Gibraltár felé tart egy műholdas jeladóval frissen felszerelt, vonuló darázsölyvünk

Az augusztus 9-ei jelölési napról „Máriának” elnevezett tojó darázsölyv ezekben az órákban lépte át a francia-spanyol határt, hogy várhatóan Gibraltárnál keljen át Afrikába augusztus utolsó napján.

"Mária", a jeladós tojó darázsölyv Baja térségében az elengedés előtt 2018. augusztus 9-én (Fotó: Kalocsa Béla)


Ez még csak a második magyarországi darázsölyv, melynek vonulását a műholdas jeladónak köszönhetően szinte élőben követhetik nyomon a szakemberek és az érdeklődők az interneten. Ráadásul a rendkívül drága berendezéshez egy önzetlen felajánlásnak köszönhetően jutottak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának munkatársai.

A darázsölyv világviszonylatban is az egyik legkülönlegesebb táplálkozású ragadozómadár. Megjelenését tekintve leginkább az egerészölyvhöz hasonlít, alapvető zsákmányát viszont nem a kisrágcsálók, hanem elsősorban a talajba ásott üregekben élő társas darazsak és méhek jelentik, melyek lárvákkal teli lépeit erős lábaival tyúkszerűen kaparva szerzi meg.


A darázsölyvet az egerészölyvtől kissé hosszabb farka és repülés közben nyújtottabb
fejtartása is megkülönbözteti, de távolról és repülés közben csak a szakértők
tudják a két fajt elkülöníteni (Videó: Orbán Zoltán)

 

Az akár több ezernyi, veszélyes méreggel rendelkező és támadékony rovar szúrása ellen a szem és a csőr közelében apró, pikkelyszerű tollakkal védekezik. Hazai fészkelőállománya 500-750 párra becsülhető. Táplálékállatai korlátozott hozzáférhetősége okán a darázsölyv hosszú távú vonuló, a telet a Szaharától délre tölti. Az európai állomány három útvonalon: a Boszporusz érintésével a Földközi-tenger keleti partvidékén, nyugaton az Ibériai-félszigeten át Gibraltárnál, középen pedig Olaszország, Szicília és Málta érintésével vonul Afrikába.  

A hazai állományból eddig ötnél kevesebb visszafogási adata volt csak a fajnak, amiből azt tudhattuk meg, hogy madaraink a Mediterráneum középső részén vonulnak, és telelőterületük Közép-Afrikában van. Az első műholdas jeladó 2014-ben került fel egy hím darázsölyvre a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából, a NAT-NET-DUNA/DUNAJ projekt keretében, Lipót térségében. 


A település nevét viselő "Lipót" alapvetően új információkat szolgáltatott a fajról. Ősszel
ugyanis nem a középső, hanem a magyarországi madárfajoknál ritka nyugati
útvonalon repült négy éven át is ugyan oda, Északnyugat-Kamerunba,
tavasszal viszont hurokvonulást leírva már Olaszországon keresztül
tért haza. Térkép animációért katt a képre vagy ide >>
(Forrás: jeladosmadarak.mme.hu)

 

A most megjelölt „Mária” három napig még a befogás helyén, Baja térségében tartózkodott, majd egy hetet a Mecsekben töltött. Innen indult el 21-én, de Észak-Olaszországban nem fordult délnek, hanem sok helyen szinte méterre pontosan „Lipót” útvonalát lemásolva haladt nyugat-délnyugati irányban, feltételezhetően a Gibraltári-szoros felé.


A gyufásdoboznyi méretű és alig néhány grammos jeladót a tojó a hátán viseli. Így
az eszköz nem zavarja a repülésben és a mindennapi életében, ráadásul
a napelemek is kellő megvilágítást kapnak a működéshez
nélkülözhetetlen energiaellátáshoz
(Fotó: Kalocsa Béla)


Az elengedés pillanata (Videó: Kalocsa Béla - Tamás Enikő Anna)


"Mária" útját bárki nyomon követheti az interneten (katt a képre vagy ide >>), így a
szakemberek és az érdeklődők egy időben kapnak választ arra, hogy ez
az afrikai átkelés mikor következik be, és ez után milyen
útvonalon és hova repül a madár (Forrás: MME)

 

Reméljük, hogy a tojó szerencséje továbbra is kitart és tavasszal, majd ezt követően még éveken át nyomon követhetjük a mozgását!

Ezúton is szeretnénk megköszönni a névtelenséget kérő támogatónak, hogy felajánlásával hozzájárult hazánk egyik kevésbé ismert vonulási viselkedésű ragadozómadarának kutatásához és védelméhez. Reméljük, a jövőben több hasonló támogatás is segíti természetvédelmi munkánkat, hiszen tenni- és megismernivaló bőven akad akár a ragadozó-, akár a nagytestű vízimadarak, vagy éppen a fehér és fekete gólyák kapcsán.


Kalocsa Béla - Tamás Enikő Anna - Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.