2023 év madara - a barkóscinege

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a barkóscinege nyerte.

Barkóscinege hím (fotó: Orbán Zoltán)


Nevével ellentétben nem valódi cinege, a legutóbbi időkig az afrikai és ázsiai régióra jellemző Timáliafélék (TIMALIDAE) közé sorolták, de a legfrissebb rendszertan már önálló, egyetlen fajt tartalmazó családba (Barkóscinegeléfe - PANURIDAE) tartozónak tekinti.

 

Megjelenés

Verébhez hasonló termetű, farka hosszú, a csőr sárga, a lábak feketék. A felnőtt egyedeknél a két ivar jól elkülöníthető egymástól.

Barkóscinege hím (grafika: Kókay Szabolcs)
A hímek feje kékesszürke, a szem és a csőr vonalától hosszan lenyúló, elkeskenyedő
fekete barkó – innen kapta a faj a nevét – húzódik, a hát vörhenyes fahéjszínű,
az alsótest világosabb, az alsó farkefedők feketék

Barkóscinege tojó (grafika: Kókay Szabolcs)
A tojó feje nem szürke, barkója nincs, teste fakóbb színezetű, alsó farokfedői
rozsdabarnák

Barkóscinege fiatal (grafika: Kókay Szabolcs)
A fiatalok a tojóhoz hasonló megjelenésűek, hátuk fekete
(grafika: Kókay Szabolcs)

 

Jelenlétükre elsőként leggyakrabban jellegzetes, „csilingelő” csapatösszetartó hangjuk utal, ami a sűrű nádasokban segíti az egyedek közti kapcsolattartást.


A barkóscinegék terepi határozásában is segít az MME ingyenes
Madárhatározó mobiltelefonos alkalmazása

  

Elterjedés

Világállománya Eurázsiát kelet-nyugati irányban egy viszonylag keskeny közép-ázsiai sávban szinte teljesen átszelve Írországtól és Nagy-Britanniától Kelet-Kína és Délkelet-Oroszország határvidékéig terjed. Európa a faj elterjedési területének mintegy 15%-át teszi ki, a legészakibb fészkelők a Botteni-öböl keleti partvidékén Közép-Finnországig hatoltak fel, a legdélebbiek Dél-Görögországban a Peloponnészosz-félszigeten élnek. Hazánkban az élőhelyét jelentő nádasokban országszerte elterjedt.

A barkóscinege világállományának csak ki része él Európában (forrás:BidLife DataZone)
A barkóscinege világállományának csak ki része él Európában
(forrás:BidLife DataZone)

 

Élőhely

A barkóscinege egész életét a természetes és a mesterséges halastavak, mocsarak, árterek, egyéb vízállások nádas-gyékényes növényzetében tölti. Fészeképítési sajátossága miatt különösen kedveli a kiterjedt, akár több kilométer széles nád- és gyékényszegélyeket, ahol a védett (nem aratott) belső részeken vagy a keskenylevelű gyékényesből kiálló több éves avasnád-foltokat talál.

A barkóscinege a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasokban él (fotó: Orbán Zoltán)
A barkóscinege a nagy kiterjedésű, összefüggő nádas-gyékényesekben él
(fotó: Orbán Zoltán)

 

Táplálkozás

A tavaszról őszig tartó melegebb hónapokban tápláléka alapvetően apró ízeltlábúakból áll, melyeket a nádszálak csúcsi részétől a vízfelszínig, változatos magaságban keresgélve szedeget össze. Télen a nádi bagolylepkék lárvái mellett elsősorban a nád és a gyékény, kisebb mértékben különböző lágyszárúak magjait fogyasztja, melyek emésztést segítő mechanikai aprítása érdekében homokszemeket csipeget fel.

Gyékénybugák (fotó: Orbán Zoltán)
A barkóscinegéket télen is táplálékkal látja el a gyékény- ...

Nád bugavirágzata (fotó: Orbán Zoltán)
... és a nádbugákban tömegesen megtalálható apró magvak
(fotók: Orbán Zoltán)

 

Költés

Fészkét a nádiposzátákkal szemben nem a nád- és gyékényszálak közé, hanem avasnád- vagy nádtorzsa-alapra, megtört nádszálak alá, a vízfelszín fölé 30-40 cm-re vagy magasabbra építi. Mindkét szülő részt vesz a fészeképítésben, ami kettő-négy nap alatt készül el. Fészekalja általában 4-6 tojásból áll, a szülők felváltva kotlanak, majd etetnek, a fiókák 11-12 nap alatt kelnek ki a tojásból, kéthetes korukban repülnek ki, majd három-négyhetesen válnak önállóvá. A párok általában kétszer, alkalmilag háromszor, ritkán akár négyszer is költhetnek egy szezonban. A faj egyik különleges viselkedési sajátossága, hogy a fiatalok a kirepülést követő hetekben, hónapokban párba állnak, és ezek a párok életük végéig együtt maradnak. A költések végén a kirepült fiatalok csapatokat alkotnak, amihez ősszel felnőtt madarak is csatlakoznak, és ezek a csapatok táplálékot keresve együtt kóborolnak a téli nádasban.  

 

Vonulás

Elterjedési területének igen nagy részén, így Magyarországon is állandó.

 

Állománynagyság

Világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5 400-6 300 pár közé becsülhető.


A barkóscinege a 2021 őszén megjelent
Magyarország madáratlasza
 505-507 oldalán található 

 

Veszélyeztető tényezők

A melegedő és szárazodó klíma különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a vizes élőhelyekre, így a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra is. Ezeket azonban napjainkban még közvetlenebbül fenyegeti a nádasok parti beruházásokhoz köthető illegális vagy nemtörődöm irtása, illetve a nem megfelelően végzett nádaratás.

 

Védelem

Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák (kb. mellmagasságban összefogott nyalábnyi nád felső részét visszatörve, majd megtekerve, -csomózva alakítottak ki a halászok régen olyan tartót, amire ráhúzhatták a száradó varsát), nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.

A barkóscinegék fészeképítését is segítő varsababák (fotó: Orbán Zoltán)
Az eredetileg a halászok munkáját segítő varsababák ma már inkább
természetvédelmi szereppel bírnak - célzottan és nagy számban kialakítva a
nádasokban költőhelyül szolgálnak egyes madárfajoknak, így a
barkóscinegéknek is (fotó: Orbán Zoltán)

 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!


Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban!

Fotó: Simay Gábor

A VVM felmérések első eseménye most januárban lesz, az év első hóközepi felmérésével, mely egybe esik az európai télközepi számlálással. Az idei első hóközepi számlálást január 13. és 16. között kell elvégezni.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal az Év hüllője / Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban.