán Zoltán).

Talajetető ökörszem-kéregrakással (Fotó: Orbán Zoltán).


Az "ökörszem-kastély" rönkjeire telepített etető-, valamint az itatótálcát előszeretettel
látogatja a többi madár, ...

Hegyi fakusz / Eurasian Treecreeper (Fotó: Orbán Zoltán).
... a gyakoribb fajok mellett akár a hegyi fakusz is – 3 fotó, katt a képre
(Videók, fotók: Orbán Zoltán).

Hegyi fakusz / Eurasian Treecreeper (Fotó: Orbán Zoltán).

Hegyi fakusz / Eurasian Treecreeper (Fotó: Orbán Zoltán).

 

További vonzerőt jelenthet az ökörszemek számára, ha az etető-búvóhelyet olyan helyre építjük, ahol azt hosszabb-rövidebb ideig közvetlenül is éri a téli Nap.

Amint azt az alábbi felvétel is bizonyítja, egy ilyen helyen akár hosszú percekig is egy helyben napozhat, tollászkodhat ez az egyébként örökmozgó, néhány másodpercnél tovább egy helyben nem maradó (és ezért nehezen megfigyelhető) madár.


Talajetető kéregrakásán tollászkodó ökörszem. Lejátszáskor a minőséget érdemes
HD-ra állítani (Videó: Orbán Zoltán).

 

Mivel a Madárbarát kert program legfontosabb üzenete éppen az, hogy a körülöttünk élő állatokat segítve mi magunk is fantasztikus megfigyelési, fotós-videós élményekhez juthatunk, az ökörszembarát talajetetőt is érdemes az ablakles elé telepíteni.

Ablak elé telepített talajetető ökörszem-kéregrakással (Fotó: Orbán Zoltán).
A cikkben látott talajetető egy ablak előtt működik, ahonnan a mindennapok
során, bármiféle külön szervezés, rákészülés nélkül is jól megfigyelhető a
madarak élete
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert program további jellemzője, hogy a helyi lehetőségekre építve támogatja és igényli is a kreativitást. Az etető "ökörszem-kastélyába" érdemes üreges farönköt is beépíteni, ami mágnesként vonzza ezt az egérszerűen kutakodó, bujkáló életmódú madarat.

Ennek az az előnye is megvan, hogy tavasszal akár fészkelhet is benne egy ökörszempár, vörösbegy vagy megfelelő belméret és bejárati nyílás esetén akár 2015. év madara, a búbosbanka is.

Üreges rönk kéregtetővel talajetető ökörszem-kéregrakásába építve (Fotó: Orbán Zoltán).
Üreges rönk kéregtetővel talajetető ökörszem-kéregrakásába építve.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Üreges rönk kéregtetővel talajetető ökörszem-kéregrakásába építve (Fotó: Orbán Zoltán).

Üreges rönk kéregtetővel talajetető ökörszem-kéregrakásába építve (Fotó: Orbán Zoltán).

Üreges rönk kéregtetővel talajetető ökörszem-kéregrakásába építve (Fotó: Orbán Zoltán).

Üreges rönk kéregtetővel talajetető ökörszem-kéregrakásába építve (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A környéken portyázó ökörszemek gyorsan felfedezik és belakják a számukra kialakított búvóhelyet, és innen kirebbenve végre a talajetetőnket is rendszeres használatba veszik.


A felvételen jól látszik (0:56-tól), hogy ez a gyengének tűnő madár milyen erőteljes
csőrcsapásokkal csipegeti ki a magevők által hátrahagyott, látszólag üres
maghéjak belsejében maradt, fogyasztható részeket. Lejátszáskor a
minőséget érdemes  HD-ra állítani (Videó: Orbán Zoltán).

Hegyi fakusz / Eurasian Treecreeper (Fotó: Orbán Zoltán).
Hegyi fakusz az üreges rönk oldalán. 2 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Hegyi fakusz / Eurasian Treecreeper (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Nagyobb rönk-, ág- és kéregrakás

Az előző fejezetben bemutatott kéregrakást ki lehet egészíteni (vagy akát teljes egészében váltani) vékonyabb ágakkal, illetve bogártanya-rönkökkel is. Az így kapott nagyobb rakás több búvóhelyet, nagyobb életteret jelent az ide látogató ökörszemeknek, akik így remélhetően több időt is fognak itt eltölteni.

Harkályok, küllők, fakuszok, csuszkák és ökörszemek számára egyaránt vonzó rönk-, ág- és kéregrakás (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ökörszemek számára a vastag rönkök, a vékonyabb ágak és a
kéreglemezek alkotta teraszok ...

Harkályok, küllők, fakuszok, csuszkák és ökörszemek számára egyaránt vonzó rönk-, ág- és kéregrakás (Fotó: Orbán Zoltán).
... és szűk búvóhelyek jelentik a vonzerőt, a napozó-, tollászkodó- és etetőhelyeket.

Harkályok, küllők, fakuszok, csuszkák és ökörszemek számára egyaránt vonzó rönk-, ág- és kéregrakás (Fotó: Orbán Zoltán).
A rakás ágak felőli oldalának megtámasztására ...

Harkályok, küllők, fakuszok, csuszkák és ökörszemek számára egyaránt vonzó rönk-, ág- és kéregrakás (Fotó: Orbán Zoltán).
... két földbe szúrt ágat használhatunk.

Rönk-, ág- és kéregrakás, a tetején törökmogyoróval és dióval (balra), itatóval (középen) és napraforgómaggal jobb szélen (Fotó: Orbán Zoltán).
A rönk-, ág- és kéregrakás tetején télen etethetünk és egész évben itathatunk is.

Rönkrakás "erkélyére" szórt aprómag és morzsolt cinkegolyó (Fotó: Orbán Zoltán).
A nem pontosan egymásra rakott rönkök alkotta teraszokra a pirinyó ökörszem
fő táplálékát jelentő
aprómagot és cinkegolyó-morzsalékot szórhatunk , ...

Többlépcsős rönkrakás almaetető felülete (Fotó: Orbán Zoltán).
... illetve almát is kitehetünk (Fotók: Orbán Zoltán).


Az ág- és kéregrakás szűk járatai nem csak az ökörszemek, de az etető többi
kisebb testű madara számára, így a meglepően ügyesen kúszó-mászó
mezei verebek számára is vonzóak lehetnek (Videó: Orbán Zoltán).

 

"Harkálykerttel" is kombinálható!

A kéreglakó fakopáncsok, küllők, fakuszok és csuszkák az ökörszemekhez hasonlóan fel-feltűnnek az etető környékén, de látogatásaik ritkák. Ha azonban az egész éves itató, és az itt működtetendő téli etető környezetét a fatörzslakók számára vonzóan rendezzük be, ezek a fajok is rendszeres és gyakoribb látogatóink lehetnek. A "harkálykert" további előnye, hogy ennek egyik eleme, a rönk- és kéregrakás gyakorlatilag az előzőekben bemutatott ökörszemetető nagyobb és jobb megfelelője.

"Harkálykert" és ökörszemetető-kéregrakás kombinációja (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ökörszemetető-kéregrakás a "harkálykert" része is lehet, amit így mindkét
madárcsoport képviselői felkereshetnek (Fotó: Orbán Zoltán).


A "harkálykert" legszínesebb harkályféle látogatója, a zöld küllő is felkeresi
az ökörszem-kéregrakást (Videó: Orbán Zoltán).

 

A természetvédelmi farakás

Az "ökörszem-kastély" alapanyaga nem csak kéreg lehet, erre a célra tökéletesen megfelelnek a természetvédelmi farakás vékony és közepesen vékony ágai is, amikből könnyedén emelhetünk 1,5–3 m hosszú és 0,2–0,5 m magas falat, ami már bőven elegendő a többnyire magányosan járó ökörszemek vendégül látására.

Ökörszemeknek a talajetető közelében kellő búvóhelyet biztosító ágrakás (Fotó: Orbán Zoltán).
Ökörszem-búvófal vékonyabb ágakból (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Amennyiben már van természetvédelmi farakásunk, akár itt is létesíthetünk egy etető- és itatóhelyet, a tövénél talajetetővel. Így megspóroljuk az "építkezést", és újabb, téli madárvédelmi funkcióval is felvértezzük ezt az alapvetően más állatcsoportok védelmét szolgáló eszközt.

Természetvédelmi farakás télen (Fotó: Orbán Zoltán).
A téli álomba merült természetvédelmi farakás ...

Talajetető természetvédelmi farakásnál (Fotó: Orbán Zoltán).
... eleség kiszórásával és itató elhelyezését, illetve a hó elsöpérésvel máris élővé
varázsolható, és a madár-vendégek között jó eséllyel az ökörszem is ott lesz
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Nem kell lebontani tavasszal!

Az olyan szezonális madárbarát módszereknél, mint a téli etetés, plusz feladatot jelent az eszközök ki-, majd az időszak végén ezek elpakolása. Az ökörszem és harkály rönk-, ág- és kéregrakás (és a "harkálykert") óriási előnye, hogy ez nem csak az etetési időszakhoz kötődik. Ez tavasztól őszig, amikor az ökörszemek a költőterületekre húzódva eltűnnek, továbbra is a kertünkbe vonzza a környék madarait, állatait; különösen akkor, ha a közelben vagy magán a rakáson itatunk is. Az etetési időszak végén tehát nem kell elbontanunk a rönk-, ág- és kéregrakást!

Fali gyík – az egyik faj a "harkálykert" rönkrakásának nyári vendégei közül (Fotó: Orbán Zoltán).
Fali gyík – az egyik faj az "ökörszem-kastély" nyári vendégei közül.
4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Fali gyík – az egyik faj a "harkálykert" rönkrakásának nyári vendégei közül (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík – az egyik faj a "harkálykert" rönkrakásának nyári vendégei közül (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík – az egyik faj a "harkálykert" rönkrakásának nyári vendégei közül (Fotó: Orbán Zoltán).

Vörösbegy a "harkálykert" rönk- és kéregrakásán őszi napfelketében (Fotó: Orbán Zoltán).
Vörösbegy a kéregrakáson őszi napfelketében (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mindenkinek sok sikert kívánunk az etetők ökörszembaráttá alakításához! Ha tetszett önnek a cikk, kérjük, ossza meg minél több ismerősével, hogy mind több helyen találjon magának megfelelő téli táplálkozóhelyet ez a rendkívül érdekes viselkedésű és fantasztikus megfigyelési élményeket kínáló kis madár!  Köszönjük!

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán