Háromszoros környezeti vállalást a növekvő vidékfejlesztési keretekből!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői 2020. év végén közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért és a mezőgazdaság jövőjét meghatározó támogatások természetbaráttá tételért.

Madaraknak, apróvadaknak és rovaroknak egyaránt menedéket jelentő élőhelysziget szántóban (Fotó: Orbán Zoltán)


Az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, minden eddiginél több támogatás lesz elérhető a Közös Agrárpolitika kereteiből a mezőgazdasági ágazat számára. A természetvédelmi, a vadgazdálkodási és a méhészeti ágazat továbbra is kiáll amellett, hogy a megemelt forrásokkal az agrártáj természeti értékeinek védelme elengedhetetlen feladatunk.

A következő támogatási ciklustól – bár csökkennek az átalakuló közös agrárpolitika EU-s forrásai – a magasabb nemzeti támogatás miatt nőni fognak a mezőgazdaságba áramló támogatások. Az  MME számításai szerint a hazai társfinanszírozás jelentős növelésével az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) mintegy 3200 milliárd forint keretből fog gazdálkodni, míg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nagyjából 4400 milliárd forintot fog kitenni a hazai agrárköltségvetésben a 2012–2027 közötti időszakban. Ez, összevetve például a korábbi (2014–2020) időszak EMVA keretével, háromszoros növekedést jelent.

Az EU-s mezőgazdasági kifizetések jelenlegi reformja mellett ez azt is jelentheti, hogy szerencsésen találkozik a vidéki területekre, döntően mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre szánt több forrás és a növekvő magasabb környezeti elvárás. A következő támogatási időszak támogatási szerkezete – a környezeti problémák súlyosbodására és tagállamok közvéleményének nyomására reagálva – egy sor stratégiai célban nagyobb környezeti teljesítményt vár el. Ezek mellett hasonló elvárásokat fogalmaz meg a "Termőföldtől az asztalig" (From farm to fork) stratégia és az EU, majd a tagállamok saját biodiverzitás stratégiái is.

A környezeti teljesítmény további fokozására nagy szükség van, mivel az agrárterületek környezeti állapota leromló tendenciát mutat: a madárállományok jelentős, 30 %-os csökkentést mutatnak; a beporzó rovarok, így például a háziméh-állományok leromlása a növényvédőszerek hatására vezethető vissza, és az apróvadfajok (fogoly, mezei nyúl) visszaszorulása is kimutatható. A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése érezhető gazdasági károkat okoz.

A méhészeti, a vadgazdálkodási és a természetvédelmi ágazat képviselőivel nemrégiben megállapodást írtunk alá, melyben rögzítettük az új költségvetési időszakra megszülető agrártámogatásokkal kapcsolatos várakozásainkat és közös javaslatainkat. A jelenlegi keretek azt mutatják, hogy lesz lehetőség ennek a megvalósítására is.” – mondta Bross Péter az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

A vadgazdálkodási, a méhészeti és a természetvédelemi szakterületek céljai elérésében közös sorson osztoznak. Mindhárom ágazat működését alapjaiban határozza meg a mezőgazdasági földhasználat mikéntje. A természetes élőhelyfoltok védelme, a szegélyélőhelyek megőrzése, az apróvadbarát földművelés támogatása nélkül nem biztosítható a vadgazdálkodás sikeressége a jövőben.” – állapította meg Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.

Az előző támogatási ciklusok folyamatos reformja, az agrártámogatások zöldítése mellett sem sikerült a kedvezőtlen természeti folyamatokat lelassítani. Talán ez az utolsó esélyünk, hogy a pusztulóban lévő agrárkörnyezet számunkra fontos elemeit megmentsük. Célzott, magas környezeti hozzáadott értékű agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel, a Natura 2000 területek támogatásával és a mezőgazdasági intenzifikáció kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésével erre lehet megoldást találni. A megfelelő támogatási eszközök kidolgozása mellett kiemelt fontosságú a természetbarát gazdálkodási módot választó gazdálkodók előnyhöz juttatása az agrártámogatások odaítélése során. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti társfinanszírozással megemelt az agrártámogatások esetében sem érhetjük be kevesebbel: a háromszoros forrásbővüléssel arányos növekedést kell elérni a természeti sokféleség védelmét szolgáló intézkedések célterületeiben!” – hangsúlyozta Dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója.
 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...