A kék vércse afrikai védelméről egyezett meg Angola és Magyarország

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és az Agrárminisztérium angolai partnereikkel, köztük az Orbis Angola alapítvánnyal, az elmúlt hónapokban előkészítették egy közös kezdeményezés alapjait, melyet 2022. január 27-28-án tárgyaltak a felek Budapesten, a Magyar-Angolai Vegyes Bizottság alakuló ülésén.

Kék vércse hím és tojó (fotó: Orbán Zoltán)


A kék vércse Magyarország természetvédelmi erőfeszítéseinek egyik sikertörténete. E világszerte csökkenő állományú sólyomfaj hazai viszonylatban már nem számít kifejezetten ritkának, mintegy 1300 pár költ pusztáinkon. A ragadozó madarak közül szinte egyedülálló módon egész évben társas életmódot folytat, hazánkban telepeken neveli fiókáit, de csapatokban vonul Afrikába is telelni.


Pusztáink albérlője - a kék vércse (forrás: MME - falcoproject.eu)

 

A közelmúltban magyar tudósok műholdas nyomkövetőkkel láttak el kék vércséket, és jeleiket követve felfedezték a világ legnépesebb ragadozómadár-éjszakázóhelyét Angolában. A páratlan jelenség képei bejárták a sajtót, és most ezekkel hívják fel a figyelmet e természeti csoda megőrzésére is.

A tavaszi vonulás megkezdése előtt ugyanis a kék vércsék szinte teljes ismert világállománya egyetlen gyülekezőhelyen összpontosul Angolában. Ez nagyon sebezhetővé teszi a több ezer kilométeres vándorútra készülő madarakat, hosszú távú fennmaradásukat ezért csak egy angolai-magyar partnerségben létrehozott természetvédelmi program biztosíthatja.  

Reményeink szerint a találkozó egyedülálló lehetőséget ad majd arra, hogy a madaraink által létesített „légi híd” mentén elinduljon egy országokon átívelő Kékvércse-védelmi program, mely hatékonyan szolgálja a faj világállományának megőrzését.

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Palatitz Péter

 

Kapcsolódó hírek

Daruvonulás Hadarics Tibor

Az utóbbi évtizedben egyre több darvat (Grus grus) lehet megfigyelni a Dunántúlon az őszi vonulás során (október-november). Nyugat-délnyugat felé repülő csapataikkal szinte bárhol lehet találkozni a Dunántúlon az említett időszakban, de éjszakázásra egyelőre csak a Fertőn állnak meg.

A közelmúltban lezárult az Európai Unió által finanszírozott Bat4Man pályázat, melynek egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy hatékony gyakorlati beavatkozások történjenek az épületlakó denevérek érdekében.

2022. november 26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony. Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület. Védnök: Michl József, Tata város polgármestere. A rendezvény díszvendége: a 25 éves Duna-Ipoly Nemzeti Park. A rendezvény középpontjában: a...