A lakossággal a fészkelő baglyok nyomában – II. füleskuvik
A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik fészkelő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseink vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.
Amennyiben csatlakozni kíván a felméréshez, kérjük, ezt az internetes Google jelentőlapot használja, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: https://goo.gl/forms/VlcL790ge1v7cwoM2
(a cikk közepén részletesen is olvashat az adatok beküldéséről)
Hol számíthatunk füleskuvikra?
A füleskuvik alapvetően odúköltő, ezért bárhol számíthatunk rájuk a lakott területeken is a vastagabb fákkal tarkított ligetes parkokban, kertekben, lakótelepeken, utcai fasorokban. A faj számára kedvező, potenciális élőhelyeket egyébként jól jelzi az odúkészítő harkályok, mindenekelőtt a zöld küllő jelenléte – ott, ahol rendszeresen találkozunk egész évben harkályfélékkel, tavasszal és nyáron számíthatunk füleskuvik megtelepedésére is.
A füleskuvik számára a parkok, ...
... a lakótelepek ...
... és akár az utcai fasorok is megfelelő élőhelyet kínálnak
(Fotók, videó: Orbán Zoltán)
Hogy lehet megtalálni a madarakat?
Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!
A felmérés lényege, hogy az esti szürkületben és éjszaka hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg május-július folyamán. Eközben pedig a felnőtt füleskuvikok jellegzetes, gyakran egymásnak válaszolgató, füttyögő jelzőhangját, később pedig a fiókák eleségkérő hangját keressük.
A felnőtt füleskuvikok gyakran nappal is meg-megszólalnak néhány fütty erejéig
(Videó: Orbán Zoltán)
Június második felétől és júliusban számíthatunk a fészket már elhagyó fiókák
rekedtes eleségkérő hangjára ott, ahol a felnőtteket is hallottuk
(Videó: Orbán Zoltán)
Ha valaki mesterséges odúkat helyez ki füleskuvikoknak (erről a cikk végén lehet olvasni), akkor ezeket május második felétől június közepéig érdemes legalább egyszer ellenőrizni, mert így konkrét bizonyítékot is szolgáltathatunk a faj költéséről.
Hogyan és hova küldhetem az adatokat?
Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/VlcL790ge1v7cwoM2
Mi történik az adatokkal?
A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A nemrégiben elkészült 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>
Miért fontosak ezek?
A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.
Miért jó nekünk a baglyok közelsége?
Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelő erdei fülesbagoly csapatok januári felmérése kapcsán írt összesítő beszámolónkban. A kis termetű füleskuvik fő zsákmányállatai a termetesebb éjszakai rovarokból kerülnek ki, így jelenlétük ezek állományszabályozását segíti.
Mikor tudok meg összesített eredményeket?
A költési időszakot követően, várhatóan 2018 szeptemberében, amiről természetesen az MME honlapján és Facebook oldalán is beszámolunk.
Hogyan segíthetem a füleskuvikok megtelepedését?
Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy füleskuvik-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki egyet vagy akár néhányat a D-odú család nagyobb méretű változatából (füleskuvik-, szalakóta-, búbosbankaodú).
Felnőtt füleskuvik mesterséges odúból néz ki (Fotó: Orbán Zoltán)
Fejlett füleskuvik-fiókák még a mesterséges odúban (Fotó: Orbán Zoltán)
Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk a fülskuvik magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
